Friss cikkek

„Minden élet mágikus, realista és abszurd…” Vásárhelyiség, csomorkányizmus, színírás

Gulay Istvánt kérdezi Balázs Géza.

Aranyosok

Arany-emlékkonferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Anyanyelvápolók Szövetsége, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, 2017. febr. 21.)

Az idegennyelv-tudás haszna, értelme, szépsége

Az idegen nyelv és az anyanyelv kapcsolódásai az iskolai tanításban (avagy a kettő kacskaringós találkozása az osztályteremben)

Az átélhetőség kérdése a fanfictionökben – A második személyű elbeszélés nyújtotta lehetőségek

Dolgozatomban a könyvek, filmek és sorozatok rajongói által írt történeteket, vagyis a fanfictionöket kutattam. Elsősorban a különböző elbeszélési módok, ezek közül is a második személyű elbeszélés (Reader Insert) képezte kutatásom tárgyát. Kíváncsi voltam kialakulásának és népszerűségének okaira, legrészletesebben pedig arról kérdeztem válaszadóimat, szerintük ez a fajta elbeszélési mód könnyebb átélhetőséget biztosít-e az olvasó számára. Válaszadóim angol nyelven alkotó bloggerek voltak, akik különböző felületeken jelentetik meg írásaikat.

Kruzsok, farsangok, blankiádák

Wacha Imre: Kvaterkázás. Anekdoták a XX. század második felének nyelvészeiről, nyelvművelőiről

25 éves a Magyar Szemiotikai Társaság

Beszélgetés Voigt Vilmossal, a társaság alapító és mindmáig elnökével

Jó ember – jó szakember

Beszélgetés Horváth Gizellával

Széchenyi a magyar nyelvről

Széchenyi 1821. január 4-én ezt jegyzi naplójába titkárával folytatott beszélgetéséből: „Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest között híd épül, s hogy ezért egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”

A Czuczor-Fogarasi szótár helye az európai nyelvkutatásban

A magyar szótárírás fellendült a reformkorban. A legfontosabb szótárírási akadémiai tervet Czuczor Gergely és Fogarasi János hajtotta végre. Mikor azonban ez a szótár elkészült 1862-1874 között, az akkori Magyar Tudományos Akadémia ellenezte a megjelenését, elavultnak tartotta. Ez a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi álláspontja is.

A nyelv eredete gyökelméleti nézőpontból

Arnold Wadler ősnyelv-elmélete