Skip to main content

magazin

2024. 06. 04.

Honnan – hová? 15 év E-nyelv Magazin

15 éves lett a 2009-ben indult E-nyelv Magazin. Ebből az alkalomból 2024. márciusában Berettyóújfaluban ünnepi szemináriumot (sajtóbemutatót) szerveztünk. Balázs Géza, a lap szerkesztője összefoglalta a 15 év történetét, eseményeit, kitérve a hozzá kapcsolódó egyéb közösségi cselekvésekre (Manyszi, ingyenes nyelvi gyorsszolgálat, NYÉK, E-NYÉK, Bolyai Önképző Műhely, Bon-BOM, Gyalogút-konferenciák, Zamárdi szabadegyetem).

Szűts Zoltán: Ki viszi át az értelmet a túlpartra?

Az informatikai forradalom kettős végeredménnyel kecsegtet. Maga a digitális technológia kreatívan bomlasztó. Egyrészt lehetővé teszi, hogy augmentáljuk, kiterjesszük a képességeinket. Támogatja a személyre szabott tanulást, egyéni tanulási utakat biztosít.

Görög Márton: Sok kizárt veszélyforrás és kevesebb utód

Genetikai változás. Meglepő lehet, de az utóbbi 50 év tudományos fejlődésének szigorúan az emberi génállományra gyakorolt két legerősebb hatását negatívnak gondolom – amellett, hogy természetesen lényegében minden szempontból jobban élünk:

Csepeli György: A virtuális világban semmi sem lesz úgy, ahogy előtte volt

Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy már a közeljövőben is robotokat képzeljük el magunk köré, akik békében, háborúban betolakodnak az emberek helyébe. Aszimov három törvényt állított fel, melyekről azt remélte, hogy megfékezik a mesterségesen felokosított cselekvő és megismerő robotok uralmát az emberek felett, akik nem tudva ellenállni a restség csábításainak, akaratlanul is eladják magukat a virtuális rabszolgapiacon.

Gál Sándor: A civilizáció fölszámolta a természetes kiválasztódást

Nemrégiben valaki azt kérdezte – itt ülvén a verandán, ahonnan két gólyafészek is látható -, hogy meg tudnám-e mondani, meddig él egy gólya. A kérdésre csak felemás választ fogalmazhattam, mert tényleg nem tudom, hány évet élnek a gólyák. Mert hisz közismert, hogy a gólyaélet kockázatos vállalkozás a huszadik század utolsó éveiben.

Kaj Ádám János: A hangulatjel mint dramaturgiai eszköz

A hangulatjelek – néhány korai előzménytől eltekintve- a számítástechnikai és távközlési eszközök elterjedésével párhuzamosan alakulnak ki az érzelmek kifejezésének új módjaként, és válnak szerves részévé a nem hivatalos írásbeli kommunikációnak, valamint az „online testbeszédnek”.

x