A XX. században a szubkultúráról elterjedt, hogy csak tengerészek, matrózok, börtönviselt emberek és cirkuszban dolgozók tetováltattak. Az amerikai tradicionális tetoválások között sok minta volt, amit a matróz életérzés ihletett. Ilyenek például: hajó, horgony, különböző madarak, naplemente, sellő, női alakok és portrék. Ezeken kívül a hosszas utakat megtéve különböző (egzotikus) országokból származó motívumok, legfőbbképpen a japán behatások által például a sárkányminta is terjedt. A minták között akadtak ugyanúgy vallási indíttatású tetoválások. Ebben a részben három, a Bibliából származó mintát mutatok be.

A fáraó lovai

A minta eredetije a Bibliából származik. John Frederick Herring 1848-as festményén a Vörös-tenger kettéválásának bibliai történetét jeleníti meg. A fáraó lovai vízbe fulladnak, miután a tenger visszazúdult rájuk, miközben Mózest üldözték. A történet szerint a Vörös-tenger kettényílt, hogy Mózes elmenekülhessen a kegyetlen fáraó elől. Ez népszerű tetoválási mintává vált az 1900-as évek környékén. A lovak motívuma többféleképpen értelmezhető: (1) Az élet különböző aspektusai: múlt, jelen és jövő. (2) Erő, hatalom, szabadság. (3) Nemesség, királyi méltóság.

Ecce homo: Jézus keresztre feszítése

A mellkason látható tetoválás egy Jézus-portré, amihez feltehetőleg Guido Reni Ecce Homo (Íme az ember!) című festményét használták fel a tetoválók. Szimbolizálhatja a hitet, szeretetet, reményt, amelynek vallási háttere van. Az előző részben (Tetovált vagyok 1. https://e-nyelvmagazin.hu/2026/06/28/toth-viktor-tetovalt-vagyok-1-jeruzsalemi-zarandoktetovalasok-es-a-kopt-muveszet/) bemutattam Jézus keresztre feszítése jelenetét. Ebben az időszakban is tetováltatták ezt a jelenetet teljes hátat kitöltő kompozícióban. Emellett puttókat és arkangyalokat, imákat és Szentírásból részleteket is tetováltattak az emberek.

Az idők sziklája (Rock of Ages)

Az idők sziklája Augustus Toplady angol tiszteletes 1762 körül írt egyházi himnuszához köthető. A történet szerint Toplady séta közben villámlással teli zivatarba került. Egy pillanatra egy villám megmutatta a biztonságos menekülési útvonalat. Menedéket talált egy sziklahasadékában, és megvárta, amíg a vihar elvonul. Augustus tudta, áldás volt, hogy ilyen gyorsan talált egy ilyen búvóhelyet. Amíg a vihar elvonulására várt, könnyen el tudta képzelni a sziklát mint menedéket az élet viharai elől. Ez ihlette a dalt. Száz évvel később egy német festőművész és lelkész, Simon Oertel ezt a dalt egy festményben ábrázolta, amely sok tetoválót inspirált. A mű egy nőt ábrázol, aki egy kőkeresztbe kapaszkodik a tomboló tenger közepén. A leggyakoribb értelmezés szerint a motívumon látható nő egy elveszett lelket ábrázol a bűnök tengerében, akinek már nincs reménye, és aki csak a keresztbe (Krisztus testébe) kapaszkodik.

A tetoválás történelmében rengeteg minta van, amit az adott korra jellemző művészettörténeti korszak festményei és illusztrációi ihlettek. Az általam bemutatott képek a tágabb vallási művészeti világból kerülhetttek a tetoválás világába. A felsorolt mintákat mai napig tetováltatják magukra az emberek.

Irodalom:

Traditional Icons by Rich Hardy, 2023. – Tattoo: Secrets of a Strange Art by Albert Parry, 1933. – History of the Military Tattoo in World War II and Its Cultural Impact by Claire Lathrop

A magyarországi tetováláskutatáshoz alapmunkák:

Balázs Géza 1987. „Titok a neved, Suha János”. (Magyarországi tetovált feliratok.) Forrás 19/3. 35—52; Tetovált szövegek Magyarországon. Magyar Nyelv, LXXXIV. (1988) 460–70; Tetovált szövegek. ELTE, MTA, Budapest, 1994; A tetoválás és a tetovált szövegek magyar néprajzi kutatása. 69–83. In: Szemiotikai szövegtan 7. Szerk.: Petőfi S. János, Békési Imre, Vass László. JGYTF Kiadó, Szeged, 1994; Testeden a jel. A tetoválás aranykorszakai. Múlt-Kor, 2020. ősz, 82–89. – Bodrogi Tibor 1987. A tetoválás etnológiája. Forrás 19/3. 110—142. – Lükő Gábor 1961. Archaikus tetoválás Nagybaracskán. Néprajzi Múzeum, Ethnológiai Adattár, 6790. – Országh László 1970. Tetovál. Magyar Nyelvőr 94: 474—477. – Tetoválók és tetováltak. Forrás 1987/3. (A szám szerkesztője: Kovács Ákos)

Az első rész itt olvasható: https://e-nyelvmagazin.hu/2026/06/28/toth-viktor-tetovalt-vagyok-1-jeruzsalemi-zarandoktetovalasok-es-a-kopt-muveszet/