Balázs Géza
- 2013. 09. 10.
Bevezető a FB-nyelvészethez
Magazinunknak ez a száma a hazai digitális vagy netnyelvészet legújabb kutatási területeit mutatja be.
magazin
Demeczky Jenő
- 2013. 06. 05.
A magyar nyelvtörténet és a rovás paleográfia találkozása
A rovás, vésés és karcolás, mint írástechnika bizonyosan a legősibb jelrögzítési eljárások egyike, hiszen több mint tízezer éves használati tárgyakon is láthatók már pontok és bevágások, amelyek soronként váltogatják egymást (D’Errico & Cacho 1994). Ősrégészek és írástörténészek a mai napig vitatják ezek rendszerét és funkcióját, ám abban biztosak lehetünk, hogy kőkorszaki őseink valamit közölni akartak ezekkel a rótt jelekkel (D’Errico 1995: 163-206).
Hosszú Gábor
-
Rovásfelirat a megfejtés útján – Módszertani kérdések
Egy írásrendszer megfejtése nemcsak a nagy összefüggések felismeréséből áll, hanem az egyes emlékek olvasatának a megoldásából, értelmének felfedéséből is. Most ennek az útját kíséreljük meg egy rovásfelirat kapcsán nyomon követni.
Demeczky Jenő
-
A rovás szabványosítása
Szabványt akkor alkot magának egy közösség, amikor a tagjai által végzett tevékenység megsegítésére széles körben elterjedt és alkalmazott, tehát a közösség minden csoportja számára kielégítő – vagy legalábbis elfogadható – megoldás születik.
Hosszú Gábor
-
Jelentésazonosító algoritmus rovásfeliratokhoz
A paleográfia tudománya a régi feliratok olvasatával foglalkozik. Egy nehezen olvasható szöveg egyes betűinek jelentése nem mindig egyértelmű. Ezek megfejtése általában egyéni intuíciókon, gyakran csak ötleteken alapul, aminek sikeressége véletlenszerű és kiszámíthatatlan (Hosszú 2010). Cikkünk egy új módszert mutat be, amellyel kiegészítve a korábban általunk kifejlesztett, az ismeretlen feliratok megfejtéséhez segítséget nyújtó grafémafelismerő, jelentésazonosító algoritmust (Tóth és tsai. 2010), annak találati valószínűségét javítottuk.
Hosszú Gábor
-
Az írásbeliség régi-új területe: a rovásírás
Mi a rovásírás? Tudomány? Hagyomány? A rovással kapcsolatos tények vizsgálata különböző megközelítésekből az E-nyelv 2013/2. számában. A lapszámot Hosszú Gábor szerkesztette.
Balázs Géza
- 2013. 03. 05.
A devolúció felé? – Bevezető a digitális demencia témájához
Vajon tényleg digitális demencia, leépülés fenyegeti az emberiséget? Négyféle válaszkísérlet az E-nyelv
Magazin 2013/1. számában.
Szűts Zoltán
-
Digitális demencia – digitális eszközökkel a felejtés ellen vagy mellett
Mára a fejlett országokban elterjedt az ubiquitous computing, vagyis a mindenütt jelenlévő számítástechnika jelensége. Ezt az új paradigmát Mark Weiser szerint az jellemzi, hogy a számítástechnika és a digitális eszközök oly módon beépültek a hétköznapi folyamatainkba, hogy már észrevétlenek maradnak. Szűts Zoltán a digitalizációról.
Hutterer, Claus Michael
-
Digitális demencia, avagy hogyan veszítjük el az eszünket
Sokan paradigmaváltásról beszélnek. Manfred Spitzer német pszichiáter szerint minél korábbi életkortól alkalmazzák a digitális médiát, annál nagyobb károkat okozhat. Memóriazavarokat, csökkent koncentrációképességet és társadalmi elszigetelődést is előidézhet.
Juhász Dávid
-
Kétkamarás tudat (Bikamerális elme-beteg?)
A kétkamarás tudat fogalma, hogy az agyfélteke két részre van osztva, melyek különböző feladatokért felelősek. A jelenség leírása szerint az emberi agy v. tudat régen nem egyként, azaz egészként működött, hanem a két agyfélteke egymástól függetlenül dolgozta fel az információt és cselekedett.