Bár Balázs Géza könyve tudományos szakirodalomként kategorizálható, annál mégis több: közérthető stílusa, jól követhető felépítése, a benne szereplő magyarázatok, szemléltető eszközök révén tankönyvként is kiválóan hasznosítható. Így mondhatjuk, hogy egyfajta „tudományos tankönyvet” tart a kezében az olvasó. A releváns szakirodalmi előzmények feldolgozása, a saját kutatási eredmények ismertetése, valamint a filozófiai elmélkedés és kérdésfelvetések mellett külön értéket képviselnek a szerző által készített összefoglaló táblázatok és ábrák, amelyek egyrészt logikailag csoportosítják és összegezik, másrészt vizuálisan is könnyen áttekinthető rendszerbe helyezik a szakirodalom alapján ismertetett elméletet, adatokat és kutatási eredményeket. Ilyen például a Szűts 2020 alapján készített technológiai kronológia (Balázs 2023:26-27), valamint a folklór és a különböző kulturális szintek kölcsönhatását összefoglaló ábra (Balázs 2023:36).

Az összesen 40 táblázat és 25 ábra hozzájárulnak az elméleti anyag szemléltetéséhez és Balázs Géza (élet)művének tankönyvként is történő használatához. Ezt segíti a könyv végén található tárgy- és névmutató, a szakkifejezések magyarázata, valamint a függelékek (például a pendrive szóra érkezett szómagyarító javaslatokról és a smiley-król). Ugyancsak kiemelendő értékek az illusztrációként szereplő festmények, amelyek Várhelyi Csilla festőművész alkotásai (a könyv borítóján is ezeket láthatjuk). A rendkívül expresszív erővel bíró festmények akár művészettörténeti elemzés tárgyává is tehetők, hiszen egy valós, kortárs jelenséget (a fiatal generációk mobiltelefon-használatát különféle szituációkban) mutatnak be a vizuális művészet nyelvezetével. Így ebben a formában a naturalizmus, illetve a realizmus jegyei is felfedezhetők rajtuk, de akár a pop-arthoz is köthetők, hiszen egy populáris műszaki-technológiai eszköz (mobiltelefon) is szerepel a képeken. Ugyancsak színesítik a könyvet, és a tankönyvként is hasznosíthatóság irányába viszik az „Olvasmány” címmel ellátott, és eltérő tördeléssel beillesztett részek, amelyekben az aktuális fejezethez kapcsolódó külső forrásokból idéz, és fűz megjegyzéseket a szerző. Ilyen olvasmányként szerepelnek például az első fejezetben a Szűts Zoltán „Online” könyvéhez kapcsolódó megfontolások és továbbgondolások a technokulturális (digitális) világ jelenségeinek relációjában, kitérve többek között az online-offline, analóg-digitális módozatokra, az „Internetes” mémekre, illetve az online-világ jelenségeire is (lásd: Szűts 2020).

A szakirodalom feloldása a 3. részben lesz olvasható.

A teljes írás a Magyar Nyelvőr 2024/4. számában lesz olvasható.