Skip to main content

A Tinta, az anya-nyelv-ész műhely

Balázs Géza - 2017. 06. 08.

A legtöbb, napjainkban kiadott magyar nyelvészeti könyv mögött egy családi kiadó áll: a Tinta Könyvkiadó. Kiss Gáborral és feleségével, Temesi Violával beszélgetünk a kiadó új központjában, egy albertfalvai családi házban.

– Számokkal mennyiben támasztható alá állításom, tehát az, hogy a legtöbb nyelvészeti könyvet manapság a Tinta adja ki?
KG: Szinte biztos vagyok benne, hogy az összes magyarországi könyvkiadó együtt nem ad ki annyi nyelvészeti szakkönyvet mint a Tinta Könyvkiadó egymaga, hiszen évente 30-35 szakkönyv jelenik meg nálunk. Sőt, a magyar egynyelvű szótárakra is igaz ez.

– Úgy tudom, hogy egy sikerkönyvvel kezdődött, a Magyar szókincstárral…
KG: A leggazdagabb magyar szinonimaszótár 1998 karácsonyára jelent meg. Grétsy László tanár úr „Uraim, le a kalapokkal” szavakkal kezdte az emlékezetes sajtóbemutatót. Szinte berobbant sikerével a magyar könyvpiacra ez a szótár, amely mind a mai napig az egyetlen szótár, amely hónapokig vezette a magyarországi könyveladási sikerlistákat. Sok író ember íróasztalán ott van kinyitva.

34


– A kiadó vezetője, Kiss Gábor, aki jelen van szinte minden nyelvészeti eseményen, könyvbemutatókat szervez. De ott van mögötte, többnyire láthatatlanul a felesége, Temesi Viola is, s ha jól értesültem róla, akkor a négy gyerek is. Mikor találkoztatok, a négy gyermek mellett hogy jutott idő a kiadói munkára?
TV: A mi házasságunk nyelvész házasság. Antal Lászlónak, az egyik leginspiratívabb magyar általános nyelvésznek az óráján egymás mellett ültünk. Az órát közös séta követte, aztán házasság, gyerekek, és a közös kiadó megalapítása. Most a négy gyermekünk közül kettő, Zita és Gyula a kiadó teljes állású munkatársa.
– Az elmúlt 20 évben a Tinta nemcsak a nyelvtudományt, hanem a nyelvi kultúra iránt általában érdeklődők széles rétegeit is megcélozta: mondhatnánk a kisgyermeknek szóló rajzos könyvektől a nyelvtanulókon át a nyugdíjasokig.
KG: Szeretjük könyveinket sorozatokba rendezni. A már említett Magyar szókincstár A magyar nyelv kézikönyvei sorozat nyitó darabja, a 28. kötet a közeljövőben jelenik meg, Balázsi József Attila nagy Hasonlatszótára lesz ez, és készül egy magyar rímszótár is. A másik sorozat, a Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához a 200. kötet felé tart. Ebben évente 6-8 kötet lát napvilágot. Szerintem alig van magyar nyelvész, aki ne publikált volna nálunk. Most készült a nagy összesítés, a kiadóban eddig 2500 magyar nyelvész, tanár írása, illetve tanulmánya látott napvilágot. Szerencsére, látva, hogy nem mindenkinek van szüksége a gazdag magyar szókincs olyan mélységű leltározására, mint ahogy az a nagyszótárainkban történik, elindítottuk az Ékesszólás kiskönyvtára sorozatot. Ennek Bárdosi Vilmos professzor úrral együtt vagyunk sorozatszerkesztői. Ezek a kis könyvek sokak számára közvetítik a nyelvészet újabb eredményeit és tárják fel a legnagyobb magyar hungarikumnak, a magyar nyelv szókincsének titkait.
– És egy folyóirattal is beágyazta magát a tudományos közegbe.
KG: A Modern Nyelvoktatást, miután a Corvina Kiadó nem kívánta tovább kiadni, 2006-ban a MANYE (Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete) elnöke, Szépe György tanár úr bízta ránk. Évente 3 szám jelenik meg, így folyamatos feladatot ad megjelentetése.
– A kiadó életében érezhető-e a Gutenberg-galaxis, a könyvkultúra visszaszorulása?
TV: Érezhető, nyitva tartjuk a szemünket. Törjük a fejünket, hogyan és milyen feltételekkel lehetne interneten is közzétenni adatbázisainkat, szótárainkat.
– Milyen nyelvtudományi könyvek iránt állandó az érdeklődés és hol „fogy a levegő”?
TV: Sokan vásárolják azokat a szótárakat, amelyek a szókincs olyan területével foglalkoznak, mely része az iskolai tananyagnak: rokon értelmű szavak szótára, szólások, közmondások gyűjteményei. Sokakat érdekel a magyar szavak – beleértve a keresztneveket és a tulajdonneveket is – története. Nagy örömünkre, sikeres volt a Retró szótár, közelmúltunk korfestő szavaival. Népszerűek a nyelvi fejtörőket, nyelvi játékokat közreadó munkák. Egyértelmű, hogy az „igazi” nyelvészeti szakkönyvekből kevés fogy, van, hogy csak 50–100 példány.
– Nemzetközi összevetésben természetesnek mondható-e az, hogy — rendszeres állami támogatás nélkül — egy kis családi könyvkiadó adja ki a nemzeti nyelvi kultúra szótárainak legjavát? (Persze ne feledkezzünk meg pl. a Nemzeti Kulturális Alap rendszeres pályázati támogatásairól sem.)
KG: Nem tudom, hogy más országokban pontosan hogy van. De érdekességképpen említem, hogy kedves vajdasági barátomék, Hódi Sándorék, eleinte azt hitték, hogy mi a kulturális-oktatási minisztérium kiadója vagyunk. Le is esett az álluk, mikor tisztázódott, hogy keményen piaci alapon, nem a minisztérium alosztályaként működünk.
– Az egyik TINTA reklámtáblán az olvashatjuk: Anya-nyelv-ész műhely. Hogy kell ezt érteni?
KG: Azért örültem meg, mikor egyik fiatal kollégám bedobta ezt a szlogent, mert nagyon igaznak érzem. Hiszen az elmúlt majd két évtizedben a kiadó körül kialakult egy nyelvészeti, szótárszerkesztő műhely. Ebben a sikeres műhelyben készültek a magyar szókincs új, nagy szótárai, az alapos gyűjtőmunkát, az aprólékos szótárszerkesztést, a gyakorlati kiadást és az értékesítést mind beleértve.
– A Tinta Könyvkiadó Albertfalván található. A Kiss-család mélyen kötődik ehhez a XI. kerületi városrészhez. Hogyan is?
KG: Itt jártam általános iskolába, itt lakunk, a rendszerváltást követően itt kapcsolódtam be a közéletbe, és itt voltam az 1992-ben alapított Albertfalvi Keresztény Társas Kör első elnöke 10 évig. Szülőfalumként szeretem az 1835-ben német asztalosok által alapított Albertfalvát és az albertfalvaiakat. És kicsit tréfásan jegyzem meg, hogy ismerőseimmel, barátaimmal örök beszédtémára ad okot, hogy hogyan is kell mondani albertfalvi vagy albertfalvai.
– A kiadó körül kialakult egy baráti kör, asztaltársaság. Megtudhatunk erről valamit?
KG: A kiadó élénk kapcsolatot tart a magyar nyelvészekkel, sokukkal találkozom, megfogadom tanácsaikat, meghallgatom ötleteiket. Ám a Tinta Törzsasztalt, nem nyelvészek, hanem „civilek” alkotják, többek között mérnök, tanár, képzőművész, programozó, újságíró és TV-szerkesztő is. A rendszeres találkozásokon sok egyéb téma mellett, mindig sorra kerül a kiadó élete, tervei is. A törzsasztal tagjainak véleménye is jelentősen befolyásolja kiadói döntéseinket.
– A kiadó vezetőinek gyermekei már felnőttek, s ha lassan is, de azért a szülők is egyszer nyugdíjba mennek. Hogyan látják a kiadó jövőjét — mondjuk 10 év múlva?
TV: Tíz év nem olyan nagy idő. Bízunk benne, hogy a kiadó tíz év múlva is működni fog, és a profilja is változatlan marad.

Névjegy:
Kiss Gábor (1955) programozó matematikus és általános nyelvész. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében a fonetikai, a nagyszótári és a korpusznyelvészeti osztályon dolgozott 1979 és 2006 között. 1996-ban felségével megalapította a Tinta Könyvkiadót, melynek igazgató-főszerkesztője. A Magyar szókincstár, a Régi szavak szótára főszerkesztője.
Temesi Viola (1959) magyar–olasz szakos tanár, tipográfus. A Tinta Könyvkiadó társalapítója, szerkesztője. A Magyar ellentétszótár főszerkesztője, a Híd szótárak sorozatszerkesztője.

A Tinta Könyvkiadó kezdettől fogva a magyarországi anyanyelvi (helyesírási, szépkiejtési, retorikai stb.) versenyek és az Édes Anyanyelvünk című folyóirat támogatója.

Az interjú megjelent az Édes Anyanyelvünk 2017/3. számában is. A szerk.

2 Replies to “A Tinta, az anya-nyelv-ész műhely”

  1. Szívet-lelket melengető vallomás kapcsolatról, házasságról, családról, tisztességes vállalkozásról

  2. Gratulálok, jó egészséget, bort, búzát, békességet kíván Kolozsvárról
    Málnási Ferenc

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x