Kiváltják az emberek jogos haragját. Egy szép, egészséges képzavarral élve: ilyenkor rájár a rúd a legyekre.
A légy (musca domestica) is társas lény, s előszeretettel keresi az ember társaságát. Ez a vonzódás azonban egyoldalú. Az ember megtesz mindent, hogy mentesítse magát a légy zavarórepüléseitől, az idegesítő zümmögéstől. Az ostoba légy azonban nem tágít.
És az ember megpróbál védekezni. A legkülönfélébb eszközökkel, amelyek eszközök tudományosan az alábbi módon csoportosíthatók:
– biológiai megoldás/1: hagyni kell, hogy a pók hálót szőjön, amelybe – ám ezért imádkozni is kell – talán beletéved egy-két légy; a terasz egyik sarkában ott búvik a pók, „aki” éjjel a korlátra gyönyörű hálót sző, ám abban még egyetlen legyet sem láttam;
– biológiai megoldás/2: ki kell várni az estét, hogy az akkor ébredező denevérek megkezdjék légy- és szúnyogirtó körútjukat; de lehet, hogy a légy is éjszakai nyugovóra tér, hiszen Radnótitól is tudjuk, hogy estére ugyan „a bolhák ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már”; amiből mellesleg tudjuk, hogy a denevér nem olvas Radnótit;
– károsan alkalmazott egészségvédő, azaz légyúsztató megoldás: az idősebbek még emlékeznek rá, a fiatalok közül meg azok, akiknek falun laknak és nyugdíjas mellékfoglalkozásként hagyományt őriznek a nagyszülei, láthatták az asztal közepére állított hasas, fent azonban keskeny nyakú és dugóval lezárt üvegedényt, amely alul középen néhány centiméteres átmérővel nyitott volt és a széle felfelé hajlott, miáltal egy kis vályút képezett, a nyílás alá cukrot szórtak, a vályúba pedig ecetes vizet tettek; a légy rászállt az édes lakomára, boldogsághormonjai felemelték, betalált az üvegedény alsó nyílásán, ám a visszafelé vezető utat már meg nem lelhette, előbb-utóbb fürdőzésre adta fejét (meg torát és potrohát), ám az ecetes vízben való megmártózás még a legyeknek sem azonos a spa-wellness-élménnyel, amibe végül átázva bele is törődtek, s néhány körnek úszva való megtétele után csalódottan örökre elbúcsúztak ettől a légyottól;
– fizikai vagyis csattanós megoldás: nagyapáink légycsapója, ami – találat esetén – szobafestők további alkalmazását is kikényszeríti, miáltal aktívan bekapcsolódhatunk nem csak a legyek, hanem a munkanélküliség elleni harcba is;
– kémiai vagy ragaszkodó megoldás: a mennyezetre rajzszöggel feltűzött, méteres sárga keskeny papírszalag, amelynek alapvető, ám nem célirányos tulajdonsága, hogy beleakadjon az ember haja, emellett azonban alkalmas arra is, hogy a rászálló legyet se engedje tovább repülni, amely így hosszas vergődés után kimúlik, ám holtában tesz igazán jó szolgálatot, hiszen a még élő legyeket felettébb izgatja, milyen zsákmányra lelhettek társai, s beszállva az osztozkodásba ott is ragadnak ebben a társaságban.
Mindez azonban csupán légygyérítés – a kifejezést a korábbi szúnyogirtás csődjét önkéntelenül sugalmazó, immár hivatalos kifejezéssé előlépett szúnyoggyérítés értelemszerű átalakításával alkottam meg.
Igenám, de a fenti eljárások túlságosan is emberközpontúak, s nincsenek tekintettel a legyek jogaira. Ezt a hiányosságot megszüntetendő meg is jelentek a légyvédelmi osztagok, köztük is a leghangosabban a Légy mancs. Mert a fentebb ismertetett eljárások a legyeknek ugyan csupán elenyésző százalékára nézve járnak tragikus véggel, itt elvi kérdésről van szó. Biztosítani kell a legyeknek is a légyhez méltó életet és a tisztességes kimúláshoz való jogot. Ezzel egyszersmind megfelelhetünk a közmondás bölcsességének, miszerint az ember a légynek sem árt.
A légyhez méltó élet biztosítása érdekében a légyvédelmi osztag megkezdte áldásos, nemzetközi fórumokra is kiterjedő tevékenységét. Felvette a kapcsolatot az EU, az ENSZ és a kozmosz légyvédelmi hivatalával.
Közös munkájuk első megnyilvánulásaként elítélő nyilatkozatokat tettek közzé azon országok ellen, amelyek a fenti légygyérítő eljárásokban bűnösnek találtattak, első helyen említve, már-már azt mondhatnók, szinte rutinból: Magyarországot, mely rendszeresen támadja a legyek urát.
A nyilatkozatot légyoltalmi intézkedések követték.
Erődemonstrációként légyfelvonulásokat szerveztek, amelyeken részt vettek a legyekkel szolidaritást vállaló szúnyogok, darazsak, bögölyök és kullancsok is.
Következő lépésként megkezdték a légyoltalmi bunkerek építését.
Zöldlégy szervezetek kezdeményezték nemzeti légyvédelmi parkok kialakítását, amelyek területén tilos a legyekkel szembeni bármilyen, rájuk nézve káros kihatású intézkedés foganatosítása.
Mindezzel egy időben tárgyalásokat kezdeményeztek. Ezek egyik célja a légyirtásra vagy légygyérítésre alkalmas eszközök számának radikális csökkentése, végső célként azok teljes megsemmisítése. A kérdésben való megegyezést azonban nehezítette a légyirtásra vagy légygyérítésre alkalmas eszközöket gyártó multi- és uninacionális cégek fellépése. Ezáltal a tárgyalások menete lelassult, s látható volt, hogy a kitűzött cél eléréséig még legyek több nemzedékének kell (ki)szenvednie.
Egy másik tárgyalási téma volt a légy védett lénnyé nyilvánítása. Hivatkozási alapul szolgált az a méltánytalanság, hogy az emberek által képviselt kisebbség uralkodik a többségi legyek fölött, s akkor még a velük szolidáris szúnyogokról, darazsakról, bögölyökről és kullancsokról még nem is szóltak.
További céljuk annak elérése volt, hogy képviselőket delegálhassanak az ember mint kisebbség különböző politikai, gazdasági, kulturális fórumaiba, amelyeken a többséget megillető szavazati joggal is rendelkezhessenek.
Nyomatékul létrehozták az elnyomott többség összefogásának demonstrálásaként a legyek, szúnyogok, darazsak, bögölyök és kullancsok, azaz a vérszívó rovarok internacionáléját, a Vérovintern-t. Ennek munkájába, mint látható, a helyzetükben tapasztalható hasonlóság miatt nem csak vérszívók kapcsolódtak be.
A Vérovintern a tárgyalások kudarca esetére javaslatot dolgozott ki, melynek lényege biológiai megoldás bevetése az ember ellen. Ez az egyszer ehető gomba fogyasztásának kötelezővé tételét jelenti. A többséget képező és a kezdeményezést magukhoz ragadó legyekre való tekintettel, egyszersmind egy végzetes, s a legyekre nézve méltánytalan terminológiai tévedést kiküszöbölendő a légyölő galóca fogyasztásáról van szó. A terminológiai tévedés abban áll, hogy ennek a gombának a neve erősen félrevezető, és könnyen belátható, hogy emberi ármánynak köszönhető. Tudvalévő ugyanis, hogy a légyölő galócának a történelem folyamán több ember esett áldozatául, mint légy. Ezért helyesebb volna emberölő galócának nevezni.
De addig is: csapkodjuk bátran a legyeket.
Köszönöm, bár, ahogy mondani szokás, az egyik szemem nevet, a másik sír.
Eszembe jut erről Michael Ende egyik meséje, amelyben a Hold mibenlétén elmélkedő elefántot, Füligráncos Filemont a közeli láp hordalékán tanyázó izgága legyek futballmérkőzésre hívják ki, majd le is győzik, ám ezt a legyőzött fél, sajnos, észre sem veszi, a büszkén zsibongó legyek enyészetszagú hordalékkupacát meg lakóival együtt lassan tovasodorja a víz.