A hétköznapi nyelvhasználót gyakran elbizonytalanítja az ez, az mutató névmások alkotta szavak helyesírása (pl. ekképp, effajta, afölött). A dilemma rendszerint e kifejezések egyénileg vagy területileg ingadozó ejtésén alapul. Mikor van szükségünk betűkettőzésre, illetve hogyan válhat a Mátrix című film legendás színészének, Keanu Reevesnek a neve szabályfelidéző memóriamankóvá (vö. Istók–Lőrincz–Török 2023: 39, Istók 2023)?

Az akadémiai helyesírás szerint két esetben kerül sor betűkettőzésre (teljes hasonulásra): egyrészt akkor, ha mássalhangzóval kezdődő toldalékot kapcsolunk a mutató névmáshoz (pl. az + -hoz/-hez/-höz > ahhoz); másrészt pedig abban az esetben, ha a -fajta, a -féle vagy a -kora utótagot illesztjük hozzá (pl. az + -fajta > affajta) (AkH.¹² 83.). Nincs azonban betűkettőzés akkor (AkH.¹² 84.), ha a kapcsolódó szóelem egy névutó, az ugyanis a mutató névmás (az, ez) rövidebb alakváltozatát (a, e) „vonzza” (pl. a(z) + végett > avégett).

A legnagyobb problémát talán az afféle és az afelé szavak hasonló hangzása okozza. Míg a hagyományos értelemben vett hasonló alakú szavakat, az ún. paronimákat (pl. egyelőre ’még’ – egyenlőre ’egyforma részre’; helység ’település’ – helyiség ’szoba’; asztrológia ’csillagjóslás’ – asztronómia ’csillagászat’) a jelentés síkján is sokan összetévesztik (a szótévesztésről és annak gazdag példaanyagáról lásd: Zimányi 1995: 34–38), addig a fenti szópár hasonló hangzása csak a helyesírásban eredményezhet téves analógiát (Adamikné 2001: 242–243), azaz rossz mintakövetést (afféle > *affelé; afelé > *aféle). Ezzel magyarázható például, hogy e paronim szavak egyikét (a paronímia különböző válfajairól lásd: Lőrincz 2016: 39–40) a leggyakoribb helyesírási hibák listáján (Horváth – Sz. n. 2008), sőt még az egyetemisták által gyakran vétett hibák (Dőryné Zábrádi – Vass 2022: 254; Dőryné Zábrádi 2023: 87) között is megtaláljuk.

Mi tehát a megoldás? A fentiek (AkH.¹² 83. és 84.) alapján elmondható, hogy három különböző szóelemtípust (toldalék, utótag, névutó) vehetünk számításba: kettőnél (toldalék, utótag) van (AkH.¹² 83.), egynél (névutó) pedig nincs betűkettőzés (AkH.¹² 84.). Ennek oka, hogy a toldalék és az utótag az az és az ez névmásokhoz (az + -féle > afféle), a névutó viszont azok rövidebb, a és e alakjaihoz kapcsolódik (a + -felé > afelé). A szabályzat mátrixában úgy igazodunk el a legkönnyebben, ha Keanu Reeves keresztnevére betűszószerű hívószóként tekintünk: KEANU = Kapcsoljuk „e”-hez és „a”-hoz a névutót! (Minden más esetben pedig alkalmazzunk betűkettőzést!) (A helyesírás elvi szabályozásához és továbbgondoláshoz lásd még a két alapvető szakirodalmat: Balázs 2000: 78—94; valamint Balázs 1999).

Irodalom

Adamikné Jászó Anna 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. Budapest.

AkH.¹² = Magyar Tudományos Akadémia 2015. A magyar helyesírás szabályai. Tizenkettedik kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Balázs Géza 1999. A magyar nyelvművelés állapota. Tudománypolitikai áttekintés, javaslatok (Deme László bevezetőjével). Magyar Nyelvőr 1999: 9—26. http://real-j.mtak.hu/6073/1/MagyarNyelvor_1999.pdf

Balázs Géza 2000. Lehetséges nyelvi szabványok. A—Z Kiadó, Budapest.

Dőryné Zábrádi Orsolya – Vass Éva Tünde 2022. A pandémia hatása a helyesírási készség alakulására – első évfolyamos tanító és gyógypedagógus hallgatók kompetenciájának összehasonlítása. In Makkos Anikó – Kecskés Petra – Boldizsár Boglárka (szerk.): XXV. Apáczai-napok Tudományos Konferencia tanulmánykötete. A múltból táplálkozó jövő – hagyomány és fejlődés. Széchenyi István Egyetem. Győr. 249–259.

Dőryné Zábrádi Orsolya 2023. A helyesírás-tanítás problémái a pandémia után. In Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás – Baka L. Patrik (szerk.): A helyesírás-tanítás aktuális kérdései. Selye János Egyetem. Komárom. 79–92.

Horváth Oszkár – Sz. n. 2008. Hétköznapi helyesírás (szarvashibák). Szólista. Helyesiras.blog.hu. https://m.blog.hu/he/helyesiras/media/szolista.pdf (2023. 12. 26.)

Istók Béla 2023. Az „évszázad mérkőzése” és a magyar helyesírás. E-nyelv Magazin. 2023. 12. 23. https://e-nyelvmagazin.hu/2023/12/23/istok-bela-az-evszazad-merkozese-es-a-magyar-helyesiras/ (2024. 01. 16.)

Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás 2023. Memóriamankók a helyesírás tanításában. In Istók Béla – Lőrincz Gábor – Török Tamás – Baka L. Patrik (szerk.): A helyesírás-tanítás aktuális kérdései. Selye János Egyetem. Komárom. 23–42.

Lőrincz Gábor 2016. Nyelvi variativitás a szlovákiai magyar nyelvváltozatokban. Líceum Kiadó. Eger.

Zimányi Árpád 1995. Nyelvhelyesség. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. Eger.

A szerző: Istók Béla, a Selye János Egyetem TKK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, illetve a tanszék mellett működő Variológiai Kutatócsoport tagja