Hurrá, nyaralunk?!
A nyár, különösen a téllel szembeállítva nem ritka vendég szólásainkban és közmondásainkban, a nyaralás viszont egyetlen frazémánkban sem fordul elő – vajon miért?
A nyár, különösen a téllel szembeállítva nem ritka vendég szólásainkban és közmondásainkban, a nyaralás viszont egyetlen frazémánkban sem fordul elő – vajon miért?
Bárdosi Vilmos frazeológiai etimológiai szótára kapcsán.
Május eleje van, és szomszéd Marika néni hagymái már megint sokkal sudárabbak, a zöldborsó s a sárgarépa is gyönyörűen sorol, nem úgy, mint a mi kertünkben.
Kutya meleg van, mondhatjuk ma is, ha kánikulában pihegve törölgetjük verejtékcseppeink. Kánikulában, mely latinul a forrósággal összeboronált Nagy Kutya csillagkép főcsillagán túl kölyökkutyát jelent. Ha meg didergünk, hát kutya hideg van. De miért kapnak tőlünk hideget-meleget négylábú barátaink, miért kenünk vajon minden rosszat a kutyákra?
Megjött a tavasz, előbújtak a sáfrányok, primulák, korai tulipánok. Az első tarka virágokkal újra itt az NB I-es focimeccsek időszaka is, a hozzájuk tartozó, egyre bombasztikusabb körítéssel.
Nyelvi titkok a konyhából, avagy meg lehet-e ismerni valaminek a savát-borsát?
Január közepét írjuk, túl vagyunk már malacsültön, lencselevesen, pezsgős koccintásokon. Mint ahogy a legtöbbünk zsenge újévi fogadalmain is.
Rovatom állandó tematikájától eltérően könyvajánló következik. A Kiss Gábor megálmodta Bölcs tanácsok című kötet azonban szólásmentés a szó legszorosabb értelmében
„Példátlan félév a Szerencsejáték Zrt.-nél, ugrik az állami bevétel” írták nemrég egy nagy gazdasági híroldalon. Mi pedig a cím láttán dörzsölgetjük a szemünk, hogyan is lehet veszteséges egy állami szerencsejáték-monopólium.
Szólásaink, képes kifejezéseink hasonlatosak az erdei vargányákhoz és rizikékhez.