A netnyelvészet magyar szakirodalmából (3. rész)

A magyarországi netnyelvészet az 1990-es évek második felében született meg. A kommunikációelméleti és nyelvészeti vonal néhány alapvető szerzőjét és művét mutatjuk be 2023-ban az E-nyelv Magazin számaiban. A 2023/1. számban a nemrégiben elhunyt Benczik Vilmos két fontos munkáját, valamint Bódi Zoltán könyvét ismertettük. A folytatásban (E-nyelv Magazin 2023/2. bemutattuk a Nyíri Kristóf szerkesztette Mobilvilág című könyvet, Bódi Zoltán és Veszelszki Ágnes úttörő Emotikonok című munkáját, valamint a Veszelszki Ágnes szerkesztette netszótárt. A mostani, 3. részben közreadjuk Balázs Géza írását Szűts Zoltán Online című könyvéről, valamint részleteket közlünk három korábbi recenzióból: Balázs Géza Sms-nyelv és -folklór, valamint Veszelszki Ágnes Netnyelvészet című könyvéről. Amennyiben előkerülnek további ismertetések, a 4. számunkban ezekből is válogatunk. Az írások egy része korábban már másutt is megjelent, de fontosnak tartjuk, hogy egy helyen, az E-nyelv Magazinban is szerepeljenek. A szerk.

Szűts Zoltán internetkutató korunk technokulturális (digitális) világának jelenségeit veszi számba, és értelmezi azokat. A kötet igyekszik a technológiai fejlődés (különösen az internet evolúciója) kronológiáját követni, de közben előre-hátra utal, különböző elméleteket villant föl többnyire a magyar nyelvben is divatossá vált (angol) szakkifejezésekkel.

Balázs Géza, a különböző televíziós nyelvművelő műsorok révén méltán népszerű, elismert nyelvész és néprajzkutató mindig is híres volt az akadémikus megközelítéstől némileg eltávolodó, nyitottabb gondolkodásáról, aminek ékes bizonyítéka a jelen témaválasztás is.

Az Sms-nyelv és -folklór címet viselő könyv a szerző 2003-tól 2010-ig a témában megjelent tanulmányait gyűjti egybe, kitérve többek közt az sms-folklór nyelvi képére, annak retorikai szerkezetére, de nyelvészeti szempontból vizsgálja a mobilüzenethez kötődő új (és immár kevésbé új) jelenségeket, mint az sms-fal, az sms-hír, valamint arra keresi a választ, hogy ez a kommunikációs forma milyen folklorisztikai-szövegtani jellemzők mentén ragadható meg, amint a politikai propaganda eszközévé válik.

Hátrányosan érezheti magát az, aki nem érti az internetes kifejezéseket és emiatt kiszorul a kommunikációból.