Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

aktuális lapszám

A szerelem szemiotikája, nyelve

A szerelem szemiotikája, nyelve

Bevezetés

Balázs Géza

Bevezető

Erósz szellemében tizenhét diszciplináris és szemiotikai tanulmány szól a szerelemről, erotikáról, szexualitásról az Erósz szemiotikája című kötetben (kiadta a Magyar Szemiotikai Társaság). A tizenhét tanulmányból itt hármat adunk közre. 

Tanulmányok

Bókay Antal

A szerelem pszichoanalitikus szemiotikája Freudtól Kristeváig

Absztrakt Lehet, hogy az egyik legilletékesebb szerelemről, erotikáról szóló diszkurzus a pszichoanalízisen belül született meg. A pszichoanalízis terápiája és elmélete a szerelmet egy nagyon korai, de később újra és újra ismétlődő életfázis, ősreláció személyt alakító-romboló erejeként határozta meg. Freud és különösen Ferenczi Sándor a terápia nyelvi közegében és az indulatáttétel kapcsolati gépezetében fedezték fel a szerelem és szexualitás boldog vagy éppen patologikus-traumatikus kapcsolatát. Írásom centrumában a szemiotikus-pszichoanalitikus Julia Kristeva 1980-as években kialakított, freudi-lacani hátterű személyesség-fogalma és szerelem koncepciója áll. Kristeva a nyelv-elsajátítás peremén alakuló kisgyerek életében mutatott meg egy olyan nárcisztikus, performatív önkonstrukciót, amely minden későbbi szerelem formatív alapja lesz. Kulcsszavak: pszichoanalízis, Julia Kristeva, primér nárcizmus, én-ideál, abjekt.
Balázs Géza

Erósz a magyar folklórban és nyelvben

A tanulmány először tisztázza szerelem-erotika-szexualitás kapcsolatát, majd a körébe sorolható kulturális és nyelvi jelenségeket az őskori, történeti és civilizációs ember korszakában. A szerelmi-szexuális élet nyilvánossága a történelem során hol szabad, hol tiltott, hol félszabad volt – utóbbi esetekben reliktumokban (zárványokban) jelent meg. Jellemző irodalmi és folklór műfajok a boccacciók, erotikus mesék, történetek, a dramatikus népszokásokban a fallikus tréfák. Erósz magyar nyelvére utalnak a szimbólumfejtő nyelvi elemzések, valamint a legújabban megjelent Szexszótár, amelynek fogalmi tára figyelemreméltó és további elemzésre szolgáló anyagot tartalmaz. Kulcsszavak: szerelem – erotika – szexualitás – fallizmus – meztelenség – erotikus- és szexnyelv
Terdikné Takács Szilvia

Ámor és mámor. Szerelem és bor közös jelvilága

Platón Szimpózioma a kulturálisan meghatározott európai szerelemfelfogás talán legfontosabb alapja. Meglátásom szerint azonban a Lakoma nem csupán a szerelemről való diskurzus alapjait teremtette meg, hanem ebben van a csírája a szerelem és a bor, a szerelem és az alkoholos befolyásoltság közötti mély összefüggés felismerésének. Munkámban megkísérlem felderíteni, miért éppen a bor lett a szerelem kísérője, párhuzama, metaforája, analógiája. Ezt követően jelkapcsolat szerint teszek kísérletet a szerelem és bor összefüggéseinek feltárására a görög filozófiától kezdve a borkatalógusokon és borreklámokon, a magyarnótákon és slágereken keresztül a költészetig, a pszichológiai összefüggésektől a keresztény szakrális jelképekig. Kulcsszavak: Szimpóziom (A lakoma) — szerelem és bor analógiája —bor lelke (spiritus vini) — Ámor és Bacchus

következő lapszámunk:

Felhívás

Következő számainkhoz folyamatosan várjuk az írásokat!

2021-ben munkánkat a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

NKA_logo_2012

 

friss írások

Sz. Tóth Gyula

Anyanyelvünk külföldön

2022. 01. 20.

Magyar próza francia nyelven

Balázs Géza

Ómagyar Mária-siralom – új megközelítések a 100 éve felfedezett nyelvemlékhez

2022. 01. 09.

Száz éve fedezték fel, negyven éve van a magyar állam tulajdonában. Az Ómagyar Mária-siralom az első ismert magyar nyelvű vers, mely a 13. században született és egy 1300 körüli erősen romlott másolatban maradt fenn a latin nyelvű Leuveni kódexben.

Buvári Márta

A gépi fordítás buktatói

2021. 12. 13.

Már a múlt század 70-es éveiben divatos kutatási téma volt a számítógépes nyelvészet.

Manyszi

Kazinczy Ferenc korszerű európaisága

2021. 07. 10.

Kazinczy kora egyik legsokoldalúbb személyisége volt, története nagyon tanulságos, nagyon gazdag, elgondolkodtató és ösztönző is egyszerre, fontos magyar történeteink egyike, melyet minden nemzedéknek el kell mesélnünk.

További írások

Az anyanyelv joga

2022. 01. 22., nincs hozzászólás

A magyar kultúra napja

150 éves a Magyar Nyelvőr

2022. 01. 21., nincs hozzászólás

1872. január 15-én jelent meg Szarvas Gábor szerkesztésében a Magyar Nyelvőr című nyelvművelő folyóirat első száma

Uránia - új lap

2022. 01. 18., nincs hozzászólás

Színház - mozgókép - média

Nyelvstratégiai program 2022

2022. 01. 10., nincs hozzászólás

Kulturális-nyelvi szervezetek egyeztetett programja

Az év szavai, 2021

2021. 12. 29., nincs hozzászólás

A 2021. év szava, antiszava, ifjúsági és irodalmi szava – a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda ajánlásával

Áldott karácsonyt!

2021. 12. 24., nincs hozzászólás

Kunt Anna képeslapja