Szép, mint a Salamon töke
De miért szép, és miért fénylik? Fénylik, mint a Salamon töke, Ragyog, mint a Salamon töke.
De miért szép, és miért fénylik? Fénylik, mint a Salamon töke, Ragyog, mint a Salamon töke.
Nagy érdeklődést keltett Vajda Mária 1988-ban megjelent munkája, a Hol a világ közepe? (Parasztvallomások a szerelemről).
Két éve írtam már egy addig le nem jegyzett szólásunkról: Egy szerszámmal egyfélét…
„A finnugor kultúrákban… széltében-hosszában elterjedt annak képzete, hogy végtagjainknak, egyéb testrészeinknek feje van, s ennek megvannak a nyelvi kifejeződései is.”
Hogyan képzeljük el, milyen ember a féltökű? Irodalmi példát találtam rá:
Nincs szándékomban gender-témával foglalkozni, tudományosan nem vagyok erre felkészülve, az ironikus hozzáállás pedig idegen tőlem, hiszen megértem, ha valaki nem érzi jól magát a bőrében, a nemében; mert éppenséggel emberi dolog, hogy általában nem érezzük jól magunkat.
Megdöbbentő az Ujváry Zoltán (1999: 102—105) által közreadott „ördögi” tréfás szokás, amely valószínűleg a távoli múltba vezet vissza.
A fallizmus a népélet mellett erősen jellemezte és szinte mindmáig jellemzi a diákéletet.