Skip to main content

Régi-új frazémák

- 2021. 04. 07.

Áprilisi kérdésem ezért is kapcsolódik e témához:

Egyre több falusi életből származó közmondás-szólás a modern városi ember számára nem hordozza már az eredeti jelentéstartalmát. Ön szerint ezek a frazémák ki fognak kopni? Milyen új frazémák jelennek meg ezek „helyett”?

Forgács Tamás tanszékvezető egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem (Szeged)

A kérdésre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Nyilvánvaló, hogy ha egy kifejezésnek elhomályosul a kultúrtörténeti háttere, az hozzájárulhat ahhoz, hogy idővel a fordulat kikopjon a nyelvhasználatból. Ez történt pl. a nyilat ereszt/von szólásunkkal, amely a sorshúzásnak egy régi módjára utal: ezt használták valaha az újraosztásos földközösségben a földek felosztására is. Régen bonyolult volt a tűzgyújtás, ezért a tűz és a hozzá tartozó füst köré is gazdag frazeológiai mező alakult, mára azonban többségük kiszorult a használatból, pl. egy üszögöt fújnak, egy tűznél fűtőznek, füstén keres valakit. A kultúrtörténeti háttér elhomályosodása azonban nem szükségszerűen vezet a kifejezések kiveszéséhez, hiszen pl. a kiteszik a szűrét, a hátra van még a feketeleves, a körmére ég a dolog vagy az elmehet a sóhivatalba szólások mögött meghúzódó szokások, illetve reáliák is rég kivesztek, mégis gyakran élünk velük.

Fazakas Emese egyetemi docens Babeş–Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár)

A frazémák, úgy, ahogy más nyelvi elemek, folyamatosan változnak. Amennyiben visszatekintünk a régi korokra, és összevetjük pl. akár a 100 évvel ezelőtt gyakran használt frazémákat a maiakkal, azt látjuk, hogy ugyanúgy tükrözik a körülöttünk levő világ változását, ahogy a szókincsünk. Természetes, hogy a falusi életből származó közmondásaink, szólásaink, amelyek a „hagyományosnak” nevezhető falusi életformához kapcsolódnak, az életforma átalakulásával szintén átalakulnak. És ez vidéki környezetben is gyakori jelenség. Az is természetes, hogy a városi ember számára ezek nem hogy most nem hordozzák az eredeti jelentéstartalmat, hanem korábban is távol álltak tőlük. Bár a lovon való járásmód falusi környezetben sokkal tovább megmaradt, mint városon, az összerúgja a patkót ma már vidéken is alig használatos. A városi ember számára sem volt természetes már akkor, amikor nem lovon közlekedett. Így ez ma már inkább az összerúgja a port formában él mindenki ajkán.

Géró Györgyi adjunktus, Horváth Katalin egyetemi docens, Hadikné Végh Katalin kutatótanár, magyartanár, Máté László kulturális diplomata, újságíró, Jévai Panna egyetemi hallgató válaszait az Édes Anyanyelvünk 2021. áprilisi számában olvashatják.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x