Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

A magyar Atlantisz – képeslapokon
Szülőföldünk 4.

2021.01.25.nincs hozzászólás

A trianoni diktátum 100. évfordulójára megjelent könyvek közül kedvencem egy album.

Elrabolt Hungária címmel annak a kornak üzenetét hordozza, amit nagyszüleink nemzedéke így emlegetett: „boldog békeidők”.

Egy Nagyváradról és egy Dicsőszentmártonból származó újságíró: Balázs D. Attila és Pataki Tamás azt foglalta kötetbe, ami már nem látható, még ha valaki Dévénytől Brassóig, vagy Ungvártól Fiuméig végig is utazná keresztül-kasul a hajdani történelmi Magyarországhoz tartozó területeket. Az album 100 korabeli képeslap segítségével felidézi egykor virágzó polgárvárosok míves középületeit, híres gyógyfürdőket, várakat, a történelmi emlékműveket, szobrokat, mindazt, amit a területek új tulajdonosai szétvertek, lebontottak, átalakítottak, vagy csupán pusztulni hagytak. 

Van köztük igazi atlantiszi sors is, nemcsak jelképes: Ada-Kaleh, a törökök, magyarok és németek lakta egzotikus al-dunai sziget, amely magyar közigazgatásból Romániához került, míg 1971-ben a kommunista állam a vaskapui vízerőmű építésekor felrobbantotta. Vele együtt hullámsírba került Orsova is. Mármint a régi város, természetesen a Koronakápolnával együtt, amelyet Ferenc József emeltetett azon a helyen, ahol megtalálták az 1849-ben Szemere Bertalan által elásott Szent Koronát.

És még valamit közvetítenek ezek az idők során elszíneződött képeslapok: egy letűnt világ hangulatát. Mert mindenhol: Bártfától Herkulesfürdőig, Kismartontól Kolozsvárig elveszett egy életforma, egy stílus. De ezek a képeslapok mesélnek a Stubnyafürdő parkjában sétáló hölgyekről, a dobsinai jégbarlangban korcsolyázó párokról, a szépen művelt verseci szőlőhegyről, vagy a cigányzenekarról, amint az érsekújvári állomásépület előtt várja naponta az Orient expresszt, hogy a Rákóczi indulóval üdvözölje.

Hogy mivé lettek a régi Magyarországnak ezek a mozaikdarabjai, azt a képeslapokhoz fűzött jegyzetekből tudjuk meg. A két szerző stílusa pengeéles, de címadásuk is beszédes. Csupán néhány példa: Száll a turul fészkére (Munkács),  Tündérkerti várból balkáni helyőrség (Fogaras), A múzsák maradtak, a művészek mentek (Nagybánya), Ahol már nem mulat Dankó Pista (Élesd).

A levelezőlapokon szerencsére feltüntetik a helység vagy a látvány nevét, e nélkül nem biztos, hogy ma felismernénk, melyik városról, településről készült a fotó. De a feliratok arról is árulkodnak, hogy milyen is volt a sokat emlegetett magyar nacionalizmus az 1900-as évek fordulóján. A lapokon ugyanis, ha több nemzetiségű helységet ábrázol, mindegyik név szerepel: Újvidék – Novisad (cirill betűkkel!) – Neusatz, vagy: Nedecz vár – Schloss Nedecz – Zamek Niedzica. Ez utóbbi, a legészakibb magyar határvár, Lengyelországhoz került Trianonban, de egyetlen az elcsatolt területek közül, amely nem tagadja le magyar múltját.

A száz képeslapot „a dicső múlt tükörcserepei”-nek nevezi Hetzmann Róbert, az albumot kiadó Magyar Patrióták Közösségének elnöke. A kötet  megjelenését az EMMI támogatta, Kásler Miklós miniszter így ír köszöntőjében: „…az, ami materiálisan elveszett, a szellemi térben jelen van és összetartja a nemzetet.”

Új hozzászólás