A legenda szerint egyszer a Nap lejött az égről, hogy megcsodálja a hórát (román néptánc), de egy sárkányszerű hiedelemlény (zmeu) elrabolta és bezárta, így az emberek hónapokon keresztül sötétben és hidegben éltek. Egy bátor ifjú viszont elindult megkeresni a gonosz fogvatartót. Meg is lelte kilenc hónapnyi keresés után. Harcolni kezdtek, de még mielőtt halálos sebet kapott volna a sárkánytól, sikerült kiszabadítania a Napot, amely azonnal vissza is tért az égre. A haldokló fiú vére megfestette a hófehér havat, mely azonnal olvadni kezdett és hóvirágok dugták ki fejüket a pirosló vércsík mentén.

Hát, ez nem happy end. De a románok körében mégis örömünnep a hónap első napja. A bátor ifjú emlékére minden évben a fiúk, férfiak megajándékozzák a szeretett lányt, nőt egy-egy márciuskával, amelyet illik elfogadni, és a szívünk fölé kitűzni. Kis ékszerszerű dísz, melynek régebben patkó formája volt, de lehetett négylevelű lóhere, kéményseprű vagy hóvirág is, melyet piros–fehér cérnával kötnek át. Ezeknek szimbolikus és mágikus funkciójuk is van: a díszek egyrészt varázserővel rendelkeznek, főleg szerencsét hoznak, másrészt a piros szín a szép és a jó szeretetét jelzi, a fehér pedig az egészséget és a hóvirág tisztaságát. Ugyanakkor a márciuska védelmi funkciót is betölt: jelzi, hogy a férfinak óvnia kell a nő gyengédségét, törékenységét és érzékenységét.

Mára ennek a szokásnak is lett egy kommerszebb változata. Városokban szinte minden sarkon márciuskát árulnak az egyszerű patkós formától, ami 1 lejbe kerül, egészen a nagyon drága, sokszor giccses ajándékokig. De az üzenete megmaradt: jön a tavasz, lehet örülni a szépnek, jónak. Figyelni kell egymásra. Szeretni kell.

Ami viszont elszomorít, az utóbbi években többször megjegyezték magyar ismerőseim, hogy csak azért sem hordanak ilyen román giccset. Nekem sem kellene. Mert egy igaz magyar román szokással nem azonosul.

Mit mondhatnék erre. Szomorú, hogy mindenben a negatívumokat látjuk. Én azért az idén is kitűztem a kapott márciuskákat. Mert bár nem vagyok hiedelemhordozó közeg, azért hátha mégis megvéd. A rosszindulattól legalábbis.