Pusztay János

Puszay János

Halmai Tamás

Halmai Tamás

Magyari Sára

Magyari Sára

Pomozi Péter

Pomozi Péter

Hartay Csaba

Hartay Csaba

Minya Károly

Minya Károly

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Pomozi Péter

Luca, Luca kity-koty Szólásmentés 27.

Vannak világos üzenetű, egyértelmű ünnepek életünkben, a folklór-kalendárium jeles Luca napja azonban véletlenül sem tartozik ezek közé. Sokrétegű múltja és sokszínű néphagyománya ellenére – vagy részben talán éppen ezért – csak néhány általánosabban elterjedt szólás kapcsolódik hozzá.

Eb, aki bánja, kutya, aki szánja – Kis közmondás-költészet Szólásmentés 26.

Szólások, közmondások, közmondáshasonlatok rímekkel, strofikus formákban? Leggazdagabb gyűjteményeinket böngészve több ilyen frazémát találunk, mint tán elsőre gondolnánk. Leggyakrabban Erdélyi János 1851-es közmondáskönyve örvendeztet meg ilyesfélékkel, cseppet sem véletlenül.

Szerény kérés honunk szorgos tanáraihoz! Szólásmentés 25.

Manapság egy havi rovat életében egy mégoly aprócska jubileumot is érdemes megbecsülni. Ennek örömére nem vissza-, sokkal inkább előre szeretnék tekinteni, legfőképp. pedig minden, szólásainkat, közmondásainkat szerető pályatársam segítségét kérni egy kérdőív kitöltéséhez szép szólásaink szebb jövője érdekében.

Mátyusföldtől a nagyszótárig – Szubjektív gondolatok Czuczor Gergely közmondás-gyűjtéséről Szólásmentés 24.

Czuczor Gergelyt mindmáig jobban ismerjük népies költőként, mint jeles szótáríróként. Költői hangját és aprólékos nyelvtudósi munkáját is áthatotta a népi kultúra, és a népköltészet forró szeretete.

Ki van a farkas szájában, mi van a kalapban? – Európai jókívánságok hátteréről Szólásmentés 23.

Villannak a pengék, a sisakrostélyok mögött szinte tapintható a feszültség, a figyelem tizedmásodpercre sem lankad. A magyar párbajtőr és kard útban régi-új aranyos csúcsok felé. Horváth Mariann ihletett közvetítése koronázza elfojtott izgalmaink, kitörő örömeink riói estéit, úgy tűnik, minden tökéletes. Vagy mégsem?

Tengerre, magyar! Szólásmentés 22.

Itt a nyár, csábítanak a sós hullámok, orrom előre érzi a déltengerek illatát. Az Adria-némely vidéke a horvát-magyar perszonálunió 816 éves története során a magyar koronához tartozott, igazi „tengeres” szólásunk mégis alig akad. Azokat kutatva olyan érzésem támad, mintha a vihar utáni fövenyen ép házú rózsaszín fésűkagylókat keresgélnék.

A labda gömbölyű – Szólástörténet a foci EB-hez Szólásmentés 21.

A mexikói VB óta nem volt ilyen futballőrület ebben az országban, edzőtermi ismerőseink egy része épp ott csücsül majd valahol a bordeaux-i lelátón, mikor a magyar csapat kifut a gyepre. Reménykedjünk, hogy a labda ezúttal nekünk lesz gömbölyű, s hogy miért mondom ezt, kiderül éppen ennek a labdás szólásnak a történetéből.

Számtalan számos szólásunk Szólásmentés 20.

Világunk a számok bűvöletében él, a pénz világa manapság mindent átsző. Kiárusítások képében a kisember, tőzsdei tranzakciók formájában a nagyhalak életét. Közmondásaink a tanúi, a számok misztikus világa régen még fontosabb volt, igaz a hozzájuk kötődő tudást nem akarták nap, mint nap aprópénzre váltani.

Aranyigazságok 1830-ból Szólásmentés 19.

Kiss Gábor és a Tinta Könyvkiadó ismét különleges kötettel, Aranyigazságokkal lepte meg a magyar szólások, közmondások barátait – ha még az olvasó emberek korában élnénk, azt mondanám, minden magyart széles e világon. Persze e kötetnek éppen az a fő küldetése, hogy minél több magyarajkút visszavezessen feledésbe merülő nyelvi kincseinkhez.

Lóháton Csehországban – Huszáros szólásainkról március idusán Szólásmentés 18.

Családi relikviák rendezgetése közben került újra kezembe Gyula nagyapám egyik katonaemléke. A közép-csehországi Vysoké Mýtoban készült képről délceg huszár tekint felénk, a nyeregkápáról egyenes kard lóg alá. Ez az ódon, sárgult lap eszembe juttatta a magyar huszárok múltját, s mellette a rejtélyes kérdést: miért, hogy e dicső hagyománynak szinte semmi nyoma szólás- és közmondáskincsünkben?

123