Miért pengeti a kaszáját, miközben a babájára gondol (hiszen őt várja), és mit is jelent valójában a kasza?

De nem csupán népünk játékos képzelete szőtt pajkos mozzanatokat a közösség dalaiba (amelyek szájról szájra terjedtek), némely huncut költőnk még a gyermekversekben is alapvető erotikus mozzanatokat rejtett el. Weöres Sándor méltán közkedvelt Bóbita kötetében, az óvodások kötelező olvasmányában a Bújócska című vers iskolapéldája a nemi szervek allegorikus leírásának, sőt a mondóka egyértelműen felhívja a figyelmet a közösülés lehetőségére és annak következményére is. Mert mi más lehetne a keskeny út, széles út között található csorba kút, amelynek „Rése száz és odva száz”, mint a női ágyék leírása? És mi más lehetne a kis dió, nagy dió között elhelyezkedő mogyoró, amelyben száz termes, száz tornyos cifra ház épült, mint a pénisz barlangjainak telítődése, újra és újra feltámadó megnövekedése? A ritmikus egymásba olvadás folyamatát és a „bújócska” gyümölcsét a férfi és női nézőpontok összevegyítésével fogalmazza meg a versike. Aki sokáig „kandikál” a csorba kútba, virradóra megtalálja a jövevényt, és aki sokáig „benne jár” a cifra épületben, esztendőre meglátja az eredményt, feltehetőleg pólyában. Ily módon megvilágosodva olvassuk a verset!