Friss cikkek

Az agresszív beszéd mint jelenség egyértelműen nem csupán nyelvi kérdés, hanem egy emberi, társadalmi jelenség nyelvi vetülete. Így kutatása a nyelvészeten kívül több területet (pl. pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, pedagógia, média, jog, kommunikáció) érint. A nyelvészeten belül pedig elsősorban a szociolingvisztikához és a pragmatikához tartozik.

A mai magyar retorika és beszédművelés (különösen a nyilvános, a média-megszólalás) nagymestere, Wacha Imre a közéleti magyar kultúra eddig összefoglalóan meg nem írt jelenségére, a nonverbális kommunikáció tömör összefoglalására vállalkozott.

A kérdőíves vizsgálat igen régi kutatási technika, mára a társadalomtudományokban valószínűleg a leggyakrabban alkalmazott kutatási módszerré vált.

Alapvetés – Többéves előkészítő munka után 1999 januárjában jelent meg „A világ nyelvei” című kötet, az első magyar nyelvű nyelvészeti lexikon. A mű indián vonatkozású anyagának szerzőjeként azzal a problémával (is) szembesültem, hogy korábban az indián nyelvek jó részének magyarul még nem (vagy csak elvétve), illetve több egymástól különböző formában jelent meg a neve.

Emlékbeszéd Szarvas Gábor szobránál 2011. június 16-án.

Balogh Robert Elveszett című regényében

Meglátogattuk a Magyar Nyelv Múzeumát

Nehéz megérteni, miért lángolt fel a vita a Ferihegyi repülőtér átnevezésével kapcsoltban. A Földrajzinév-bizottság azt a megrendelést kapta, hogy illessze bele a repülőtér nevébe Liszt Ferenc zeneszerző nevét. A kérés teljesült, a nézetkülönbségek a részletekben vannak.

Informatikusok, fizikusok, szociológusok, néprajzosok, PR-esek, irodalmárok, zenészek, nyelvészek közös hálóban…

Sokan úgy vélik, a suksükölés jelensége lerágott csont, nem lehet már semmit hozzátenni, csak ismételgetni egyes szembenálló felek véleményét, hogy el kell-e fogadni, illetve tűrni a használatát, vagy épp tanácsolni a kerülését. A jelenséget ugyan megmagyarázták a leíró nyelvtan szabályszerűségei alapján, de egyik oldalon állók sem hoztak fel logikailag kikezdhetetlen érveket a véleményük (hagyni vagy kerülni) alátámasztására.