Az Iskola a határon-t olvasom. Megakadtam azon, hogy a cselekmény 1923-ban játszódó részében ezt írja: „»Hé!« vagy »Szia!« vagy hasonló ordítással csapkodnom kellett volna Petár hátát, hülyén ugrándozva. Ehelyett megzavarodva, érthetetlenül csak annyit mondtam: »Hát felvettek!«”

A szia az egyik leggyakrabban mondott szavunk; ennek ellenére etimológiai szótárakból és rájuk hivatkozó cikkekből úgy tudtam, hogy mindössze 1952 óta bizonyítható a létezése: abból az évből állt rendelkezésre az első írott adata.

Az Iskola a határon 1959-ben jelent meg. Gondoltam, hogy egy olyan horderejű jelenetben, amikor a valaha vérszövetséget kötött barátok között kisiklik valami, így a főhős számára végérvényesen kizökken a világ, akkora anakronizmusra nem vetemedett volna Ottlik, hogy egy alig pár éves, de 1923-ban még biztosan nem létezett szót használjon; pláne egy ilyen fontos – a szituációban a kiemelt bizalmat kifejezni hivatott – szót. Ezért megkutattam a dolgot, és igen: Ottlik nyelvtörténetileg (is) hitelesen írt (az ómagyar kor nyelvi adatainak datálásakor így szokták kifejezni az ilyesmit: 1923/1959. Mutatom a bizonyítékot, hogy valóban létezett a „szia” – már 1922-ben is:

Forrás: FB

A szerző további adata 1929-ből:  Szia Színházi Élet