A jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy miként segítheti az iskola a kisiskolások médiaszöveg-értési kompetenciájának a fejlesztését, valamint milyen kapaszkodókat találhatnak a pedagógusok a fejlesztési tevékenységükhöz. A kapaszkodót a megújuló retorika adhatja, amely a nyilvánosságnak szánt szövegekkel foglalkozó tudomány. A 21. század nyilvánossága pedig a média.

Az Antimondolat 1814-ben született Pécelen és 1815-ben jelent meg. A 200. évfordulón a Magyar Szemiotikai Társaság és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport esszékonferenciát rendezett Budapesten és Pécelen. A péceli „kiskastélyos világ”, a Rádayak, Szemere, Kölcsey mellett – Büky László jóvoltából – egy 20. századi, péceli születésű nyelvészről, Deme Lászlóról is megemlékeztek. (A szerk.)

A rovás, vésés és karcolás, mint írástechnika bizonyosan a legősibb jelrögzítési eljárások egyike, hiszen több mint tízezer éves használati tárgyakon is láthatók már pontok és bevágások, amelyek soronként váltogatják egymást (D’Errico & Cacho 1994). Ősrégészek és írástörténészek a mai napig vitatják ezek rendszerét és funkcióját, ám abban biztosak lehetünk, hogy kőkorszaki őseink valamit közölni akartak ezekkel a rótt jelekkel (D’Errico 1995: 163-206).

Egy írásrendszer megfejtése nemcsak a nagy összefüggések felismeréséből áll, hanem az egyes emlékek olvasatának a megoldásából, értelmének felfedéséből is. Most ennek az útját kíséreljük meg egy rovásfelirat kapcsán nyomon követni.

Szabványt akkor alkot magának egy közösség, amikor a tagjai által végzett tevékenység megsegítésére széles körben elterjedt és alkalmazott, tehát a közösség minden csoportja számára kielégítő – vagy legalábbis elfogadható – megoldás születik.

Mára a fejlett országokban elterjedt az ubiquitous computing, vagyis a mindenütt jelenlévő számítástechnika jelensége. Ezt az új paradigmát Mark Weiser szerint az jellemzi, hogy a számítástechnika és a digitális eszközök oly módon beépültek a hétköznapi folyamatainkba, hogy már észrevétlenek maradnak. Szűts Zoltán a digitalizációról.

Sokan paradigmaváltásról beszélnek. Manfred Spitzer német pszichiáter szerint minél korábbi életkortól alkalmazzák a digitális médiát, annál nagyobb károkat okozhat. Memóriazavarokat, csökkent koncentrációképességet és társadalmi elszigetelődést is előidézhet.

A kétkamarás tudat fogalma, hogy az agyfélteke két részre van osztva, melyek különböző feladatokért felelősek. A jelenség leírása szerint az emberi agy v. tudat régen nem egyként, azaz egészként működött, hanem a két agyfélteke egymástól függetlenül dolgozta fel az információt és cselekedett.

Alcímet ide

lorem ipdumőokőoklú