Szinte megdöbbentő, hogy az alapvető gondolatalakzatok, amelyeket eddig főleg nyelvi teljesítményeink felépítésében vizsgáltunk, mind megvannak az álmokban is.
Antropológiai jelenség az álomfejtés, sikeresek az „álmoskönyvek”. Az álmok és jelentésük mindig érdekelték az embereket. Álom és nyelv között kapcsolat van.
A megijesztésben, az ijesztegetésben erő, hatalom van. Aki mást sikeresen megijeszt, abban félelmet kelt, egyúttal annak fölébe kerül. Ezért rendszerint a tapasztaltabbak tudják megijeszteni a tapasztalatlanokat, a tájékozottak a tájékozatlanokat, az idősebbek a fiatalabbakat. A szavakkal való ijesztegetés a szavak erejének, hatásának (perlokúciójának) a bizonyítéka.
Viszonylagos az, hogy melyik a legszebb magyar nyelvváltozat. Részben mindenki szépnek tartja a sajátját, részben pedig valamelyik távolit is. Ezért mondják sokan, hogy a „pesti nyelv” szép – Budapest kiemelt, központi művelődési, gazdasági szerepe miatt, de azt is halljuk: szép az érintetlen vidéki nyelv, a nyelvjárás, különösen sokan emlegetik az erdélyi székely nyelvjárás tisztaságát, szépségét.
75 éve jelent meg Zolnai Gyula röpirata: Van-e szükség nyelvművelésünk irányítására? címmel.
Tárgyatlanná válás
Posztmodern szövegelés következik. Figyeljék csak meg, hogy miként jelenik meg a posztmodern az irodalomelméletben: „A dekonstrukció a posztmodern egyik irodalomelméleti iránya… A posztmodern irodalmi nyelv nem referenciális, nem képes a lényeg megjelenítésére, hanem mindig befogadói és értelemtulajdonítások függvénye”.
A kicsinyítés antropológiája a magyarban
A Magyar Rádió nyelvi bizottsága nemrég készített egy kis összeállítást a tipikus rádiós hangzásbeli és nyelvi hibákból. Lássunk néhány jelenséget: vajon valóban léteznek?
Hamvas Béla Anthologia Humana (Egyetemi Nyomda, Budapest, 1948. 24–25.) című könyvében olvasom Kungfutse ~ Kun-(fu-)ce, azaz Konfuciusz gondolatát a szavak helyes használatáról. A Krisztus előtt 6–5. században élt kínai gondolkodó írását Hamvas Béla fordításában adom közre. Kiderül belőle, hogy a szavak helyes használatára való figyelmeztetés, amely ma leginkább a nyelvművelés és a pedagógia felségterülete, már kétezer évvel ezelőtt is létezett, sőt a legfontosabb tanácsok azóta sem változtak. Különös okulásul közéleti személyiségeknek…