Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Harangozó Imre

Harangozó Imre

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Oltakozik Tetten ért szavak 139.

2020.11.1.39 hozzászólás

Levelet kaptunk:

„A minap hallottam a napokban az oltakozni szót. Megütötte a fülemet, még sosem hallottam ezt a kifejezést. Kérdésem, létezik ilyen ige a magyar nyelvben? Válaszukat köszönöm.” (Név, cím az Anyanyelvápolók Szövetségében)

Mi is hallottuk, s arról is értesültünk, hogy nyelvi vita támadt erről a közösségi médiában. Nézzük meg nyelvi szempontból!

Olt tárgyas ige, több jelentése közül a most leginkább szóba kerülhetők: nemesít, injekcióz… Szabályosan képezhető belőle: olt > olt-at, olt-akozik, vesd össze például: tilt > tiltat, tiltakozik, avat > avatkozik (beavatkozik), költ > költözködik.

Az oltakozik jelentése: beoltatja magát. Tehát egy kötelező vonzatos ige helyett tömörebb (s ezért szintetikusabb, egyesek szerint ráadásul magyarosabb) szerkezet.

  • Pista beoltatja magát influenza ellen.
  • Pista oltakozik influenza ellen.

Elképzelhető, hogy a későbbiekben az oltakozik igén is fel fog bukkanni egy igekötő, mert ma ez tendencia. Személy szerint fölöslegesnek tartanám:

  • Pista *beoltakozik influenza ellen.

Az oltakozik szót 2019-ben már szótároztam az Édes Anyanyelvünk 2019/2. számának Új szavak, szólások című rovatában, így: „oltakozik – (az orvosi szlengben:) beoltatja magát (pl. influenza elleni védőoltással). Pl. nem késő oltakozni.

Mivel a szó és képzése beleillik a magyar nyelv rendszerébe, nem lehet ellene kifogásunk. Legföljebb furcsa. De hát van ilyen.

39 hozzászólás

#1 Bondár Tamás 2021. 01. 6. 20:44:02

Véleményem szerint a nyelvész Úr nem gondolkodott el igazán a szó jelentésén. Nem azon kell vitatkozni, hogy létezik e ilyen magyar szó, mert előbb utóbb mindenről bebizonyítják, hogy létezik, azt kellene megvizsgálni, hogy aki ezt használja az helyesen használja vagy nem.
Szerintem a tisztifőasszony nem csak erről nem tudja, hogy mit jelent hanem nagyon sok másról sem.
A fenti példák alapján az oltakozik szó nem azt jelenti, hogy valaki beoltatja magát, hanem azt jelenti, hogy ő saját magát oltja be.
A fenti pédák szerint a valaki saját maga követi el a cselekményt és nem rajta követi azt el más.
A költözködik, az ő költözik, nem költöztetik.
Ha a tiltakozik az jelenti, hogy ő tiltakozik valaki vagy valami ellen, akkor az oltakozik azt jelenti, hogy ő oltja be magát, ő csinálja nem vele csinálják.

#2 Böjti Andrásné 2021. 01. 10. 12:46:44

Bodnár Tamásnak teljes mértékben igaza van! A visszaható igék, már csak ilyenek! Magán végzi el a cselekvést! Nagyon sajnálom, mert a tanulók között is az ilyen tévedés, bonyodalmat okoz! Hogy magyarázzuk meg, hogy a tisztifőorvos asszonynak nincs igaza, és ilyen dolgokból nem szabad

politikai tévedést csinálni, nem csak én, de sokan nem értünk egyet!

#3 Balázs Géza 2021. 01. 10. 17:09:37

Két hozzászólóm figyelmébe szeretném ajánlani a további párhuzamokat: vagyis ölelkezik (akkor tehát az Önök logikája szerint öleli magát és nem ketten vannak szoros, intim, mondhatni kölcsönös viszonylatban?), értekezik (akkor ugye érti magát, és nem többen vannak kapcsolatban?), valamint a szintén visszaható képzős továbbbi igéinkre is felhívnám a figyelmet: kapcsolódik, magázódik. A verekedik is visszaható ige, és nem úgy oldjuk fel, hogy veri magát… Aki verekedik, az valakivel viszonyban van, ad is, de kap is. Pontosan ilyen ige az oltakozik is. Ha elfogadjuk, hogy valaki ölelkezik, és ez esetben nem magát öleli, akkor szerintem nem helytelen, hogy oltakozik, azaz valaki által beoltatja magát.
Lehet, hogy nem gondolkodtam el igazán a jelenségen (még most sem írom le teljesen a a jelenség grammatikai hátterét, ahogy az alapcikkben sem, ez nem tanulmány, hanem egy kis cikk), de egyre vigyázok: kerülöm a személyeskedést. Üdvözlettel: Balázs Géza

#4 Marton Árpád 2021. 01. 14. 17:46:56

Minthogy magam is napok óta ezen tépelődöm, érdeklődéssel olvasom az érveket mindkét oldalról. Habár 30 éve, akkor is csak fél évig voltam magyar szakos, Balázs Géza Professzor Úrral meg nem azonos rovatot írtam, ha közös lapban is (Képmás magazin), magam is azzal érvelnék, hogy az összes hasonlóan képzett, visszaható igének önmaga az alanya. Ami az ellenérveket illeti aki szeretkezik, bár mással teszi, önmagát veti bele az aktusba. Aki értekezik, az pedig nem értekezletet tart, hanem kifejt valamit. Egyetlen kivételen gondolkodtam el, a temetkezik igén, ami kissé bizarr, de az értelmező kéziszótár szerint alanya maga az elhalálozott személy, nem a hátramaradottak vagy a temetkezési vállalat. Talán az sem véletlen, hogy az oltakozik szó nem szerepel a nevezett kiadványban, ellentétben a nyilatkozik, hivatkozik, hagyatkozik, szabadkozik, imádkozik, bérmálkozik, barátkozik, táplálkozik stb. formákkal. Egyszóval számomra továbbra is mesterkélt és kimódolt a szóban forgó ige.

#5 Balázs Géza 2021. 01. 15. 20:39:14

Egy nyilvános helyen mégiscsak megírtam részletesebben:
https://hajonaplo.ma/aktualis/oltakozzunk.html

#6 Peller Emese 2021. 01. 25. 09:24:48

Mindenesetre a költ/ költözködik nem értelmezhető… a költ-költekezik értelmesebb… szerintem. Az “oltakozik “ pedig egy kínosan megmagyarázott, de alapjában magyartalan kifejezés. A beoltatja magát, sokkal helyénvalóbb.

#7 Eördögh Tünde 2021. 01. 27. 10:21:31

Nem értek egyet az oltakozni képzett igével. Nyelvtanilag oltatkozni lenne a helyes az iratkozni, nyiratkozni mintára. Ekkor magában foglalná a műveltetést is nemcsak a visszahatást.De ez is furcsán hangzik, a köznyelv ezt sem fogja elfogadni, mint az oltakozást sem. Hagyjuk a művelt közbeszédre a szavak alkotását, mint ahogy meg is történt évezredek óta a magyar nyelv gyökrendszere , képzési, jelezési, ragozási rendszerének megfelelően. Az kozik, kezik, közik stb képzők vagy az alany által végrehajtott cselekvést /törülközik, étkezik, gombolkozik, stb/, történést/ gondolkozik, unatkozik, feledkezik stb/ fejeznek ki vagy visszahatást, kölcsönösséget: szeretkezik, ölelkezik, stb. Tehát az oltakozás egyik esetben sem szerencsés, mert nem kölcsönös a cselekvés , én nem oltom be magam / legfeljebb az orvosok, és nem az alany végzi a cselekvést / legfeljebb az orvosok – Az oltakozás azt a képzetet kelti, hogy én is, te is beoltjuk magunkat igen gyakran vagy mindig. Tehát maradjunk csak a magyar nyelv egyértelmű kifejezései mellett: beoltatja magát / nem véletlenül lett ez a kifejezés, ez a pontos: Egyszer, alkalomszerűen az orvos beoltja.

#8 Balázs Géza 2021. 01. 27. 11:27:29

A kel (kél) ige jelentésfejlődése
kel (kél)
Jelentésmag: emelkedik, (fel)éled/éleszt, keletkezik: pl. korán kel, kel a nap, kelt Pesten

> kelt (költ)
1.alvásból, álmából ébreszt, kelt: felkelt, felkölt, költögeti a gyereket
2.madár a tojásokat teste melegítve fiókákat világra segít: a madár költ a fészkén
kelteget ~ költöget

>> költ
1.pénzt kiad valamire: költ a gyerekére
2.verset, zeneművet alkot: költ, költő
3.valótlanságot kohol, gerjeszt: rossz hírét költi/kelti
>>költekezik (nagyobb pénzösszeget elkölt)
>>költözik (holmijával máshová megy lakni, költöző madár)
>>>költözködik

#9 Eördögh Tünde 2021. 01. 27. 13:18:54

Ezt a legtöbb igénkkel el tudjuk játszani, csak én nem jelentésmagnak hívom, hanem gyöknek.Így az emelkedik, feléled, feléleszt nem is tartozik a kel-hez. Ez utóbbi kettő az él igéhez tartozik. Természetesen van köztük jelentésben
hasonlóság, de nem lehet összemosni ily módon az igék jelentését. A magyar nyelv gyökei és az abból képzett szavak pontos jelentés különbséget fejeznek ki.

#10 Eördögh Tünde 2021. 01. 27. 13:27:48

Valamint számtalan jelentésárnyalatot kifejeznek az igék természetesen, sok kozik, kezik, közik végű ige elvont jelentést is kapott, gondolkozik, megbotránkozik, utálkozik, stb. Ez a legtöbb igénknél így van / az oltakozásnál ez sem áll fenn/. Egyik jelentés fajtának sem felel meg, nem kölcsönös, nem visszaható, nem mozzanatos, nem gyakorító, esetleg cselekvőt akartak belőle csinálni, de csak az orvos olt, a beteg ritkán oltja magát.

#11 Dr. Szőkéné Dr. Pintér Márta Mária 2021. 01. 27. 21:35:18

Az oltakozik nem új ige. De ennek ellenére nagyon kenetteljesen hangzik.
Létezik hasonló :
1.
áldozik (most akkor nem másolom ide a forrást, pedig úgy illik.)
2.
töltekezik . Bár ezt az előbb részletesen idézve fejtettem ki kicsit rövidebb névvel. De sebaj.

#12 Nagy Levente 2021. 01. 27. 22:27:40

Érdeklődve olvastam a kibontakozó vitát és Géza alapos írását is, de úgy látom, hogy egy fontos szempont kimaradt:

Az „oltakozik” ige furcsaságát szerintem az adja, hogy szemantikailag befejezett szemléletű, de morfológiailag folyamatos. A “beoltatja magát” kifejezésben a be- igekötő kifejezi a befejezettséget, ott nincs ellentmondás. A -kozik visszaható/kölcsönös igeképző viszont folyamatosságot sugall, ami ellentétes az oltási művelet egyszeriségével. Éppen ezért a „Pista oltakozik” jellegű mondatok nem működnek, és a valóságban is aligha hangzanak el.

Az internet tanúsága szerint Müller Cecília vagy más hivatalos személy sohasem használta a szót igeként, kizárólag főnévként (oltakozás), és kizárólag tömegekre vagy embercsoportokra (pl. egészségügyi dolgozókra) vonatkoztatva. Így már a folyamatos szemlélet is igazolható: a tömegek heteken, hónapokon át tartó beoltására joggal tekinthetünk folyamatként.

Végül lássuk meg, hogy az „oltakozás” milyen kényelmesen bővíthető új kifejezésekké: „oltakozási hajlandóság” kontra „az emberek hajlandósága arra, hogy beoltassák magukat”.

#13 Szőkéné Pintér Márta 2021. 01. 28. 10:25:32

Eördögh Tünde hozzászólásával (oltatkozni) tudok egyetérteni német szakosként. Az ‘impfen’ ige (be)oltani jelentésű. Valakit beoltani jn.(Acc.) impfen. Valakit beoltatni viszont jn. impfen lassen. Ebből pedig beoltatni magát sich impfen lassen (tehát egyszerre műveltető és visszaható). Nem lennék meglepve, ha a magyar oltakozni ige egy pontatlan magyarra fordítás lenne. Egyébként meg érdeklődni szeretnék, hogy a mondandóm alátámasztására miért nem lehet linket megadni???? Szerintem link/forrás nélkül plagizálás valakinek a véleményét elmondani.

#14 Honderű 2021. 01. 29. 21:45:31

Oltakozik. Egyik kedvenc televíziónk beszélgetős műsorában szereplő orvos az „oltakozik” szó használatáért gúnyolta Dr. Müller Cecilia tiszti főorvost. Valóban, egy ilyen módon képzett szó a magyar nyelvben szinte példátlan, amint az alábbi néhány sorból látható:

Az Operatív törzs rendszeresen találkozik, értekezik és tanácskozik. Rendelkezik a teendőkről, ennek köszönhető, hogy az ország sikeresen védekezik a járvány ellen. Persze, ha alkalom kínálkozik, az ellenzék rögtön vitatkozik és ítélkezik. Hadakozik, vagdalkozik és siránkozik. Nyilatkozik, hogy a kormány feleslegesen költekezik. Tiltakozik és arra hivatkozik, hogy nem fogadták el a javaslatukat, amely erre vonatkozik.
Bár ezeken már senki sem csodálkozik, ez a státusukból következik. Mára már több vakcina is itt sorakozik, amely hatásos a vírus ellen. De sok ember nem barátkozik meg az oltás gondolatával, és elfelejtkezik arról, hogy a többiek ellen is vétkezik, aki nem jelentkezik oltásra. Aki felelősen gondolkozik, az vállalkozik az oltásra és csatlakozik az arra várókhoz. Sok nagy cég adakozik is, hogy segítse a kampányt. Viszont, sajnos, az oltóanyag terén hiány mutatkozik. Számos ország várakozik arra a napra, amikor megérkezik a vakcina. Persze, aki unatkozik, azzal szórakozik, hogy mondvacsinált nyelvészeti problémákkal foglalkozik. Pedig tulajdonképpen csak azért támadják Müller Ceciliát, mert naponta imádkozik, ahelyett, hogy rendszeresen bérmálkozna.

#15 Zana János 2021. 01. 30. 17:10:05

A fentieket olvasva számomra ez mediális visszaható formaként jelenik meg. Csakhogy további jelentési is lehetne rendelni hozzá. A fentiekben egy hozzászóló megmlítete, így: nem mozzanatos, nem gyakorító. Ehhez kapcsolódik a mondanivalóm.
Ezek az igealakok olyan cselekvéssorozatot jelentemnek, amelyek több egymást követő és egymást feltétlező cselekvést fejeznek ki.
Törülközik: sorrendben az arcát, a mellét, a hátát, a lábát, a lábszárát, a lábfejét. Erre mindenkinek megvan a saját jól megszokott sorrendisége.
Építkezik: kiássa az alapot, felhúzza a főfalakat, a válaszfalakat, a födémet, végül kimeszeli. Ez is sorrendiséget tartalmaz.
Szépítkezik: lemossa az arcát, kirúzsozza a száját, kifesti a szemöldökét, kipúderezi az arcát. Ugye, ennek is van sorrendisége?
Költekezik: pénzt költ ruhára, műszaki cikkekre, konyhafelszerelésre, esetleg többfélére is ezek közül. Talán többször is visszamegy ugyanabba a boltba – és ismét költekezik.
Barátkozik: sorozatosan megpróbál barátokat szerezni, velük mind többször találkozni, a barátságot fenntartani.

Oltakozik: odautazik, elmegy az oltópontra, bjelentkezik, várakozik, leveti az ingét, tartja a karját… Más sorrendben nem is lehet.
Én ezt érzékelem; nem tudom, más érzékeli-e ezt a jelentésárnyalatot. És hogyan kell megneveznem.

#16 Eördögh Tünde 2021. 01. 31. 11:56:18

Honderűnek írom:
Ha az oltakozik helyes, akkor a felsorolt igéknél pl vitakozik, nyilakozik, vonakozik, hivakozik, unakozik lenne a helyes. Kiss Dénes mondta: “A magyar nyelv tudja” . Bizony tudja, nem is alakultak így ezek a szavak, a tőhöz először
műveltető képző járult, utána a visszaható. A magyar nyelv érzékeli, melyik alapigéhez vagy főnévhez teheti a kozik, kezik, közik képzőt, kell-e előtte kötőhang avagy nem. Pl a vitatkoziknál nyilván nem kell két a betű vitaat, csak egy, de a t megmaradt az at műveltető képzőnél: vitat.

#17 Eördögh Tünde 2021. 01. 31. 12:03:42

A Honderű által közölt orvosi hozzászólásban az orvos különféle jelentésű igéket mosott össze, nem csodálkozom, évszázadok óta a latin a nyelvük, állattan, növénytan meghonosította a magyar megfelelőket a latin elnevezésekre, ma szótároznunk kell az orvosi zárójelentéseket, hogy megértsük. No, de ha így alkotnak majd magyar szavakat, az még nagyobb baj lesz, bocs!

#18 Eördögh Tünde 2021. 01. 31. 12:43:09

Zanának írom: Bizony kifejezhetik az igék a műveletek sorrendjét is, de ez nem kritérium e képzőknél. Pl: étkezik, szórakozik, zuhanyozik, foglalkozik stb lehet rendszertelenül is, pláne az elvont jelentésűeknél, történést kifejezőknél, pl. gondolkozik, csodálkozik, stb

#19 Gyimóthy Gábor 2021. 02. 1. 17:19:45

Érdeklődéssel kísérem az oltakozik-kal kapcsolatos fölhörrenést. Nem mint nyelvész teszem, hanem, mint nyelvszerető. Szomorúan tapasztalom, hogy senki sem lázad föl azon, ha ma egy jelentős személyt – lépten nyomon – fajsúlyosnak neveznek, vagy ha a szerintem szót teljesen kirekesztette az „én azt gondolom, hogy”, vagy mert a járvány sikeresen kiirtotta a vesztegzár és az oltóanyag szavunkat. Ma már csak a negyvenből származó karantén létezik és a tehénből származó vakcína… Hogy a magyarban a magyar szavaknak magyarul van értelmük, az rohamosan merül feledésbe.

Semmi baj nincs az oltakozik szóval! Igaz, hogy nem használnám az egyszeri (vagy kétszeri) védőoltás esetében, ami most a vírusjárvány miatt időszerű, de biztosan vannak olyan betegségek, amelyek rákényszerítik a beteget, hogy időnként és rendszeresen elmenjen a háziorvosához és ott oltassa, injekcióztassa magát, azaz: oltakozzon, helyesebben oltakozzék. Hogy a szó nem csak új, hanem szokatlanul hangzó, sőt mondhatnánk furcsa? Na és…?!

Miért javasolnám a szó használatát csak akkor, ha többszöri injekciózásról van szó? Összeszedtem jónéhány -kezik, -kozik, -kózik, -közik, -kőzik végződésű ikesigét és azt tapasztaltam, hogy azoknak több, mint a fele valami folyamatos történést jelent, vagy olyan eseményt, amely gyakran fordul elő, ismétlődik, tehát az igét akár gyakorító képzővel is elláthatnánk. Például foglalkozik, vagy hadakozik folyamatos cselekvések, akkor is ha csak rövid ideig tartanak. Az oltás nem ilyen. Vagy a szórakozik, váltakozik, siránkozik, sajnálkozik olyasmi, ami alatt nem egyszeri mozzanatot értünk és érzünk. És hogy az oltakozikot is ilyen igének érzem (talán nem csak én), annak más oka is van.

Összeszedtem olyan igéket is, amelyek -dezik, -dozik, -dözik végződésűek. Tudom, hogy ezek kicsit „más lapra tartoznak”, de mert hangzásuk nagyon hasonlít a -kezik, -kozik végződésűekre, a „hangulatuk” is áthat, illetve dolgozik bennünk, hiszen majdnem mindegyikük folyamatos, vagy gyakori történést jelent, vagy mindkettőt egyszerre. Íme: omladozik, olvadozik, foszladozik, oszladozik, repedezik, szakadozik, stb.

Tehát – szerintem –, aki oltakozik, azt oltogatják. Az a nyelv, amelyet többször egymásután kiöltenek, azaz öltögetnek: öltekezik…

-kezik, -kozik, -kózik, -közik, -kőzik végződésű igék:

Adakozik, Ajánlkozik, Barátkozik, Birkózik, Bontakozik, Borotválkozik, Botránkozik, Csalatkozik, Csodálkozik, Ellenkezik, Emlékezik, Építkezik, Érintkezik, Érkezik, Értekezik, Étkezik, Feledkezik, Férkőzik, Fogadkozik, Foglalkozik, Fogyatkozik, Gondolkozik, Hadakozik, Hagyatkozik, Hivatkozik, Imádkozik, Iratkozik, Ígérkezik, Ítélkezik, Jelentkezik, Keletkezik, Kínálkozik, Kívánkozik, Költekezik, Következik, Mérkőzik, Mutatkozik, Nyilatkozik, Nyíratkozik, Ölelkezik, Rendelkezik, Sajnálkozik, Siránkozik, Sorakozik, Szabadkozik, Szánakozik, Szánkózik, Szeretkezik, Szépítkezik, Szorítkozik, Szórakozik, Találkozik, Tanácskozik, Táplálkozik, Tárulkozik, Temetkezik, Tiltakozik, Törülközik, Unatkozik, Utálkozik, Ürítkezik, Ütközik, Vagdalkozik, Vágyakozik, Vállalkozik, Váltakozik, Várakozik, Védekezik, Vétkezik, Visszakozik, Vitatkozik, Vonatkozik, Zárkózik.

-dezik, -dozik, -dözik végződésű igék:

Akadozik, Alkudozik, Ábrándozik, Ájuldozik, Álmodozik, Ámuldozik, Áradozik, Botladozik, Esküdözik, Ébredezik, Éledezik, Fáradozik, Foszladozik, Fulladozik, Hajladozik, Hervadozik, Ingadozik, Kalandozik, Korhadozik, Lelkendezik, Máladozik, Meredezik, Olvadozik, Omladozik, Oszladozik, Örvendezik, Porladozik, Pukkadozik, Repedezik, Révedezik, Roskadozik, Rothadozik, Sorvadozik, Szakadozik.

#20 Dr Kis József 2021. 02. 2. 10:19:09

Eördögh Tünde véleményével teljes mértékben egyetértek!

#21 Molnár Géza 2021. 02. 8. 23:43:31

A magyar nyelvet szerető emberként (nem szakértőként) szólok a témához. Első hallásra nekem is szokatlan volt ennek a szónak a használata, de értettem a jelentését, hiszen magyar vagyok. Szerintem teljesen rendben van, érthető. Lehet róla értekezni, hogy nyevtanilag megfelel-e minden szabálynak, de ennek a “lényeg” szempontjából nincs jelentősége. Nagyon boldog lennék, ha médáinkban ez lenne a legnagyobb hiba. Nem kellene “bolhából elefántot csinálni”. Ennek a vitának politikai indíttatása van. Ezt is vegyük észre! Lehet vele támadni és felszínen tartva politikai tőkét kovácsolni belőle! Nem azt állítom, hogy a hozzászólók mindegyike ezért írta meg a véleményét! Szakértelmüket nem vonom kétségbe! (Igaz, hogy a négyzetgyök kettő irracionális volta-, vagy nem volta miatt még párbajoztak is emberek.) Mostantól lehetne a zárójelbe tett mondatom helyességéről, vagy helytelenségéről vitázni!

#22 tökölyi Magdolna 2021. 02. 11. 13:48:22

Naponta többször hallom a rádióban: beinvitál, meginvitálunk, dezsavü-érzés, megfinanszíroz, spontánul, stb. Most csak ezek jutottak eszembe.Nem értem, ha valaki nem ismeri igazán egy szó jelentését, miért nem használ magyar kifejezést helyette.Azt sem értem, ha a rádió műsorvezetője beszél így, miért nem javítja ki valaki.Arról nem beszélve, évek óta, szünet nélkül a műsorvezetők, riporterek, hosszú ú-val mondják ezt a szót:turista.Ez már nagyfokú trehányság.Épp a médiában dolgozóknak kellene példát mutatni a szép magyar beszédből.

#23 Szatmári Magdolna 2021. 02. 16. 13:03:33

Szerintem úgy volna helyes, ha először
“beoltatási szándékunkról” nyilatkoznánk, majd mikor sorra kerülnénk, akkor az egészségügy valóban “beoltatna” minket a kijelölt oltási pontokon, vagy a házi orvosunknál. Az “oltakozódás” körülményeskedésnek hat számomra, nem tartom helyes kifejezésnek.

#24 Id. Bara Gyula 2021. 02. 20. 13:12:26

Jó napot kívánok. Én a Molnár Géza úr véleményét tartom helyénvalónak egy egyszerű, magyarul beszélő ember szempontjából. Én is úgy érzem, hogy nem okozott számomra képzavart az immár ízekre szedett szó. Viszont jó látni a rengeteg okosságot amik ide leíródnak, ami azt (is) jelenti hogy sokunknak számít nyelvünk sorsa. Bár csak szélesedne ez a kör!

#25 SCHU JAN 2021. 02. 28. 12:52:13

Egyenlőre még! A “Helyesírási értelmezés”…-nem fogadja el! Igazat adok “neki”…. 🙂 😀

#26 Gonda József 2021. 03. 2. 12:05:18

Nem kérdés, hogy értjük-e, mire gondol Müller Cecília, amikor oltakozásról beszél. Ahogyan Balázs Géza is írja: Pista beoltatja magát, azaz valakivel elvégeztet egy rá (Pistára) irányuló műveletet. Kölcsönösségről nincs szó (Pista nem oltja be az orvost). Tartósságról, gyakoriságról se. Tartalmilag olyan ez, mint amikor megnyiratkozom: a fodrászt megkérem, hogy most nyírja le a hajamat. Kölcsönösségről – a fodrász érdekében – itt sincs szó. Se azt nem kérem, hogy hosszasan matasson a fejemen (tartósság), se azt nem helyezem kilátásba, hogy máskor is csináltatnék hasonlót (gyakoriság). Formailag szembetűnő különbség, hogy a nyiratkozik szóban ott virít a műveltetést kifejező -t- a -kozik előtt.
Tud-e bárki – Balázs Géza vagy más – mondani még egy olyan igét, amelyhez – szükség szerint valamilyen magánhangzó közbeiktatásával – pusztán a -kezik/-kozik/-közik képzőt hozzátéve olyan jelentésváltozást érünk el, mint az olt és az (adott kontextusban érthető, mégis gyanús) oltakozik viszonyában? Azaz jelenjen meg a más cselekvő útján történő visszahatás, de lehetőség szerint kerüljük a kölcsönös cselekvést, a belső történést, a tartós-gyakorító mellékárnyalatot.

#27 Tóth Sándor 2021. 03. 3. 21:11:43

bérmálkozik

#28 Dr. Steiner István 2021. 03. 4. 21:44:28

Kedves Balázs Géza!

Egy alapvető szempont kimaradt:
a résztvevő aktívan (tevőlegesen), vagy passzívan (tűrve, szenvedve) vesz részt a cselekvésben!!!!
Példaige: OLDÓDIK, ahol valami magától függetlenül elveszíti kötöttségét, korlátait! Kioldódik a kötél, feloldódik a tabletta a vízben.
Tehát az oltakozik helyett az OLTÓDIK kellene, mert valaki aktív éa olt, valaki passzív és OLTÓDIK!!!
Amikor valaki bontakozik, akkor aktív, mert kibontakozik az ölelésből.
De az oltakozáskor nem én törlöm le a karomat, nem én szívom fel a szert, nem én szúrom be a fecskendőt!

#29 Deák József 2021. 03. 10. 22:55:43

Üdvözletem!
Mintha kicsit túl lenne ez bonyolítva. Nekem, mint laikusnak a hasonlóképp képzett szavak a cselekmény folyamatosságát jelenti.
többször megbotlik -botladozik
élvez – élvezkedik
gondol – gondolkodik
ordít – ordítozik
olt – oltakozik
oltat – oltatkozik.
Én speciel, ha sor kerül rám, nem oltakozni fogok, hanem oltatni. És akkor mondhatják majd rám: oltatkozik. Hisz egy oltás nem elég, kétszer kell menni.
Aki az oltásokat adja, na ő oltakozik.
Ha egy romos épületben vagyok, ami hirtelen maga alá temet, ugye akkor én nem omladozom?
Szóval túl van ez bonyolítva. Szerintem.

#30 Sanya 2021. 03. 26. 04:47:46

És ha az oltakozás nem csak a szúrás? Az alany kezdeményez, beregisztrál, konzultál, megjelenik, valószínűleg kétszer, stb. Így megvalósul a visszahatás és a folyamatosság is.

#31 Ányos András 2021. 03. 28. 08:12:28

Szeretnék érdeklődni, hogy az oltakozás helyett nem lenne-e helyesebb az oltakodás használata. A tol szavunkból képzett tolakodáshoz (és nem tolakozás) hasonlóan. A két rövidke ige ugyanozakot a hangokat tartalmazza.

#32 Salamon Cecília 2021. 03. 31. 08:15:13

Nem tudom sajnos, hogy hogyan lehet itt név szerint válaszolni, de annyit tudok tenni, hogy Deák Józsefnek üzenem: Rengeteg fejtegetést olvastam itt, mert érdekelt, vajon mást is “idegesít”, bosszant-e ez a szó. Deák József szövege volt a legjobb és meggyőző. Ez a szó engem – igazán sajnálom -, de “marhára” idegesít. Ettől, persze, ez a szó be fog, sőt, már bevonult a köztudatba. Vín banya létemre csak annyit tudok mondani a magyar “szlenget” használva: baromira és marhára idegesít! Ettől még használni fogják. Akkor is marhára bosszant! Mondjam még?

#33 Perge Gyula 2021. 04. 7. 00:48:04

Tisztelt nyelvész szakértők. Én informatikus vagyok nem nyelvész, úgy hogy mindenbe keresem a logikát, és ide is szeretnék becsempészni egy picit (volt már aki előttem is gondolt erre). Szóval mi a helyzet az adakozik igével? Szerény tudásom alapján valamikor az ómagyar nyelvben (1533 előtt) keletkezett az ad igéből és az “akozik” igeképzőből. Ami egyébként egyértelműen meghatározza azt is, hogy “Az említett cselekvés, történés hosszasan vagy folyamatosan történik.”! És mit csinál az aki “ad” ritkán ugyan de előfordulhat, hogy saját magának ad, de nem jellemző. Az hogy valaki saját magának adakozik az pedig még ritkább (nem ezért alkották meg ezt az igét). Tehát az adás valaki más felé irányul! Vagy mások felé és többször!
És akkor most jöjjön az “olt”. Ki és mit csinál ilyenkor? Egy paraszt bácsi be olthat egy fát vagy akár többet, de most nem erről van szó. Jelen esetben egy oltást kap valaki és fontos hogy nem egy akármilyen injekciót! (injekciót én is szúrtam már a hasamba ráadásul sokat is, de itt pont nem erről van szó) Oltást csak szakképzett orvos vagy ápoló adhat be valaki másnak! Szerintem még saját maguknak sem adhatják be, de az biztos hogy nem jellemző! Vagy is az “olt” ige is egyértelműen csak más valaki vagy valami felé irányulhat. Orvosi értelemben valószínű jogilag is szabályozva van. Szóval én sosem fogok oltani, (max fát) és sok embert sem fogok gyakran beoltani, tehát nem fogok oltakozni. Mert nem vagyok se orvos, se ápoló, de nyelvész sem. Én maximum elmegyek és beoltatom magam, vagy részt veszek egy olyan össznépi oltakozáson, ahol orvosok oltakoznak 🙂

#34 Perge Gyula 2021. 04. 7. 03:01:39

Ja és egy kérdés még felvetődött bennem. (vagy is több)
Ki állapította meg, hogy az “oltakozik” egy visszaható ige? Balázs Géza úron kívül nem találok senkit … (ráadásul ö is egy szlengből ollózta ki 2019-ben)
Ha jól tudom a visszaható ige azon kívül, hogy vissza is hat az alanyra, átalakítható cselekvő ige és visszaható névmás kapcsolatává.
pl.: borotválkozik → borotválja magát

Az oltakozik vajon átalakítható?
igen: oltja magát
De így, hogy tudjuk, miről van szó (feljebb írtam), van értelme?
Hát nem sok, nagyon nem jellemző. De még az értelmező szótárakban is csak úgy szerepel, hogy valaki olt valakit, vagy valamit. Sehol sem magát! (ráadásul a vízzel olt, vagy pl. meszet olt, már külön címszó alatt szerepel!)
Nem lehet, hogy az egész rossz irányból van megközelítve és az oltakozik nem is visszaható ige?!

#35 Manyszi 2021. 04. 7. 20:48:40

Olvasóink figyelmébe ajánljuk az E-nyelv Magazin 2021. évi különszámát (ezen a honlapon), ahol 3 nyelvész írása található az oltakozikról, de már készül a 4. írás is.

#36 Anna 2021. 04. 8. 00:31:46

Szerintem nagyon egyszerü a dolog. Gépelési hiba történt Müller Cecilia beszédében és oltatkozás helyett oltakozás lett a szóból. Ennyi.

#37 Dr. Mészáros László 2021. 04. 8. 19:51:43

1—Bevezető: hosszú hozzászólás lesz, ugyanis olyan nyelvi/lexikai jelenségről van szó, amit nem lehet csak néhány példával elintézni. Persze csodálatos, hogy mennyien magukénak érzik nyelvünk alakulását, fejlődését (hacsak egyetlen ige kapcsán is). 2—A kérdéses ige vizsgálata: BG vitaindítója nyomán a hozzászólók nagyon sok új szempontot vetettek fel, ami BG publikációiban nem is szerepel – lehet, hogy éppen ez volt a szerző célja, hogy beindítson valamit. 3— Ellenpéldák: az ’oltakozik’ ige, ebben a járványidőben nem „fertőzte meg” sem az egészségügyi minisztert (Kásler Miklós: 2021. április 7-i facebook üzenete: „arra kérek mindenkit, hogy jelentkezzen és éljen az oltás lehetőségével”), sem az Operatív törzs egyik felelősét (Operatív törzs: 2021. ápr 6.: „Aki regisztrál az oltásra, az hamarosan sorra kerül.”). Hol van ezekben a megnyilatkozásokban az „oltakozik” ige, az „oltakozás” képzett főnév? Hűtlenség a nyelvi leleménnyel szemben? Vagy rájöttek, hogy a köztudatba bedobott ige nagyon sok honfitársunk elégedetlenségét váltotta ki? Pár napja még én is felvetettem szűkebb körben, miért nem jó, hogy „kérjen oltást!”, „jelentkezzen oltásra!” – ezt láttam megerősíteni a fenti két – később keltezett idézettel. 4—Szemtlen megjegyzés: „miért ne a bonyolultabbat használjuk, ha lehetett volna egyszerűbbet is”? Ha mindenképpen helytelen kifejezés kell, ott lenne egy megoldás: „Ne ódzkodjon, oltódzkodjon!” (amely épp olyan helytelen, mint az „oltakozik”). 5—Érvek a kérdéses ige alátámasztására: Ludányi Zsófia (egri nyelvész-tanár, https://www.ameganet.hu/wp-content/uploads/2021/02/Oltakozas-es-pandemia.pdf ) állítja: „Természetesen létezik az oltakozik szó, hiszen beszélők sokasága használja, márpedig egy szó létezése csakis egyedül ettől függ, nem pedig attól, hogy megtalálható-e a szótárakban.” („csakis egyedül” kissé pleonasztikusan hangzik). Ha sokan használják, akkor már elfogadható? Olcsó ellenérv a részemről, hogy az ’egyenlőre’ az ’egyelőre’, vagy a ’helység’ a ’helyiség’ helyett is elfogadható, csak azért, mert sokan használják? Másrészt meg „a beszélők sokasága” állítást alá tudja-e támasztani? Csak azért, mert a médiában sokszor (többnyire ugyanahhoz a szakértői, felelős körhöz tartozó beszélőtől) hangzott el? Ha a megszólított közönség az ország lakossága, akkor mindenki számára elfogaható, helyes kifejezést kell használni. Az ige elemzése során felveti (ő és más nyelvészek is), hogy az orvosi szlengben létezik (válasz erre: egy társadalmi/foglalkozási csoport által használt szó bevezetése nem biztos, hogy helyes). 6—A visszaható értelmű képzett igék: Több írásban is felvetik, hogy a igék visszaható igék sorában kell a megoldást kereseni. LZS nyelvi, nyelvhelyességi, morfológiai, szemantikai elemzése gyenge lábakon áll. Nem kevésbé egy-két esetben BG-é is. Mire gondolok? BG példáiban a ’tiltakozik’, ’avatkozik’, ’költözködik’ igék az általa megadott alapigéhez képest (tilt, avat, költ) morfológiailag helytállóak lehetnek, de szemantikailag többszörös változáson mentek keresztül, tehát nem bizonyító erejűek. A nyelvérzék (legalábbis az enyém, de a hozzászólások tanúsága szerint másoké is) nem érzi a az alapige és a képzett szó között. 7—A „-kozik/-kezik/-közik” végű igék: ezeket vizsgálva egyet kell értenünk a „nyest” /Nyelv és tudomány internetes fórum – https://m.nyest.hu/hirek/rossz-hangzasu-torz-kifejezes / távolról sem laikus szerzőivel: „…nem egységes a toldalék funkciója, nehéz megmondani, hogy általában mire szolgál … nem is nagyon használják új igék megalkotására: nem lenne egyértelmű, hogy mit is akar kifejezni az a bizonyos új ige.” (Említsük meg az ’oltakozik’ testvérét, a ma már elavult ’gyógyítkozik’ igét, amelyet Ady, vagy Bródy kapcsán kasználtak – lásd internet). Tegyük hozzá (amit Eördögh Tünde is kiemel), hogy a képzőnek sok jelentése van, több szemantikai alcsoportot lehet megkülönböztetni: főleg visszaható,ill. kölcsönös, de egyéb értelme is van. 8—Az alapszó szófaja: Azt is meg kell vizsgálni (amire nem nagyon látok utalást, sem nyelvésztől, sem „laikustól”), hogy ez a képző milyen szófajhoz kapcsolódik, mert csak így juthatunk el az ’oltakozik’-hoz. Kapcsolódhat igéhez (táplál-kozik,, ezen belül tárgyas vagy tárgyatlan igéhez: táplál-kozik=tárgyas, ad-akozik=tárgyatlan, ad vkinek), főnévhez (barát-kozik), névutóhoz (ellen-kezik), vagy a mi beszélő szempontjából kérdéses alapszóhoz (botrán-kozik). Sokszor a képzett ige is bizonytalan eredményre vezet jelentéstani szempontból, pl. ’csalatkozik’, ’unatkozik’. 9—A vizsgálat leszűkítése: a tárgyas igékből képzett szavakat vizsgálom, amelyek a kérdéses képző segítségével visszahatóvá válnak: ’nyír (vkit)’ – ’nyírat’ (-ja a haját, vagy egy birkát) – ’nyiratkozik’ = egyértelműen vki saját hajának nyírására kér vkit), ’táplál vkit’ – ’táplákozik’ (saját magát táplálja), ’(fel)ír vkit/vmit’ – ’(fel)írat’ – ’(fel)iratkozik’ (saját magát valahova). A ’nyiratkozik’, ’(fel)iratkozik’ analógiájára az ’olt-at-kozik’ (=oltATkozik) lenne a helyes alak (ahogy több hozzászóló is felveti). BG levezetésében is ott a műveltető előkép: „Pista beolTATja magát influenza ellen” – vs. Pista oltakozik influenza ellen” (eltűnt a műveltetés). Szabad-e a legókockák mintájára felhasználni a nyelv „építőköveit”? Úgy vélem, a bizonyítás céljából igen. Ha nem vezet eredményre az ’oltakozik’ – ’oltatkozik’ szembeállítás (mert az ’oltakozik’ igét már jelentéssel látták el), vegyünk egy tárgyas igét alapul, és tegyük hozzá a visszaható képzőt! Legyen az ige ’kirúg’ (=kidob, eltávolít, pl. a munkahelyről)! „Mindent megtesz, hogy kirúgják”: ’kirúgatkozik’(azaz kirúgattatja magát, nem létező kifejezés, de beleillene a magyar nyelvbe). Ezzel szemben az ’oltakozik’ mintájára képzett ’kirúgakozik’ annyit jelentene, hogy ’kirúgja magát’. Ez is rávilágít arra, hogy az ’oltakozik’ annyit tesz, hogy ’magát oltja be’ – tehát hibás. 10—A tömör, szintetikus szerkezet, mint követelmény: BG szerint „egy kötelező vonzatos ige helyett tömörebb (s ezért szintetikusabb, egyesek szerint ráadásul magyarosabb) szerkezet” az eredmény. Ha tényleg magyaros, akkor miért berzenkedik oly sok magyar anyanyelvű a bevezetett ige ellen? A különböző nyelvekben hol a szintetikus, hol az analitikus forma kerül előtérbe, tehát ez önmagában nem kritérium (’panaszkodik’ szintetikus ige, nem helyettesíti a jogi nyelv által használt analitikus ’panaszt emel’ formát. 11—Összefoglalva: az ’oltakozik’ nem illeszkedik a magyar nyelv lexikai/szemantikai rendszerébe (ha morfológiailag némiképpen – erőltetetten – igen). Többen politikai indíttatást látnak a kritikában, holott ez egyértelműen nyelvi, ezen belül lexikai kérdés.

#38 Tildy 2021. 04. 10. 23:33:39

Akkor most beszéljünk a vitet hozta ígéről is. A fenti analogiara kellene vitetkezik és hozatkozik szónak is lennie, ami értelemszerűen nincs.

#39 Kaboca2 2021. 04. 18. 11:40:26

Kedves Bodnár Tamás. Mia véleménye a szeretkezik vagy lábadozik szavakról?

Új hozzászólás