Szövegtípusok az iskolában (Mikszáth, Gárdonyi, Tamási) - Tuba Márta tanulmányai

A diákok a mese szövegtípusáról való tudásukat használták egy Tamási Áron-novella értelmezéséhez, elemzéséhez. A mese szövegtípusát azért érdemes középiskolában is tanítani, mert kedvelt középszintű érettségi vizsgafeladat: építhetünk a tanulók általános iskolában megszerzett ismereteire, de szociokulturálisan eltérő tudásukat célszerű egységesíteni.

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan segítette az érettségiző diákokokat szövegtani kompetenciájuk a műelemző dolgozat megírásában. A diákok a mese szövegtípusáról való tudásukat használták egy Tamási Áron-novella értelmezéséhez, elemzéséhez. A mese szövegtípusát azért érdemes középiskolában is tanítani, mert kedvelt középszintű érettségi vizsgafeladat: építhetünk a tanulók általános iskolában megszerzett ismereteire, de szociokulturálisan eltérő tudásukat célszerű egységesíteni.

A tanulmány egymással és más szövegekkel beszélgető szövegfajtaként mutatja be Gárdonyi Géza Egri csillagok, Isten rabjai és Ida regénye c. műveit és a regényekből készült, választott filmfeldolgozást. Javaslatot tesz arra, hogyan lehet a regényeket a filmváltozatok megtekintésével feldolgozni a középiskolai tanórákon, esetleg a középszintű szóbeli érettségi vizsga egyik témakörének választani a Gárdonyi Géza nevét viselő iskolákban. A Gárdonyi-regények újraolvasása kimutatja az életművön belül képződő jelképeket is.

Mikszáth Kálmán A jó palócok (1882) és Arany János kései parasztballadái (1877) között észrevehetők tematikus egyezések. A jó palócok kötet egy novellája felveti a motivikusnál nagyobb mértékű szövegközti hatás, a pastiche (ráírás) intertextuális lehetőségét egy korábbi Arany-balladára.