Egyik barátja meséli, hogy néha utcaneveset játszik ötéves kisfiával. Utcák neveit sorolják, ha valamelyikük elakad, súgnak is egymásnak. A múltkor a gyerek két gyönyörű „értelmesítést” alkotott játék közben: a Lorántffy Uzsonna utcát és a Nem József utcát.

Hja, a gyerekek teremtő képzelete és ösztönösen korrigáló, helyrebillentő szóhasználata, amellyel a számukra értelmetlen, ismeretlen szavakat értelmesre fordítják! Hallottam már rakoncátlan lurkótól a denevért denegérként említeni, mellesleg ez az átköltés már azért is telitalálat, mert az egyes vidékeken tündelevénynek mondott repülő emlős másik nevére, a bőregérre emlékeztet.

Eszembe is jut néhány további példa a gyermeknyelvben elferdített utcák, terek neveire. Azt mindenki rögtön felismeri, hogy a Szonda utca, Száz Károly utca, Apás utca, Rettenbillen utca a Szondi, a Szász, a Kapás és a Rottenbiller lehet, az Aha Lujza tér a Blaha, a Borváros tér a Boráros, de az már talán némi fejtörést okoz, hogy a Haszna, a Mikor, a Halk Miksa és Karesz Géza utca a Kraszna, a Mikó, a Falk Miksa és a Kresz Géza utcanevek átirata. A legszebb átköltést én is egyik barátomtól hallottam. A hetedik kerületben csatangolva egy boldog csöppség Meselényi utcának „értelmesítette” a Wesselényit.

Pár éve a Moszkváról visszakeresztelt Széll Kálmán teret a sok vállalkozót érintő átépítés idején Hátszél Kálmánként aposztrofálta a budapesti utazóközönség. Az epés elnevezést persze kifejezetten rosszmájú felnőttek terjesztették.