1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 6:3-ra győzte le az előzőleg esélyesebbnek vélt angolokat. A mérkőzés az „évszázad meccse”-ként került a történelemkönyvekbe, azt azonban kevesen tudják, hogy az összecsapás eredménye időnként a helyesírás-tanításban is megjelenik mint (szabályfelidéző) memóriamankó (Istók–Lőrincz–Török 2023: 38; Minya 2006: 1). A hétköznapi embert foglalkoztató nyelvészeti kérdések háromnegyede (!) helyesírási vonatkozású (Minya 2019: 247), ami az előírt norma magas társadalmi presztízsével magyarázható: nem az érdekel bennünket, hogy mi a különbség alany és állítmány, jel és rag, flektáló és agglutináló nyelv között, hanem elsősorban az, hogy elkerüljük a megítélésünket negatívan érintő helyesírási hibákat (vö. Balázs 2007, 2008: 20). Talán mindannyian egyetértünk azzal, hogy a magyar helyesírás legingoványosabb, a hétköznapi nyelvhasználót leginkább elbizonytalanító területe az egybe- és különírás – mindez akár statisztikai adatokkal (Minya 2019: 248–249) is igazolható: az általában felmerülő helyesírási kérdések fele (!) kapcsolódik a témához.

A szótagszámlálás szabályára (AkH. 139.) sokan emlékezhetünk még az iskolapadból (hat szótag felett kötőjelezzük az összetett szavakat), a legtöbben azonban elfelejtjük, hogy a szabály csak a többszörösen összetett, azaz a minimum három összetételi tagból álló szavakra vonatkozik. Míg a két szóból álló összetételeket (AkH. 110–111.) – szótagszámtól függetlenül is – egybeírjuk  (pl. világ + bajnokság > világbajnokság; újság + rendelés > újságrendelés; történelem + tanítás > történelemtanítás), addig a három- vagy többszavas konstrukcióknál hat szótagig egybeírást (pl. állam + fő + választás > államfőválasztás; munka + erő + piac > munkaerőpiac; nyug + díj + reform + csomag > nyugdíjreformcsomag), afelett pedig kötőjelezést alkalmazunk (pl. labda + rúgó + bajnokság > labdarúgó-bajnokság; másod + unoka + testvér > másod-unokatestvér; konferencia + köz + pont > konferencia-központ).

Már a régi korok nagy szónokai is arra tanítottak bennünket, hogy ha egy számunkra fontos információt mindenáron meg akarunk jegyezni, szokatlan, nem mindennapi összefüggés részévé kell azt tennünk (vö. Antalné Szabó 2008). Ilyen megoldás lehet az is, ha a magyar helyesírás egyik nehezen felidézhető szabályát egy felejthetetlen futballmérkőzés gólarányához kapcsoljuk. Az „évszázad mérkőzésé”-nek eredménye (6:3) még hetven év után is emlékeztet bennünket a szótagszámlálás szabályára: hat szótagig egybeírjuk (ill. hat szótag fölött kötőjelezzük) a legalább három szóból álló összetételeket!

Irodalom

AkH.12 = Magyar Tudományos Akadémia 2015. A magyar helyesírás szabályai. Tizenkettedik kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Antalné Szabó Ágnes 2008. A helyesírási kultúra fejlesztésének régi-új technikái. Anyanyelv-pedagógia. 1. évf. 3–4. sz. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=109 (2023. 12. 22.)

Balázs Géza 1999. A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok. (Tanulmány az MTA Magyar Nyelvi Bizottság felkérésére.) Magyar Nyelvőr, 123/1: 9–27.

Balázs Géza 2007. Hatalom és helyesírás. Magyar Nyelvőr, 402–413.

Balázs Géza 2008. Hatalom és helyesírás. In Bozsik Gabriella (szerk.): Két évtized a helyesírásért. EKF Líceum Kiadó. Eger. 15–27.

Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás 2023. Memóriamankók a helyesírás tanításában. In Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás – Baka L. Patrik (szerk.): A helyesírás-tanítás aktuális kérdései. Selye János Egyetem. Komárom. 23–42.

Minya Károly 2006. A 6–3-as szabály, avagy a magyar–angol focimeccs emléke kísért? Édes Anyanyelvünk. 28. évf. 3. sz. 1. és 8.

Minya Károly 2019. Internetes támogatás a helyesírásban. 11 év – 20 123 kérdés és válasz. In Bozsik Gabriella – Ludányi Zsófia (szerk.): Szabályzat, oktatás, gyakorlat: helyesírásról sokszínűen. A 2015-ös és a 2017-es Nagy J. Béla helyesírási verseny előadásai, feladatai és egyéb tanulmányok. Líceum Kiadó. Eger. 247–254.

A szerző: Istók Béla, a Selye János Egyetem TKK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, illetve a tanszék mellett működő Variológiai Kutatócsoport tagja