A kötelező olvasmányokról szóló beszéd, vita hálás téma, mindenkinek van róla élménye pró és kontra, körülbelül olyan, mint az időjárás, az egészség, a magyar nyelv állapota és természetesen a politika.
„Olyan korban [élünk], amikor kéjjel irtják a költészetet az iskolai tananyagból, és még annak is örülhet az ember, ha az egyetemen olyan diákhoz jut, aki húsz oldalnál többet is el tud olvasni hetente…”
A kötelező olvasmányokról szóló beszéd, vita hálás téma, mindenkinek van róla élménye pró és kontra, körülbelül olyan, mint az időjárás, az egészség, a magyar nyelv állapota és természetesen a politika. Az E-nyelv Magazin 2016/1. száma a kötelező olvasmányok kérdését járja körül.
Fölemelő érzés fölidézni Lőrincze Lajos szellemét Pápán, a református kollégiumban, Lőrinczével vagy „lőrinczéül” mondhatnám: „Megnől az ember szíve…” (Lőrincze 1993: 29).
A rendszerváltás előtti évtizedekbenLőrincze Lajos nevét az egész ország ismerte, talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy mindmáig ő minden idők legsikeresebb, legelfogadottabb, legismertebb és legelismertebb nyelvművelője. Számtalan cikket, tanulmányt írt, akárcsak a többi nyelvész, ismert-ségét azonban vitathatatlanul a rádiós nyelvművelő, ismeretterjesztő műsorainkköszönhette. Neve fogalommá vált,pedig műsorai mindössze öt percig tartottak. Igaz, negyven éven át, rendületlenül.
1970 januárjában – Rákos Sándor „baráti erőszakának” engedve – Lőrincze Lajos előadást tartott az Írószövetség egyik szakosztályának ülésén író és nyelvész kapcsolatáról, és ott felvetette az azóta is aktuális, mindig aktuális kérdést: ha az irodalom nyelve az élő nyelvszokás legmagasabb rendű formája, amely azonban túl is mutat a nyelvszokáson azáltal, hogy az író újítja, gazdagítja, fejleszti a nyelvet, akkor „minden jó, amit az írók írnak?”.
2015. november 24-én ünnepeljük Lőrincze Lajos születésének 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból számos megemlékezés volt. A Lőrinczéhez kapcsolódó előadásokból válogattunk, valamint közöljük a Lőrincze-év eseménynaptárát is.
Az internet nyelvváltozatainak kialakulásával párhuzamosan a média is kialakítja sajátos netes formanyelvét. Mindez leginkább a multimedialitásnak köszönhetően formálódik (Bódi 2004; Balázs 2005). Ebben a dolgozatban ennek a formavilágnak egy szeletét, a konvergens rádiós megoldások alapjait kívánom bemutatni.
A nagymértékű internethasználat, a hálókommunikáció, a folyamatos online jelenlét – ahogy ezt egyre több vizsgálat bizonyítja – a nyelvi viselkedésre is hatással van. E nyelvi hatások feltárásával foglalkozik a digitális kommunikáció nyelvészeti szempontú elemzése, az ún. netnyelvészet.
Az internetes nyelvhasználat digitális infokommunikációs eszközök és számítógépes hálózatok technológiai környezetében, ilyen eszközök igénybevételével létrejövő nyelvhasználati mód.