Skip to main content

Nincs kategorizálva

2018. 05. 18.

A dalabáj és a könnyű elméjűek

A mai írás egy-két rövid gondolat lesz a nyelvújítási harc, a Tövisek és Virágok, majd az ortológusok gúnyirata, a Mondolat, egyszóval a részint termesztetett, részint öltöztetett új magyar szók vitáinak korából. No hát ugorjunk is neki.

2018. 04. 07.

Tegezés kontra magázás

A fiatal Weöres Sándor így írt Füst Milánnak a két világháború között: „Engedd, hogy szóljak hozzád s bár ifjú volnék, hadd tegezzelek, / mint isteneket s ringyókat szokás: mert szólni könnyebb így nekem.”

Büky László - 2015. 10. 12.

Deme László (1921– 2011), a péceli nyelvész

Az Antimondolat 1814-ben született Pécelen és 1815-ben jelent meg. A 200. évfordulón a Magyar Szemiotikai Társaság és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport esszékonferenciát rendezett Budapesten és Pécelen. A péceli „kiskastélyos világ”, a Rádayak, Szemere, Kölcsey mellett – Büky László jóvoltából – egy 20. századi, péceli születésű nyelvészről, Deme Lászlóról is megemlékeztek. (A szerk.)

Demeczky Jenő - 2013. 06. 05.

A magyar nyelvtörténet és a rovás paleográfia találkozása

A rovás, vésés és karcolás, mint írástechnika bizonyosan a legősibb jelrögzítési eljárások egyike, hiszen több mint tízezer éves használati tárgyakon is láthatók már pontok és bevágások, amelyek soronként váltogatják egymást (D’Errico & Cacho 1994). Ősrégészek és írástörténészek a mai napig vitatják ezek rendszerét és funkcióját, ám abban biztosak lehetünk, hogy kőkorszaki őseink valamit közölni akartak ezekkel a rótt jelekkel (D’Errico 1995: 163-206).

Demeczky Jenő -

A rovás szabványosítása

Szabványt akkor alkot magának egy közösség, amikor a tagjai által végzett tevékenység megsegítésére széles körben elterjedt és alkalmazott, tehát a közösség minden csoportja számára kielégítő – vagy legalábbis elfogadható – megoldás születik.

Szűts Zoltán - 2013. 03. 05.

Digitális demencia – digitális eszközökkel a felejtés ellen vagy mellett

Mára a fejlett országokban elterjedt az ubiquitous computing, vagyis a mindenütt jelenlévő számítástechnika jelensége. Ezt az új paradigmát Mark Weiser szerint az jellemzi, hogy a számítástechnika és a digitális eszközök oly módon beépültek a hétköznapi folyamatainkba, hogy már észrevétlenek maradnak. Szűts Zoltán a digitalizációról.

x