Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Sajtó: a nyelv megmentője vagy sírásója?
Levelek a Borostyánkőútról 49.

2017.05.1.1 hozzászólás

A befolyásolás formái a médiában volt a témája az április 7-8-án Egerben zajlott a VII. sajtónyelvi-médianyelvi szakmai tanácskozásnak.

A konferencián – némileg eltérve a tematikus „fősodortól” – arról beszéltem, milyen szerepet játszhat a sajtó veszélyeztetett helyzetben lévő nyelvek esetében, az oroszországi finnugor nyelvek példáján. Itt és most az előadásnak csak egy-két gondolatát ismertetem, némileg továbbgondolva a helyzetet.

Többnemzetiségű országban írott és elektronikus sajtó létezik a többség nyelvén és a kisebbségek, nemzetiségek, Oroszország esetében helyesebb úgy fogalmazni: az őslakosok nyelvén. A többségi, egyszersmind államnyelven megjelenő sajtó témaválasztását erőteljesen befolyásolhatja a politikai hatalom. Erőltetett asszimilációt folytató politika esetében gyakran tapasztalható, hogy az őslakosságról, annak nyelvéről, kultúrájáról tudatlanságból vagy a tudatos megbélyegzés szándékával gyakran jelennek meg negatív tudósítások. Ezekkel itt és most nem foglalkozom. Talán majd egy másik alkalommal.

Kép: Pusztay János a konferencián (kép: Manyszi)

Kép: Pusztay János a konferencián (kép: Manyszi)

Az anyanyelvű sajtó „fékezett habzású” fenntartása egyfajta Patyomkin-falunak minősül, kifelé irányuló propagandisztikus célokat szolgál. Alapvető funkciójától megfosztatott, viszont (és egyúttal) hozzájárul ahhoz, hogy az őslakosság anyanyelvén írott sajtót ne vegyen a kezébe. Így lehet leszoktatni az embereket anyanyelvük széleskörű és igényesebb használatáról.

A reményt csupán az táplálhatja, hogy egyre több helyen működik az internet-alapú sajtó az anyanyelven, amely az ifjúság körében népszerű.

A sajtó azonban nem csupán veszélyeztetett nyelvek esetében játszik pozitív vagy negatív értelemben vett kulcsszerepet. Államnyelv esetében – egyelőre még – nem a nyelv létét veszélyezteti az igénytelen sajtó, hanem a nyelv, s ezzel együtt a kultúra, illetve végső soron a gondolkodás színvonalát.

Az örök kérdés az, hogy az olvasó igazodjon-e az igényes sajtó tartalmához és nyelvezetéhez, vagy a sajtó szálljon alá az egyre alacsonyabb igényszintre. Az ún. közéleti lapok – valószínűleg az egyoldalú pártpreferenciák miatt is – mélyrepülésben vannak. A bulvárlapok viszont szárnyalnak, egyre szélesebb tömegeket érnek el, s hosszú távú negatív hatásuk következménye felmérhetetlen, de pontosan sejthető.

1 hozzászólás

#1 bélakirály 2017. 05. 22. 09:38:13

Sajnos inkább a második tendencia valósul meg: minden süllyed, így a sajtó nyelve is, csak ki tudja, hogy meddig.

Új hozzászólás