Kenyeres Zoltán Attila: Az internet népe – a nép internete (3. rész)

Balázs Géza könyvében számtalan olyan „szál” van, amelyet az olvasó „továbbszőhet”. Média- és kommunikációkutatóként, történelemtanárként a könyv egyik legfigyelemreméltóbb része, amikor a szerző történelmi aspektusból közelít a folklórtovábbításra is alkalmas kommunikációs módozatokhoz. Megemlítve a futárok és az őrvidékek közti hírláncok szerepét, a látóhegyeket, a pusztai környezetben alkalmazott látófákat, a gémeskutakat, a vödörrel zörgést, a lármafákat, valamint a falusi kisbírókat. A technológia fejlődésével pedig megjelentek olyan eszközök, mint az autók fényszórója, amelyet villogtatva jeleznek egymásnak a sofőrök, később a villanyoszlopokra szerelt hangszórók (Balázs 2023: 49). Ezeket a kommunikációs módozatokat egészíteném ki a harangszóval, amelynek szintén sokféle funkciója van, például a félrevert harang veszélyt jelez. Sartori pedig említi még a füstjeleket, a dobolást, az ágyúlövést, a postagalambot, a tűztornyokat, valamint a mozgókaros optikai szemaforokat is (Sartori 1991). Érdekes felvetés a könyvben a jelszavak említése, amelyekhez csatlakozni lehet. Ilyeneket elemez Balázs Géza az 1990-es taxissztrájk idejéből. Érdemes lenne a mai technokulturális környezetben a közösségi médiában szereplő véleményvezérek (influenszerek) által használt jelszavakat is kutatási elemzés tárgyává tenni, illetve az általuk használt buzdító célú nyilvános szövegeket, amelyekkel válaszra ingerlik a befogadókat. Például az olyan szövegpanelek, mint: „Írjátok meg kommentben, hogy…”

Ugyancsak a digitalizáció és a technológiai változások eredményezte szóforradalom és helyesírási változások aspektusából érdekesek a Balázs Géza által tárgyalt olyan jelenségek, mint a szövegszerkesztő programok nyelvre gyakorolt hatása, az új nyelv (e-nyelv) megjelenése, amely új jel- és képvilágot, nyelvtani viszonyokat, új szövegtípusokat, átalakult nyelvváltozatokat, új nyelvi dimenziókat kreált, illetve az eddigi kommunikációs formák szintézisét hozta (Balázs 2023: 79, 141). Mindezek kiegészítéseként érdemes lenne azt is elemezni, hogyan alakította és alakítja át folyamatosan a keresőprogramokra optimalizálódás a szövegek fogalmazását, szerkesztési módjait, terjedelmét és szóhasználatát. Mindez a hagyományos média tartalomelőállítási módjait is befolyásolja, hiszen az újságíróknak a keresőmotorok igényei szerinti szövegeket kell már előállítaniuk, ha sok emberhez szeretnék eljuttatni a tartalmat. Szintén érdekes aspektus lehet a mesterséges intelligencia számára megfogalmazott promptok lingvisztikai szempontú elemzése, illetve, hogy a prompt-centrikus fogalmazásmód hogyan alakíthatja át más területek nyelvhasználatát.

A könyv egyik legerősebb és legelgondolkodtatóbb része az iGenerációról gyűjtött jellemzők és nemzedéki tünetek felsorolása. A Balázs Géza szubjektív megfigyelésein alapuló eredmények különösen gondolatébresztők, vitaindításra alkalmasak, illetve újabb kutatásokat inspirálhatnak. Érdemes lenne kérdőíves felmérés, mélyinterjúk és fókuszcsoportos beszélgetések útján megvizsgálni, mennyire érvényesek a szerző megállapításai, mennyiben ismernek magukra bennük az érintett generáció tagjai, illetve azt is, hogy más hazai, vagy nemzetközi kutatások milyen eredményekre jutottak a témában.

Szintén rendkívül érdekes és izgalmas kutatási terület lehet az sms-folklór és a netfolklór témaköreiből kiindulva megvizsgálni, hogy a közösségi médiafelületeken létrehozott, lokális közösségeken alapuló (tehát egy adott településen élőket összefogó) csoportokban megjelennek-e folklór jellegű témák is. Az „internet népe” elnevezés után az ilyen csoportok akár a „nép interneteként” is értelmezhetők, hiszen ebben az esetben nyilvános felületként használja az internetet egy-egy adott település „népe”. Az alábbi minikutatást Balázs Géza könyve inspirálta: a „Debrecenben hallottam official” Facebook-csoportban 2024 júniusának első hetében megjelenő posztok rögtönzött tartalomelemzése során az alábbi jellemző és visszatérő témákat találtam:

Témakör	Példák
Szolgáltató-keresés	Orvos, nyelvtanár, könyvelő, szerelő, a legjobb pizzéria stb. keresése
Szokatlan jelenségek megosztása, magyarázatok keresése	Különös égi fényjelenségek, város felett körző helikopter, furcsa zajok.
Szemtanúk keresése	Balesetek, bűncselekmények.
Elkövető keresése	Autó megkarcolása, vandalizmus.
Köszönet/hála kinyilvánítása	Udvarias buszsofőr, segítőkész járókelő stb. iránt.
Elkóborolt/megtalált állatok	Eltűnt házikedvencek, vagy utcán kóborló állatok bejelentése.
Városi jelenségek/élethelyzetek	Valaki szemtanúja volt egy utcai veszekedésnek, egy segítőszándékú beszélgetésnek.
Lakossági panaszok	Kik és miért vágták ki a fákat az utcában, miért most van lomtalanítás, miért így szervezik stb.
Segítségnyújtás	Égve hagyott lámpa az autón, letekerve hagyott ablak stb.
Indulatlevezetés	Indulatos/vicces beolvasás egy szemtelen sofőrnek, bosszankodás valamely aktuális jelenség kapcsán stb.
Romantika	Fiú keres egy szép lányt, akit a buszon látott stb.
Talált tárgyak/elvesztett tárgyak	Eltűnt/megtalált pénztárca, mobiltelefon, bankkártya stb.
Helyi hírek	Helyi hírportálok fontosnak talált hírei.
Tanácskérés, praktikák/tippek/trükkök	Kinek milyen szigetelőanyag vált be a házfelújításkor. Tanácskérés arról, kinek mi vált be valamilyen témában.
Városba látogatók/új beköltözők kérdései	Milyen látnivalókat ajánlanak stb.
Ingatlanhirdetések	Ingatlant keres/kínál megvételre, vagy bérlésre.
Álláshirdetések	Állást keres, állást kínál.

A „Debrecenben hallottam official” Facebook csoportban 2024. június első hetében megjelent posztok főbb témakörei

A Balázs Géza által ismertetett főbb sms-folklórműfajokból (az év ünnepeihez kapcsolódók; az egyén ünnepeihez kapcsolódók; udvarlás, szerelem; lánclevél; tréfás, vicces, beugratós; bölcsességek) (Balázs 2023: 206) az egyén ünnepeihez kapcsolódókon és a láncleveleken kívül mindegyik folklórműfaj megjelent az elemzett Facebook csoport posztjai és kommentjei (mindkét szót az új netnyelv hozta létre) között.

Továbbgondolva Balázs Géza korábbi kutatási területeit (pl. a városi folklór, a diákköltészet, a HÉV-firkák, graffitik, tetoválások elemzése), hasonlóan érdekes lenne az iskolapadokon, öltözői szekrényeken, nyilvános mellékhelyiségekben, pályaudvarokon, köztéri padokon található feliratok vizsgálata. Mit árulnak el egy-egy adott generáció, vagy közösség érdeklődéséről, gondjaikról, örömeikről, és általában a lelki világáról ezek? Mik a jellemző témakörök? Mik foglalkoztatják az embereket? Vagy médiaelméleti relációból vizsgálva: mik azok a témák, amelyeket „hírértékkel” rendelkezőnek gondoltak ezen feliratok ismeretlenség homályába vesző készítői? Megannyi izgalmas kutatási téma, amelyet Balázs Géza „Az internet népe” című könyve inspirált. A sor még sokáig folytatható, az olvasó kreativitására és fantáziájára van bízva, ki melyik szálat szőné tovább. A könyv ehhez egy egész hálót kínál, szó szerint világhálót, ahogy erre már egy korábbi elemzők is kísérletet tettek (Istók 2024, Csepeli 2024, Bódi 2024, Vesszős 2024, Szayly 2024).

Szakirodalom:

Balázs Géza 1983. Firkálások a gödöllői HÉV-en. ELTE, Budapest. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok, 18.)

Balázs Géza 1988. Tetovált szövegek Magyarországon. Magyar Nyelv, LXXXIV: 460–70.

Balázs Géza 1991. „Hungary – no taxiland”. A taxisblokád jelszavai. Édes Anyanyelvünk, XIV/1.20.

Balázs Géza 1994a. Beszélő falak. Ötszáz különféle magyar graffiti, 1980-1990. ELTE, Budapest. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok, 64.)

Balázs Géza 1994b. A tetoválás és a tetovált szövegek magyar néprajzi kutatása. 69–84. In: Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövetan 7. A multimediális kommunikátumok szemiotikai textológiai megközelítéséhez. JGYTF Kiadó, Szeged.

Balázs Géza 2003. „Minden házfalat cseréljetek sms-falra!” Sms-fal mint elektronikus graffiti. Magyar Nyelvőr, 144-159.

Balázs Géza 2004. Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata. Magyar Nyelvőr, CXXVIII/1. 36–53.

Balázs Géza 2005. Az új média új műfaja, az sms-hír – nyelvészeti megközelítésben. Magyar Nyelvőr, 129-150.

Balázs Géza 2006a. Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe I. rész. Magyar Nyelvőr, CXXX/4. 439–456.

Balázs Géza 2006b. Az informatika hatása a nyelvre. Szgnye.vmmi.org, 2006. november 2. Online: http://szgnye.vmmi.org/balazs2007.htm

Balázs Géza 2007. Az sms-folklór – a minimálfolklór nyelvi képe. II. rész. Magyar Nyelvőr, CXXXI/1. 48–62.

Balázs Géza 2010. E-retorika. 342–348. In: Adamik Tamás főszerk.: Retorikai lexikon, Kalligram, Pozsony.

Balázs Géza 2011. Sms-nyelv és folklór. Magyar Szemiotikai Társaság—Inter Kft.-PRAE.HU, Budapest.

Balázs Géza 2014. Netnemzedék, netnyelv. Új Köznevelés, III/39.

Balázs Géza 2015. Netfolklór – intermedialitás és terjedés. Replika. Társadalomtudományi folyóirat. 1–2. 171–176.

Balázs Géza 2020. Az egyidejűség médiakorszaka. Az idő a kultúrában és a médiában. MeDok, XV/2. 101–113.

Balázs Géza 2021. Evolúciós „megszaladásban” vagyunk. 19–26. In: Kiszl Péter – Boda Gáborné – Köntös Nelli (szerk.): Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok, 2020. ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Budapest. Online: https://doi.org/10.21862/vkkv2020.19

Balázs Géza 2023. Az internet népe. Internet – társadalom – kultúra – nyelv. A kulturális és a tervezett evolúció határán. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

Bódi Zoltán 2024. „Az internet népe”. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 262–265. DOI: 10.38143/Nyr.2024.2.262

Csepeli György 2024. Az internet népei. Megjegyzések Balázs Géza Az internet népe című könyvéről. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 259–261. DOI: 10.38143/Nyr.2024.2.259

Istók Béla: Sokszínű e-nyelv. Balázs Géza: Az internet népe című kötetéről. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 253–258. DOI: 10.38143/Nyr.2024.2.253

Kenyeres Attila Zoltán—Szűts Zoltán 2024. Az álhírek (fake news) definíciós kísérletei és nyelvi jelei. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 203–235. DOI: 10.38143/Nyr.2024.2.203

Sartori, Carlo 1991. Hű társunk, a rádió. In: Giovannini, Giovanni (szerk): A kovakőtől a sziliciumig. Püski Kiadó, Budapest.

Szayly József 2024. Digitális olvasásmóddal is olvasható. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 271–274. DOI: 10.38143/Nyr.2024.2.271

Szűts Zoltán 2018. Online. Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei. Wolters Kluwer Hungary, Budapest.

Vesszős Balázs 2024. Az online világ és az ember. Magyar Nyelvőr 148. 2024: 266–270. DOI: 10.38143/Nyr.2024.2.266

A teljes írás a Magyar Nyelvőr 2024/4. számában lesz olvasható.

Kenyeres Zoltán Attila: Az internet népe – a nép internete (3. rész)

Nincs hozzászólás!