2024. 03. 04.
Az archaikus népi imák többsége Krisztus kínszenvedéséről és kereszthaláláról szól, azaz a passiót jeleníti meg, ezért a nép ezeket az imákat „pénteki imádságoknak” is nevezi (W1).
Alejandro Jodorowsky, a chilei színházi alkotó és filmrendező fiatalkorát a költészet iránti szenvedélye határozta meg.
A hangulatjelek – néhány korai előzménytől eltekintve- a számítástechnikai és távközlési eszközök elterjedésével párhuzamosan alakulnak ki az érzelmek kifejezésének új módjaként, és válnak szerves részévé a nem hivatalos írásbeli kommunikációnak, valamint az „online testbeszédnek”.
Az ősi kultúrában az anyagi és szellemi szférák még nem váltak szét, szimbiózisban éltek egymás mellett (Balázs 2021: 88).
„Míg más földrészeken több évszázados előadóművészeti hagyományok töretlenül fejlődtek, addig Európában a középkori, ugyanakkor szakrális alapokról induló színjátszásról csak töredékes tudásunk lehet, amelyek hiteles felidézésére, azaz „visszaszervesítésére” tett törekvések további kérdéseket vetnek fel” írja Pintér-Németh Géza. Tanulmányának kulcsszavát választottuk az E-nyelv Magazin 2024/1. számának címéül. Később ezt írja: „Ha a hagyományok felidézéséről, tehát visszaszervesítésről beszélünk, akkor szinte valamennyi művészeti ágban könnyen találunk példákat, a színház azonban kivétel.” Ennek körüljárására tesz kísérletet összeállításunk.
A színházi műhelymunka fogalma a XX. század során alakult ki. Konsztantyin Sztanyiszlavszkij óta beszélünk (amely gyakorlat feltehetően már korábban is létezett) a színész önmagán végzett munkájáról.
2023. 12. 11.
Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár az internetes kommunikáció egyik kiemelkedő kutatója Magyarországon. Könnyű dolga van a recenzensnek, amikor a munkásságát szeretné ismertetni, elég csak a balazsgeza.hu oldalt felkeresni, amelyet a szerző maga szerkeszt és frissít.
Balázs Géza Az internet népe című könyvéről Bódi Zoltán nyelvész a Kritika című műsorban, 2023. dec. 1.
Balázs Géza nyelvész Az internet népe című könyve négy részben mutatja be a billentyűzet általi kommunikáció minden egyes jellemvonását és mozzanatát. A szerző a négy részt további húsz alfejezetre bontja, amelyben részletesen elvezeti az olvasót az internet nyelvének és nyelvhasználatának összetett területeire.
“Verba volant, scripta manent” mondta a római köztársaság korának egyik legnagyobb beszédírója és szónoka, Marcus Tullius Cicero. A később Európa-szerte gyakran idézett mondat arra utal, hogy hogy az írásos dokumentumok tartósabbak és megbízhatóbbak, mint a szóbeli megállapodások, amelyek könnyen megváltozhatnak vagy elfelejthetők.