Jelen tervezet 2009. október 16-án lett bemutatva és vitára bocsátva A Magyar Nyelv Múzeumában A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) és az Anyanyelvápolók Szövetsége által szervezett konferencián.
Ha a kedves olvasó Észtország területére gondol, nos az szűk fele a trianoni Magyarországénak. Ha e kis állam észt nyelvű lakosságát veszi számba, az pedig szűk tizede a magyar anyaországénak. Röviden tehát tizennégyszer annyi magyar él a világon, mint észt.
Régi nyelvészeti vita, hogy békén kell-e hagyni a nyelvet, avagy be lehet avatkozni a nyelv fejlődésébe.
Bevezető a lapszámhoz és a benne szereplő tanulmányokhoz
Háttér-információk a nyelvész szakértők nyilvántartásba vételét, munkáját és a nyelvész szakértői véleményt meghatározó jogszabályokból és a vonatkozó szakirodalomból.
A tanulmányban ismertetett felmérés hipotézisei szerint a szöveg mint egyéni nyelvi produktum tartalmazza a szerző idiolektusjegyeit, ezek megítélésben pedig sztereotípiák irányítják a laikus olvasót .
Jelen tanulmány a kriminalisztikai szövegnyelvészet – mai terminológiával forenzikus nyelvészet – kezdeti hazai kutatástörténetét kívánja bemutatni. Tekintettel arra, hogy ez az időszak az 1960-as évektől úgy az 1990-es évekig tartott, a tanulmány szerzője az akkori terminológiával él, azokat nem változtatta meg, hasonlóan az akkori helyesírási módozatok megtartásával él.
A kriminalisztikai fonetika az igazságszolgáltatásban bűnjelként kezelt hangfelvételeken lévő emberi beszéd akusztikai-fonetikai elemzésével foglalkozik.
A beszámoló a Google-galaxishoz köthető új fogalmakat mutatja be, ezek többek között a posztliteralitás, a netorika, az avatarok, a kiborgok, az IM, az EMC, az internetnyelvtan. Az előadás-sorozatot a Gutenbergtől Zuckerbergig tartó ív bemutatásazárta.