A magyarországi szervezett tetováláskutatás az 1980-as években indult Kovács Ákos szervezésében. 1987-ben a kecskeméti Forrás című folyóirat márciusi száma kiemelt terjedelemmel és fotókkal jelent meg, ez tekinthető az első magyar tetoválásmonográfiának. Napjaink tetováláskultúrája az interneten jól tanulmányozható, de valódi szociológiai vagy néprajzi kutatás (felmérés) nem folyik. És még mindig hiányos a tetoválás múltjáról való ismeretünk. 

nincs baj semmi (tetoválás, de akár egy Fodor Ákos-vers is, kép: Balázs Géza)

Tóth Viktor gyűjti a tetoválásokra vonatkozó legfontosabb képi forrásokat. Kutatásainak első részében kevéssé ismert dokumentumokra hívja föl a figyelmet. Ebből a mostani összeállításban a jeruzsálemi és kopt, amerikai, japán és angliai tetoválások kerülnek elő. Bemutatkozó írásában ez szerepel:

• A tetoválás története és technikái 2022-ben kezdtek el érdekelni. Szerettem volna feltárni, hogy a különböző kultúrák milyen tetoválástörténettel rendelkeznek. Mivel nekem is van tetoválásom, évről évre egyre nagyobb vágyat éreztem arra, hogy mélyebben megismerjem ezt a szokást. 2025 tavaszán fogalmazódott meg bennem a kérdés: vajon Magyarországon mikor jelenhetett meg a testdíszítés ezen formája? Milyen eszközökkel dolgoztak? Hogyan néztek ki a korabeli motívumok, és mi ihlette a mintákat, amelyeket a magyarok egy életre magukra varrattak? Ezekre a kérdésekre keresve a választ kezdtem el a kutatómunkámat.

Tóth Viktor (2001) tervezőgrafikus, kutatási területe: a tetoválás művészetében megtalálható néprajzi-vallási-művészettörténeti motívumok az ókor kezdetétől a XX. század végéig. – Magyarország tetoválás történelme a XIX. századtól a XX. század végéig. Érdeklődési köre: tetoválás mint művészet, festészet, fotógráfia, zene.

Az E-nyelv Magazin korábbi sorozata a mai tetoválásokról: 

Takács Róbert: Varrat (1. rész) A magyar tetováláskultúra néprajzi, nyelvészeti kutatásáról; művészeti továbbfejlődéséről

https://e-nyelvmagazin.hu/2025/11/01/takacs-robert-varrat-1-resz-a-magyar-tetovalaskultura-neprajzi-nyelveszeti-kutatasarol-muveszeti-tovabbfejlodeserol/

Takács Róbert: Varrat (2. rész) A Varrat fogadtatása       

https://e-nyelvmagazin.hu/2025/11/07/takacs-robert-varrat-2-resz-a-varrat-fogadtatasa/

Takács Róbert: Varrat (3. rész) Varrat-kritikák

https://e-nyelvmagazin.hu/2025/11/14/takacs-robert-varrat-3-resz-varrat-kritikak/

A magyarországi tetováláskutatáshoz alapmunkák:

Balázs Géza 1987. „Titok a neved, Suha János”. (Magyarországi tetovált feliratok.) Forrás 19/3. 35—52; Tetovált szövegek Magyarországon. Magyar Nyelv, LXXXIV. (1988) 460–70; Tetovált szövegek. ELTE, MTA, Budapest, 1994; A tetoválás és a tetovált szövegek magyar néprajzi kutatása. 69–83. In: Szemiotikai szövegtan 7. Szerk.: Petőfi S. János, Békési Imre, Vass László. JGYTF Kiadó, Szeged, 1994; Testeden a jel. A tetoválás aranykorszakai. Múlt-Kor, 2020. ősz, 82–89.

Bodrogi Tibor 1987. A tetoválás etnológiája. Forrás 19/3. 110—142.

Lükő Gábor 1961. Archaikus tetoválás Nagybaracskán. Néprajzi Múzeum, Ethnológiai Adattár, 6790.

Országh László 1970. Tetovál. Magyar Nyelvőr 94: 474—477.

Tetoválók és tetováltak. Forrás 1987/3. (A szám szerkesztője: Kovács Ákos)