Mi a közös a tűzijátékban, a vízibicikliben és az útikalauzban? A hétköznapi nyelvhasználók zöme szerint alighanem az élmény; nyelvészként azonban azt is észrevesszük, hogy mindhárom esetben olyan szóösszetétellel van dolgunk, melynek helyesírása az előtag ingadozó ejtése (a magánhangzó-időtartam) miatt sokakat elbizonytalanít. Mikor hosszú az ilyen szavak tő belseji magánhangzója, és mit mond erről a „kézszabály” (vö. AkH.¹² 27/b; Laczkó–Mártonfi 2006: 54–55; Fábián 2019; Istók–Lőrincz–Török 2023: 39)?

Mindannyian hallottunk már valamilyen „kézszabály”-ról, pl. a kereszteződésben előnyt adunk a jobbról érkező járműnek, beszélgetés közben nem vágjuk zsebre a kezünket, foci közben pedig nem érünk kézzel a labdához. Míg azonban a labdarúgásban tilos a „kezezés”, a helyesírásban egyenesen elvárt. A helyesírásban „kezezni” annyit jelent, mint a kéz szó toldalékolt alakjainak az írásképét (pl. kézi, kézen, kézre, DE: kezek, kezet, kezez) mintaként követni akkor, amikor hozzá hasonló egy szótagú főneveket toldalékunk: híd, ín, nyíl, víz; kút, lúd, nyúl, rúd, úr, út; fűz, szűz, tűz (AkH.¹² 27/b), illetve fű, nyű (Laczkó–Mártonfi 2006: 55). Ez tehát azt jelenti, hogy azért hosszú a „nehéz helyesírású” tűzijáték, vízibicikli és útikalauz szavak tő belseji magánhangzója, mert a „könnyű helyesírású” kézilabda magánhangzója is az (a szabályfelidéző memóriamankókról lásd: Istók 2023, 2024; a vizualitás és a helyesírás kapcsolatáról pedig: Balázs 2023: 89–98).

A „kezezés” hiányára vezethető vissza, hogy az -i képzős és az -on/-en/-ön határozóragos alakok még az újságírókon, illetve bloggereken is kifognak néha: Tömegbe lőtt *tüzijáték, gyújtogatás: féktelen szilveszterezést rendeztek a külföldiek a Vörösmarty téren (W1); Kikaptak a *vizilabdások (W2); Nyári *utikalauz Olaszországból (W3); Sztárviadal földön és *vizen (W4); Serpenyős, spenótos mártogatós *tüzön pirított kenyérrel (W5) (* = hibásan írt alak). Hogy elkerüljük az ilyen hibákat, jegyezzük meg jól, hogy „A kéz mutat utat nekünk”, illetve hogy „Az úti, tűzi, vízi a kéz alapján ízi” (vö. ang. easy ’könnyű’).

Térjünk még ki röviden a fentebb említett -i képzős alakulatok egybe- és különírásának a kérdésére is! Az egybeírást valamennyi esetben (tűzijáték, vízibicikli, útikalauz stb.) a jelentésváltozás indokolja: nem tűzben heverő játékról, nem vízbe dobott kerékpárról, illetve nem is az út szélén álló jegyellenőrről van szó (a „jelentésszabály”-ról lásd: Balázs 2000: 85; hasonló példákért pedig: Ludányi 2019a: 241 és 2019b: 90).

Irodalom:

AkH.¹² = Magyar Tudományos Akadémia 2015. A magyar helyesírás szabályai. Tizenkettedik kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Balázs Géza 1999. A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok (Deme László bevezetőjével). Magyar Nyelvőr 1999: 9—26. http://real-j.mtak.hu/6073/1/MagyarNyelvor_1999.pdf

Balázs Géza 2000. Lehetséges nyelvi szabványok. A–Z Kiadó. Budapest.

Balázs Géza 2023. Az internet népe. Ludovika Egyetemi Kiadó. Budapest.

Fábián György 2019. Nem akárhogyan kapunk puszit Anett-től. HAON – Hajdu-Bihar varmegyei hirportal. https://www.haon.hu/helyi-kultura/2019/12/nem-akarhogyan-kapunk-puszit-anett-tol (2024. 01. 12.)

Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás 2023. Memóriamankók a helyesírás tanításában. In Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás – Baka L. Patrik (szerk.): A helyesírás-tanítás aktuális kérdései. Selye János Egyetem. Komárom. 23–42.

Istók Béla 2023. Az „évszázad mérkőzése” és a magyar helyesírás. E-nyelv Magazin. https://e-nyelvmagazin.hu/2023/12/23/istok-bela-az-evszazad-merkozese-es-a-magyar-helyesiras/ (2024. 01. 12.)

Istók Béla 2024. Helyesírásunk és a „Keanu-szabály”. E-nyelv Magazin. https://e-nyelvmagazin.hu/2024/01/17/istvok-bela-helyesirasunk-es-a-keanu-szabaly/ (2024. 01. 20.)

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2006. Helyesírás. Osiris Kiadó. Budapest.

Ludányi Zsófia 2019a. A „népi” helyesírási gondolkodásról – a nyelvi tanácsadói gyakorlat alapján. In Bozsik Gabriella – Ludányi Zsófia (szerk.): Szabályzat, oktatás, gyakorlat – helyesírásról sokszínűen. A 2015-ös és a 2017-es Nagy J. Béla helyesírási verseny előadásai, feladatai és egyéb tanulmányok. Líceum Kiadó. Eger. 235–242.

Ludányi Zsófia 2019b. Szabályok, normák, nyelvszokás. Tanulmányok a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás és nyelvalakítás köréből. Líceum Kiadó. Eger.

Források:

W1 = https://www.hetek.hu/cikkek/online/tomegbe-lott-tuzijatek-gyujtogatas-fektelen-szilveszterezest (2024. 01. 12.)

W2 = https://www.magyarhirlap.hu/sport/Kikaptak_a_vizilabdasok (2024. 01. 12.)

W3 = https://stilus.yurkov.hu/divat-blog-lockdown/ (2024. 01. 12.)

W4 = https://www.blikk.hu/sztarviadal-foldon-es-vizen/rey61dh (2024. 01. 12.)

W5 = https://www.grillreceptek.hu/grillreceptek/zoldsegek/serpenyos-spenotos-martogatos-tuzon-piritott-kenyerrel (2024. 01. 12.)

A szerző: Istók Béla, a Selye János Egyetem TKK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, illetve a tanszék mellett működő Variológiai Kutatócsoport tagja