Manfred Spitzer professzor szerint a média nem csupán a szélsőségek, az agresszió és a gyermekpornográfia forrásai, hanem a felületes gondolkodás, a lelki zavarok, a depresszió, a magányosság, az önkontrollhiány, a nyelvi szegénység és a kapcsolatszegénység előidézői.
Délkelet-ázsiai (kambodzsai, laoszi, vietnami) útjaim aforizmába tömöríthető tapasztalata: „Európa egész Ázsiát betiltaná”. Bizony, az EU egészen biztosan betiltaná az étkeztetést, a közlekedést, a műemlékeket, a turizmust, a magánvállalkozásokat. Mozdulni se lehetne a mi törvényeinkkel. Jellemző pillanat volt a laoszi Luang Prabang-i repülőtéren, amikor a repülőt vártuk, mellettünk németül megszólalt valaki: „Szörnyű, hogy nincs fülvédő a repülőtéri dolgozókon.” Tényleg szörnyű. Luang Prabangban napi öt repülőjárat van… Az EU túlszabályoz, Ázsia alulszabályoz.
A dolgozat általános áttekintést kíván adni a vietnami nyelv helyzetéről, a fontosabb nyelvváltozatokról, a kisebbségi nyelvek számáról és azok jellegzetességeiről, valamint a vietnami nyelvi tervezés és nyelvpolitika főbb törekvéseiről.
Rövid elemzésünk leginkább talán az interkulturális menedzsment által tárgyal témákhoz áll közel, hiszen nem mást kívánunk bemutatni, mint néhány jelentősebb különbséget a magyar és a vietnami üzleti mentalitás, kommunikációs metódusok, mindennapi szokások között, remélve, hogy a Vietnamot még kevéssé ismerő érdeklődő a cikk olvasása után nagyobb eséllyel köt sikeres üzlete e távol-keleti országban.
Kedves Olvasó! Ritka és megtisztelő kérést kaptam néhány gondolat rövid megfogalmazására Indokína minden tekintetben meghatározó országával, Vietnammal kapcsolatban.Megadatott, hogy több mint negyven éve láthatom, tanulhatom, élvezhetem az indokínai országok, népek és emberek sorsát, életét.
A múzeum, örökség- és hagyományőrző intézményként fontos szerepet kap a nemzeti kulturális identitás megőrzésében. Tradicionális feladatain túl (gyűjtés, tudományos feldolgozás) tevékenysége kiterjed a tudományos kutatásra; az eredmények terjesztésére; s egyre inkább az oktatásra; s az interaktív, élményközpontú interpretálásra.
A múzeumfelfogás, -értelmezés napjainkban erőteljesen változik. Hagyományosan „a” múzeum: (köz)gyűjtemény, műtárgyakat, régiségeket és érdekességeket gyűjtő, tudományosan feldolgozó és bemutató intézmény.
A Magyar Nyelv Múzeuma megnyitásával új fejezet kezdődött a hazai muzeológia történetében, hiszen a széphalmi intézmény az első (anya)nyelvi múzeum Magyarországon, de Európában is egyedülállónak számít.
A kisiskolások alig-alig találkoznak a legújabb, nekik írt versekkel, a tankönyvekben is csak elvétve lehet föllelni ilyet. A 4. osztályos Hétszínvilág olvasókönyvben (Apáczai Kiadó) például a mai magyar költőktől egy Varró Dániel-vers(részlet), és két Lackfi János-vers található.
Az irodalmi művek lehetséges témáinak számát alig egy tucatra teszik kutatói, s állítják: ennyi volt, van és lesz, lehetetlen valami újat kitalálni. Elhisszük, mert magunk is tapasztaljuk, hogy néhány tucat regény vagy novella elolvasása után egy következő műnek sokszor már a címéből nagy valószínűséggel kitaláljuk, hogy történelmi, utazós, pikareszk, fantasztikus, szerelmes, lélekábrázoló, kalandos témájú vagy épp családregényt tartunk-e kezünkben.