Skip to main content

Kenyeres Zoltán Attila: Az internet népe – a nép internete

- 2024. 06. 27.

A HÉV-firkálástól az evolúciós megszaladásig

Balázs Géza könyve a szerző több évtizedes kutatómunkájának szintézise, amely egyben tágabb történelmi, társadalmi, technológiai, filozófiai és kulturális antropológiai kontextusba is helyezi a tárgyalt témát, miközben újabb kutatási irányokat is kijelöl, illetve új távlatokat mutat, akarva-akaratlanul is gondolkodásra és továbbgondolásra sarkallva az olvasót. A könyvben prezentált téma sajátossága, hogy lehetetlen annak lezárása. Az info-kommunikációs technológia ugyanis folyamatosan fejlődik, alakítja át az írott és beszélt nyelvet, új nyelvi létformákat teremt, valamint formálja az emberek viselkedését. A szerző ezt a dinamikus folyamatot mutatja be, és bár egy ponton le kellett zárnia a kéziratot, de a könyvben taglalt változások ebben a pillanatban is zajlanak, azoknak jelenleg is részesei vagyunk. Balázs Gézának ilyen körülmények között is sikerült egy jól áttekinthető és átfogó képet adnia ezekről a bonyolult folyamatokról, azok hátteréről, elméleti kereteiről és haladási irányairól, így az olvasó könnyen eligazodik a mégoly változó feltételek között is. Ezt az eligazodást segíti, hogy a könyv több síkon mozog: elméleti, gyakorlati, történelmi és filozófiai dimenziók jelennek meg, a gondolatok pedig egy szépen felépített ív mentén haladnak: a történeti síkba ágyazott elméleti keretektől és gyakorlati (kutatási) eredményektől haladva jut el a szerző napjainkig, és ezzel párhuzamosan emelkedik egyre inkább filozófiai magasságokba. A történelmi sík több aspektusból is manifesztálódik: egyrészt, ahogyan Balázs Géza végigvezeti a nyelv evolúcióját, annak megjelenésétől kezdve a digitális technokommunikációs eszközök eredményezte nyelvi és viselkedésbeli hatásokig. Az ősközösség kommunikációjától kezdve napjaink közösségi médiában zajló komunikációjáig viszi az olvasót a könyv. Másrészt végigköveti, hol válik el és hol egyesül a népi kultúra és a populáris kultúra, hogyan jutunk el az ősi szinkretikus kultúrától egy új szinkretikus összkultúráig. Bemutatja, hogyan és milyen előzményekből alakult ki a népi kultúra, majd milyen változásokon ment keresztül a mobilkommunikációs eszközök, az internet, végül a közösségi média megjelenése révén. Hogyan alakult ki a netfolklór, annak milyen jellemzői vannak. Történelmi előzményekre mutat rá, amikor hangsúlyozza, hogy a közösségi médiában mai napig terjedő szerencsehozó körüzenetek őse a Szent Antal-lánclevél. Nincs tehát új a nap alatt, de új (technológiai) forma és ahhoz igazodó transzformáció azért van. Ugyancsak történelmi síkon mozog, amikor személyes pályafutásán, saját kutatásain keresztül mutatja be a folklór változásait, új nyelvi létformáit. Volt miből merítenie, hiszen Balázs Géza több évtizedes néprajzi és nyelvészeti kutatómunkája rendkívül színes és különleges témákat érintett. A teljesség igénye nélkül néhány kommunikációs módozat, amelyet a szerző nyelvészeti-folklorisztikai kutatás tárgyává tett: a gödöllői HÉV firkálásai (Balázs 1983), az 1990-es taxisblokád idején alkalmazott jelszavak (Balázs 1991), a graffitik (Balázs 1994a), a tetoválások és a tetovált szövegek (Balázs 1994b), valamint a választási sms-ek (Balázs 2004). Ezeket követte az sms-folklór átfogó feltérképezése (Balázs 2006a), majd az informatika nyelvre gyakorolt hatásainak elemzése (Balázs 2006b), illetve az E-retorika definiálása és jellemzése (Balázs 2010). Az infokommunikációs eszközök fejlődésével párhuzamosan a netnemzedék és a netnyelv (Balázs 2014), illetve már kifejezetten a netfolklór (Balázs 2015) felé fordult a szerző kutatói érdeklődése. Majd a filozófiai dimenziókba történő elmozdulást jelzi az idő szerepének a kultúrában és a médiában történő vizsgálata (Balázs 2020), valamint az evolúciós „megszaladás” elméletének kidolgozása (Balázs 2021). A szerző tudományos érdeklődési körének változásaihoz is igazodva emelkedik fokozatosan filozófiai magasságokba a kötet, ahogyan a netnyelvészetről és a netfolklórról fokozatosan áttér a nemzedékkutatásra, az iGeneráció jellemzőire, az idő szerepére, végül az evolúciós „megszaladásról” elmélkedik és tesz fel kérdéseket a jövőt illetően. Külön érdekessége és egyben kiemelt értéke a könyvnek az a társadalmi szemiotikai kutatás, amely egyetemi hallgatók viselkedésének megfigyelésén alapszik. A vizsgálat során Balázs Géza az iGenerációról összesen 49 jellemzőt gyűjtött össze, 6 kategóriában, illetve további 46 nemzedéki tünetet is felsorol (Balázs 2023).

A teljes írás a Magyar Nyelvőr 2024/4. számában lesz olvasható.

Nincs hozzászólás!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x