Vid község a Somló hegy közelében, Pápától délnyugatra, Devecsertől északnyugatra, Iszkáz és Nagyalásony között fekszik. Veszprém vármegye egyik legkisebb, háromszáznegyvenöt lakosú települése. Anyanyelvi piknik című országjáró rendezvényünket a szomszédba, Kiscsőszre vittük, de átjöttek a vidiak is. Rögtön föl is tették a kérdést, mi vidiak vagyunk, de mindenki vidieknek mond bennünket. Miért is van ez?

Földerül a nyelvész tekintete, itt az élő nyelvtörténet! És milyen csodálatosan őrzik a nyelvi hagyományt ebben a kis faluban. (…)

Van tehát egy honfoglalás előtti Vitus ~ Vid és egy későbbi Vid helynevünk. Utóbbi egyébként nemcsak az említett Veszprém vármegyei Vid, hanem a somogyi Nemesvid, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszavid és a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúvid nevében is. (…)

  A kiscsőszi templom

A Vidon (és nem Viden) lakó vidiak tehát őrzik ezt a régi hagyományt, akik viszont nem odavalók, azt mondják: vidiek. Ugyanez a helyzet Csík nevével. Az odavalók a helyi nyelvszokás szerint: csíkiak, és így toldalékolják a tájnevet: Csíkba, és véletlenül sem csíkiek, és nem Csíkbe mennek vagy Csíkben vannak. Aki az utóbbit használja, biztosan nem csíki, csak amolyan „gyüttment”. Természetesen Tamási Áron novellájának címében is helyesen szerepel: Ördögváltozás Csíkban: „Hát én vagyok az első angyal Csíkban.”

A teljes írás itt olvasható: https://orszagut.com/tudomany/balazs-geza-nyelvor-a-vidiak-miert-nem-vidiek-5692