Fölkelt a Nap és hittük és láttuk benne a Kisasszony angyali mosolyát. Elcsángált szavakra figyeltem félve, tömött, csíkos tarisznya mellé ülve a fűbe és könny volt és csoda az asszonyok szemén, és zúgott a hajnali harangszó. Volt, aki a fülét a kripta vasajtajára téve, fürkészte az onnan szűrődő imát, mert velünk imádkoznak, ők is ott […]
Harangozó Imre három napig a partiumi szabadegyeteme vendége volt. Előadást is tartott a Kis-Sárrétről. Más logika szerint működött a világ. A rendezetlennek tűnő faluban tervszerű rendezettség lappang. Az asszonyok vakon megszőttek egy törülközőt, tökéletes térlátással bírtak. Hol tanulta? Belenőttem, mint a gomba. A rítus közös volt, nem volt külön előadó és közönség. Szűcs Sándor bácsi […]
Látod? A Nap fölkelt, hogy folytassa égi útját. Csak a lélek ne apadjon ki, ha már a világ így kiszáradt és hőség ül mindenütt! Sarlós Boldogasszony napján, ha nehéz is ebben a rekkenő forróságban idézzük az Ő e napon kimondott szavait: „Irgalma leárad, népünkre borul, / félelmünkre válasz, a szívünkre hull, / hatalmas a karja, […]
Csak ültem a mikrobusz kényelmes ülésében és hallgattam társaim beszélgetését a szállás minőségéről, a reggeli pálinkáról, túrós puliszkáról.
Gyimesközéploki bőrtüsző szironyozott hímzése. (20. század eleje; saját gyűjtés)
„Sokat gondolkodtam a régi atyákról…” Együd Árpád somogyi gyűjtése.
Tegnap valaki megkérdezte tőlem, hogy mit akarok én ezekkel a korszerűtlen, avítt mesékkel.
Alig húsz esztendősen elindultam a Kárpát-medence kellős közepéről, Újkígyósról, hogy fölkeressem
a keleti végek magyarjait.