Skip to main content

Fallizmus a népéletben

- 2021. 06. 27.

Jelentőségét mutatják a fallosz szobrok és a fallosszal formált figurák. Az ókori kultúrák, a természeti népek fallikus termékenységi kultusza a magyar népi kultúrában sem ismeretlen. A magyar dramatikus népszokásokban felbukkanó erotikus, sőt obszcén jelenségeket Ujváry Zoltán (1978, 1988) debreceni professzor dokumentálta. A farsangi, a lakodalmi, a temetést parodizáló játékokban, valamint a fonóban, disznótorban, dohányfűzés közben találkozhatunk a szexualitás megjelenítésével, kísérve obszcén szövegekkel. „A temetési játékok nagyszámú variánsában a nemiségre utaló mozzanatokat, a fallosz imitálását és tényleges mutatását, koituszt emlegető beszédet és különböző obszcén kifejezést, fordulatot figyelhetünk meg.” Jellemző mozzanat a fallosz-imitáció (kukoricacső, sárgarépa, tehéntőgy); a félre nem érthető beszólások, utalások:

Ettem paszulyt egyenesen / Áll a csákány egyenesen!

Hallod-e, te vőlegény! / Van-e nálad jó kemény?

Ha nincs nálad jó kemény,

Nem is vagy te vőlegény!

A temetést parodizáló játékokban egyértelműen megjelennek a párzással (koitusszal) kapcsolatos imitációk (pl. kutyázás, kutyálkodás) és utalások:

Addig iparkodjatok, míg kemény a farkatok… kegyes szüzek… amely legénynek szüksége van rátok… annak faroljatok… az a lány érzi csak boldognak magát, kinek lábaközit éjjel tapogatják (Ujváry 1978: 218). Ujváry Zoltán (1978: 226) így összegzi kutatásait: „kitüntetett a fallosz és a nemi aktus különösen fontos és megkülönböztetett jelentősége az emberi kultúrában, kultuszokban, mágikus és nem mágikus szokásokban. Az idevonatkozó magyar példák nem állnak elszigetelten… (…) a fallosz megjelenítésében számos egyezés lehet (azonos kellékek: faragvány, répa, kolbász; a fallosz megcsókolása, érintése, megevése stb.), azonban ezek az azonosságok egymástól függetlenül is kialakulhattak. (…) a fallizmus funkciója a magyar hagyományban is a hajdani kultuszokra, rítuscselekvésekre vezethető vissza. A halottas játékok fallosza a recens hagyományban azt az utolsó stádiumot mutatja, amelyben a kultusz tárgya csak a formát hordozza, s a komédia kelléktárába került.”

Vagy mégsem. Erről majd később…

Forrásaim: Ujváry Zoltán 1978. A temetés paródiája. Temetés és halál a népi játékokban. KLTE Néprajzi Tanszék, Debrecen. – Ujváry Zoltán 1988. Játék és maszk IV. KLTE, Debrecen.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

x