Nagy Zoltán Krisztián: Ezt az sms-t kifejezetten csak azért írtam, hogy legyen egy ilyen sms-ed (részletek)

Az Sms-nyelv és -folklór címet viselő könyv a szerző 2003-tól 2010-ig a témában megjelent tanulmányait gyűjti egybe, kitérve többek közt az sms-folklór nyelvi képére, annak retorikai szerkezetére, de nyelvészeti szempontból vizsgálja a mobilüzenethez kötődő új (és immár kevésbé új) jelenségeket, mint az sms-fal, az sms-hír, valamint arra keresi a választ, hogy ez a kommunikációs forma milyen folklorisztikai-szövegtani jellemzők mentén ragadható meg, amint a politikai propaganda eszközévé válik.

Egy néprajzkutatónak saját korának jelenségeit is vizsgálnia kell. A szerzőnek 1998-ban jelent meg a Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón című munkája. Ebben már azokkal a tényezőkkel foglalkozott, melyek a kor kommunikációs folyamatait alakítják. Ugyanakkor egy olyan exponenciálisan fejlődő közegben, mint az ezredforduló kommunikációs technológiája igen nehéz még nagyon kevéssel is előre látni. A 2002-es „sms-kampány” azonban egyértelművé tette, hogy azok a folklórjelenségek, melyek tanulmányozásához a XX. század utolsó negyedében még graffitiket, tetovált feliratokat kellett vizsgálni, a technika fejlődésével új (virtualizált) térbe költöztek, így azokat a mobiltelefon kijelzőjét nézve, vagy otthon az internet előtt ülve is el lehet érni.

A szerző, ahogyan a címek is mutatják, az akkor új technokulturális közeg más-más aspektusait tárgyalja az egyes tanulmányokban. Ami viszont mindegyikben közös, az a folklór meglétének vizsgálata, melynek hordozója alapvetően a nyelv, főként a beszélt nyelv, de a népi írásbeliségnek is van hagyománya, melyben a lejegyzett szöveg egyéb tipográfiai jelekkel is kiegészül (különféle kéziratok, feliratok, bevésések, graffitik, tetoválások, xerox-folklór). Az sms-ezés azonban nem köthető szigorúan ehhez az írásbeli hagyományhoz, számos jegye van ugyanis, amely sokkal inkább a szóbeliségre emlékeztet. A szerző az sms-ezést úgynevezett másodlagos írásbeliségként jellemzi, melyben sokkal jobban érvényesül a pillanatnyiság, az „itt és most”, de egyúttal tárolhatóságával a fennmaradás, a hagyományozódás is biztosított. Ugyanakkor az előbb említett hagyományos írásbeli folklórközegekhez képest itt nem érvényesül az anonimitás, s terjedése is jobban hasonlít a szájról szájra történő szóbeli hagyományozódásra, ami egyúttal variabilitását is biztosítja. Valószínűleg valamennyien találkoztunk már ugyanazon sémára épülő, de különféle verziójú sms-ekkel. (…)