„Már egy alkalommal harcba szálltam, hogy a Magyar Televízió ne használja a B.-A.-Z. megyei rövidítést. Nem érzem magam prűdnek, de ez mégis csak elfogadhatatlan, hogy miskolci szülővárosomban ezt az idétlen rövidítést alkalmazzák. Pl. ha egy lány diplomáját állítják ki, azt is úgy töltik ki, hogy Miskolc, B.-A.-Z. megye. Sokszor arra hivatkoznak, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye elnevezés nekik túl hosszú, ezért inkább „jópofiznak” az idétlen rövidítéssel. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye neve szintén legalább ugyanilyen hosszú, mégsem rövidítik. A rövidítés azért is furcsa, mert a trianoni határokat látja benne az ember. Nyelvőrök már egyszer igazat adtak nekem, de azért újból és újból próbálkoznak. Ezért segítségeteket szeretném kérni ebben.” (Ahogy mondani szokták: név és cím a szerkesztőségben.)
Nyelvészként persze azt kell mondani, hogy a rövidítés szabályos, nyilván nyelvi gazdaságossági szempontból takarékos, és ezért használják. Nyelvhasználóként pedig azt, hogy ha úgy érezzük, sőt már tudjuk is, hogy valakit egy bizonyos nyelvi forma bánt, akkor azt ne használjuk. Írjuk-mondjuk azt, hogy Borsodban vagy borsodiak, aki ismeri a különbséget, az azt, hogy Abaújban, Zemplénben és abaújiak, zempléniek, hivatalos használatban pedig írjuk ki az egybevont három megye nevét, vagyis: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Én sem vagyok prűd…. – 80 év fölött furcsa is lenne – több mint 50 éve vigyázok anyanyelvünkre, diákjaimmal gyűjtjük a diáknyelvi szavakat , kifejezéseket, szólásokat, a rövidítéseket is… de mindig felhívom a figyelmüket, hogy ezeket a szavakat a szótárak számára keressük, rögzítjük, de kerüljük a fölösleges használatukat,… válogassuk meg melyeket használunk…