Öregekkel
Az utóbbi időben egyre többször kerülök kapcsolatba idős emberekkel: szeptemberben a nagyszalontai öregek otthonába hívtak, novemberben interjúkat készítettem 80 év felettiekkel.
Az utóbbi időben egyre többször kerülök kapcsolatba idős emberekkel: szeptemberben a nagyszalontai öregek otthonába hívtak, novemberben interjúkat készítettem 80 év felettiekkel.
Ezt az aggódó kérdést tette fel egy konferencia-kötet számára írt tanulmányában az egykori szombathelyi Uralisztikai Tanszék egykori mari lektora, Margarita Kuznyecova, aki már jó néhány éve újra odahaza él és éli át anyanyelvének nehéz helyzetét.
Mint általában az anonim kommentszekciók struktúrája iránt érdeklődő olvasó, úgy döntöttem, egy héten keresztül megfigyelem egy virtuális közösség működési elvét, abból a szempontból, hogy mi tesz egy kommentet topkommentté.
Dolgozatomban a könyvek, filmek és sorozatok rajongói által írt történeteket, vagyis a fanfictionöket kutattam. Elsősorban a különböző elbeszélési módok, ezek közül is a második személyű elbeszélés (Reader Insert) képezte kutatásom tárgyát. Kíváncsi voltam kialakulásának és népszerűségének okaira, legrészletesebben pedig arról kérdeztem válaszadóimat, szerintük ez a fajta elbeszélési mód könnyebb átélhetőséget biztosít-e az olvasó számára. Válaszadóim angol nyelven alkotó bloggerek voltak, akik különböző felületeken jelentetik meg írásaikat.
Hatalmas utat járt be a magyar netnyelvészet az elmúlt évtizedben, nem sokkal maradva le a külföldi trendektől. Ez a rohamléptű fejlődés szükséges is volt, hiszen az emberek közötti kommunikáció egyre inkább számítógépek segítségével valósul meg, újabb és újabb módokat és platformokat találva magának.
A blogoszféra, vagyis az internetes naplók világával rendszeresen foglalkozik a netnyelvészet magyar tudományos folyóirata, az E-nyelv Magazin.
Wacha Imre: Kvaterkázás. Anekdoták a XX. század második felének nyelvészeiről, nyelvművelőiről
Szilágyi Andor darabja (Tóth Ilonka. Tanúságtétel két részben) mozaikokból épül fel.