Friss cikkek

Tanítványával, kollégájával, Pusztay János professzorral (Szombathely) beszélgetett Balázs Géza.

A XXI. század kommunikációja sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. A késő modern társadalom a kommunikációs gépek által közvetített „üzeneteket” részesíti előnyben. Az internet használata az értelmiség, az intézmények és a hivatalok után eljutott a szélesebb társadalmi rétegekhez is, a mindennapi életünk részévé lett.

Balázs Géza (szerk.) – Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. A szerkesztő munkatársai: Dede Éva, Pölcz Ádám. Lektor: Horváth Péter Iván. Inter, Budapest, 2011. 384 oldal.

Több éve feltűnt, hogy míg a Tiszántúlon a népnyelvben a szík hangalakot (vagyis a hosszú í-s változatot) használják, addig a tudományos írásban következetesen a rövid i-s alakot (szik, szikes talaj, szikespuszta) találjuk. Az elmúlt években több olyan hortobágyi kutatóval is beszéltem, aki szintén a hosszú í-s változatot ejti, bár publikációban a szót rövid i-vel írja.

Az agresszív beszéd mint jelenség egyértelműen nem csupán nyelvi kérdés, hanem egy emberi, társadalmi jelenség nyelvi vetülete. Így kutatása a nyelvészeten kívül több területet (pl. pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, pedagógia, média, jog, kommunikáció) érint. A nyelvészeten belül pedig elsősorban a szociolingvisztikához és a pragmatikához tartozik.

A mai magyar retorika és beszédművelés (különösen a nyilvános, a média-megszólalás) nagymestere, Wacha Imre a közéleti magyar kultúra eddig összefoglalóan meg nem írt jelenségére, a nonverbális kommunikáció tömör összefoglalására vállalkozott.

A kérdőíves vizsgálat igen régi kutatási technika, mára a társadalomtudományokban valószínűleg a leggyakrabban alkalmazott kutatási módszerré vált.

Alapvetés – Többéves előkészítő munka után 1999 januárjában jelent meg „A világ nyelvei” című kötet, az első magyar nyelvű nyelvészeti lexikon. A mű indián vonatkozású anyagának szerzőjeként azzal a problémával (is) szembesültem, hogy korábban az indián nyelvek jó részének magyarul még nem (vagy csak elvétve), illetve több egymástól különböző formában jelent meg a neve.

Emlékbeszéd Szarvas Gábor szobránál 2011. június 16-án.

Balogh Robert Elveszett című regényében