Skip to main content

A legnagyobb magyar partecédulája

Blankó Miklós - 2018. 05. 15.

Az erőszakos elhurcolástól félő gróf gyenge idegállapotában az öngyilkosságot választotta, április 7-éről 8-ára virradó éjjel azonban ezt végre is hajtotta. A család másnap adta ki a gyászjelentését, amely így szólt (eredeti helyesírással, a később elemzendő kifejezések vastagon kiemelve):

„Gróf Széchenyi Istvánné, szül. Seilern Crescentia grófnő, Csillagkeresztes és Palota-hölgy, maga és fiai, Béla és Ödön nevében, vigasztalhatatlan szívvel jelenti, felejthetetlen kedves férje, ’s illetőleg atyjuk, Nagy Méltóságu Sárvári Felsö Vidéki gróf Széchenyi István, Ö. cs. kir. Apostoli Felsége val. belső titkos tanácsosa és aranykulcsosa, több jeles rendek vitéze, Pölöske várának örökös Kapitánya, ’s a magyar tudós társaság igazgató tagja, f. h. 8-kán, hőn szeretett hazája ’s nemzete javának ’s dicsőségének szentelt tett- és áldozatdús élete 68-dik évében, Döblingben, szélhüdés folytán váratlanul bekövetkezett gyászos kimultát. Az üdvözültnek hült tetemei Bécs melletti Döblingben a ’ parochiális templomban f. h. 11-kén déli 1 órakor beszenteltetvén, Magyarországban Nagy-Czenken a’ nemzetségi sirboltban fognak ápril 12-kén délesti 4 órakor ünnepélyes egyházi szertartással eltakarittatni. Az engesztelő sz. miseáldozatok a fennnevezett egyházban, valamint Bécsben a’ Skótok templomában ’s hasonlóan a’ magyar családi jószágok anya-egyházaiban f. aprilis 26-kán 10 órakor fognak megtartatni. Bécs, ápril 9. 1860.”

Nemcsak a mondatszerkesztés terjengőssége lehet szokatlan a ma emberének, hanem bizonyos kifejezések is. Az öngyilkosságot a család szélhűdésnek állítja be. Az 1865-ben kiadott Czuczor–Fogarasi-szótárban a szónak a következő jelentést tulajdonítják: ’a test valamely részének, tagjának bénulása, némely orvosok nyelvén hüdés’. A 2003-as Magyar értelmező kéziszótár már a ’szélütés, agyvérzés’ alakokat adja meg. A szélhűdés kifejezés csupán pár évtizeddel Széchenyi halála előtt került be a köznyelvbe: Bugát Pál Természettudományi szóhalmaz (1843) című munkájában a paralysis szót fordítja így magyarra. Ennek ellentmond Balassa szótára, amelyben az apoplexia magyarításának titulálják a szélhűdést. A pontos választ az Orvosi szótár segítségével kaphatjuk csak meg: az apoplexia ’fontos szerv működésének hirtelen kikapcsolása belső vérzés következtében’ jelentést kap, míg a paralysis csak annak a későbbi esetleges tünete, a ’bénulás’. Nyilván a gyászjelentés fogalmazói előbbit értették a szélhűdés alatt. Bár ez az öngyilkosság (fejbelövés) tényén semmit sem változtat; nyilvánvaló, hogy az öngyilkosságot kívánták elhallgatni.

Széchenyi István halotti ruhái (Nagycenk, a szerző felvétele)

A gyászos kimúlta jelzős szerkezet is igen szokatlan számunkra. A Czuczor–Fogarasi-szótár szerint annyit tesz: ’az életből kimegy, meghal’, s e jelentést erősíti meg a többi szótár is. A hült tetemei szószerkezetben egyrészt a tetem szó választása és a többes szám is szokatlan. A tetem kifejezést a korszak értelmiségi beszélői sem használták gyakran emberi holttestre. Még érdekesebb kérdés a többes számú alak választásának oka, ezügyben a következő feltételezésre jutottam. A maradványai, javai stb. szóalakokhoz hasonló a tetemei is, tehát pluralia tantumról beszélhetünk (bizonyos helyzetekben a többes szám kötelező jelenléte). Ezt erősíti az ember maradványai vagy emberi maradványok kollokációs forma is. Csak bűnügyi tudósításokban fordulhat elő ugyanis ez: ember maradványa, emberi maradvány; meghalt ember esetében maradványokról, maradványairól tesznek említést. A tetem szót a 15. századtól már bizonyíthatóan többes számban használták: tetemek, tetemei. Kálmán László szófejtése alapján ez úgy egészíthető ki, hogy a többes szám oka az eredeti jelentésben rejlik. A tetem eredetileg ‘csont’ jelentéssel bír, és később ragad rá a ‘holttest’ jelentés is. Ezt igazolja, hogy a *tete szótő más finnugor nyelveken is fellelhető ‘csont’ megfeleltetéssel. A tetemei régies jelentése tehát ‘csontjai’ lehet, és ez az alak kövesedett meg, függetlenül attól, hogy a ‘holttest’ jelentés már nem indokolja a többes számú használatot.

A 21. századi magyar számára legmeglepőbb kifejezés az ünnepélyes egyházi szertartással eltakaríttatni. Ennek jelentését több szótár is az ’eltemet’ szóval adja meg, de mindenhol csak sokadik jelentésként – ritkán használhatták tehát még Széchenyi korában is.

A temetés nyilvánosságát a bécsi rendőrség azzal próbálta megakadályozni, hogy egy nappal korábban kellett megtartani azt. Ennek ellenére több mint tízezer ember vett részt Széchenyi István hamvainak nagycenki kriptába helyezésekor. A fővárosban április 30-án tartottak gyászünnepélyt, amelyen Eötvös József báró tartott emlékbeszédet, a gyászmisét pedig Scitovszky János hercegprímás celebrálta.

Így lettek tehát eltakaríttatva a szélhűdésben kimúlt legnagyobb magyar hűlt tetemei

 

Felhasznált irodalom:

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. 1967–1976. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Balassa József 1940. A magyar nyelv szótára 1–2. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest.

Ballagi Mór 1867–1872. A magyar nyelv teljes szótára 1–2. Franklin, Pest, 1867–1872. [Hasonmás kiadás: Nap Kiadó, Budapest, 1998.]

Brencsán János 1969. Orvosi szótár. 3. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bugát Pál 1843. Természettudományi szóhalmaz. Magyar Királyi Egyetem, Buda.

Czuczor Gergely – Fogarasi János 1862–1874. A magyar nyelv szótára 1–6. [1–4.] Emich Gusztáv, [5–6.] Athenaeum, [1–5.] Pest, [6.] Budapest.

Csorba László 1991. Széchenyi István. Officina Nova Kiadó, Budapest.

Kálmán László: Egy vagy több tetemünk lesz? https://m.nyest.hu/hirek/egy-vagy-tobb-tetemunk-lesz [2018.05.14.]

Magyar értelmező kéziszótár 2003. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2., átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szily Kálmán 1902–1908. A magyar nyelvújítás szótára a kedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével 1–2. Hornyánszky, Budapest.

2 Replies to “A legnagyobb magyar partecédulája”

  1. Meghatódva olvasom ezeket a sorokat. Széchenyi mindig a példaképem volt, nem is tudtam erről a dokumentumról, „nyelvemlékről”, hálásan köszönöm, hogy megosztották velem, s hogy még nyelvészi észrevételeket is fűztek hozzá. Mindenkinek ajánlom olvasásra és elmélyedésre Arany János Széchenyi emlékezete című versét. Régen iskolai tananyag volt, ma már nem az De azért remélem, hogy sok magyartanár megmutatja. Ezt a gyászjelentést is meg kellene mutatni a diákoknak, s talán ennek kapcsán fölkeltené érdeklődésüket „a legnagyobb magyar” iránt. Még egyszer köszönet

  2. Én is köszönöm, gondolatébresztő írás!

    A „takar” és a „temet” nem is áll egymástól olyan távol, ha pl. be- igekötővel toldjuk meg.

    Elképzelhető, hogy a szélhűdés/szélütés a német Schlag(anfall)ból ered? A Schlaganfall jelentése a Kuntner–Véghelyi-féle Német–magyar orvosi szótár szerint 1. apoplexia, agyvérzés 2. hirtelen szívhalál. Kortárs szövegekben is legcélszerűbb volna szélhűdésként fordítani, mert a szövegkörnyezetből nem mindig derül ki, hogy a szív vagy az agy az érintett. Csak hát a szélhűdés ma már igen régiesnek ható szó…

    Szintén érdekes, ma már nemigen használt kifejezés a „családi jószágok” (nyilván családi birtokok), nagyon szívesen olvastam volna ennek a magyarázatát is.

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x