Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

A labda gömbölyű – Szólástörténet a foci EB-hez
Szólásmentés 21.

2016.06.15.3 hozzászólás

A mexikói VB óta nem volt ilyen futballőrület ebben az országban, edzőtermi ismerőseink egy része épp ott csücsül majd valahol a bordeaux-i lelátón, mikor a magyar csapat kifut a gyepre. Reménykedjünk, hogy a labda ezúttal nekünk lesz gömbölyű, s hogy miért mondom ezt, kiderül éppen ennek a labdás szólásnak a történetéből.

A modern futball szemtelenül fiatal sportág mondjuk a teniszhez nézve, melyet a mai játéktól nem sokban különböző módon évszázadok óta játszottak, igaz jobbára csak főúri és királyi udvarokban. Az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) 1863-ban alakult az újkori labdarúgás őshazájában. 1885-ben Skóciával, Walesszel és Írországgal kiegészülve megszületett az International Football Association Board, 1913-ban pedig a FIFA. Rongylabdát akkor már századok óta kergettek imitt-amott Európában, állítólag az olasz calcio népijáték-gyökerei is a reneszánszig nyúlnak vissza. Ha modern fociról nem is, labda-rúgásról vannak korábbi adatok. Métától a lábbal kergetett bőrig régen is széles volt a népszerű labdajátékok sora, így Dugonics András 1820-as gyűjteményének Játszanak vele, mint a bőrlaptával (bőrlabdával) szóláshasonlata esetében sem vennék rá mérget, hogy rúgott labdáról van szó. Még kevésbé áll ez a szintén Dugonicsnál található játszik a világgal mint a labdával frazémára. Korábbiakat azért nem említek, mert régebbi frazémagyűjteményeinkben a labdát, laptát, loptát hiába keressük. Gyakori bőrös s ritkább rongyos szólásaink között sem akadunk metonimikus ’bőrlabda, rongylabda’ jelentésátvitelre.

Ha új is a futball, mint tudjuk, annál népszerűbb, a világ kétharmada inkább legurít pár sört egy focimeccs mellett, minthogy futócipőt húzzon, s maga izzadjon kicsit. Ami pedig töretlenül, sőt növekvő mértékben népszerű, az kitermeli a maga idiómáit is. Ma már annyira általánosult a (vki) (itt) labdába se rúghat szólás értelme, hogy sokszor eszünkbe se jut a füves pályán guruló laszti képe, amikor halljuk. Nem így a labda gömbölyű esetében, melyhez O. Nagy Gábor az alábbi magyarázatot fűzi: „a labdarúgó-mérkőzések eredményét nem lehet előre kiszámítani, minden mérkőzés végződhet meglepetésszerű eredménnyel”.

A labda gömbölyű szólás Némethonból ered, s valójában egy több formában is létezett szólás rövidülése. Der Ball ist rund, damit das Spiel die Rictung ändern kann, azaz a labda azért gömbölyű, hogy a játék menete megváltozhasson, ill. Der Ball ist rund und das Spiel dauert 90 Minuten, azaz a labda gömbölyű és a meccs 90 percig tart. A német futballhagyomány szerint ezt Sepp Herberger (1897–1977) szövetségi edző mondta először, aki 1936 és 1964 között a Nationalelf szövetségi kapitánya volt. Félve hozom elő, hogy mikor. Azt a mai kissrácok is tudják, hogy a berni VB-csoportkörében, hát hogy is fogalmazzam finoman, az Aranycsapat laposra verte a németeket, 8:3-mal mehettek zuhanyozni. A döntőben aztán megint összekerültünk, amelyet Puskás súlyos sérülése ellenére is végigjátszott, s bár az Aranycsapat 20 perc elteltével 2:0-ra vezetett, a németek – akik utóbb kiderült, doppingoltak is, csakhogy az amfetamin-szedése akkor még nem volt tilos– végül 3:2-re fordítottak, s némi partjelzői segédlettel (a magyarok egyenlítő gólját les címén tévesen érvénytelenítették) behúzták a meccset. Nos, állítólag 0:2-nél hagyta el Sepp Herberger ajkát a híressé vált, mára közhelyessé koptatott szólás… Vagyis a labda gömbölyű a Nationalelf berni csodájához kötődik, ha pozitívan nézzük, s a mi legnagyobb futballtragédiánkhoz, ha saját szempontunkból nézzük. Egyébként generációk nem tudták ezt a döntőt elfeledni, édesanyám holtig meg volt győződve róla, hogy Puskás Öcsi az 54-es VB-n kvázi elárulta az aranycsapatot, s bizony élénken emlékezet a „Sebes haza ne jöjjön” rigmusra is. Mindebbe beillett a labda azért gömbölyű filozófiájától a walesi partjelző arcátlan csalásáig minden.

herberger_sepp
A berni csodakapitány, Sepp Herberger

 
Sepp Herberger egyébként is híres szólásgyártó volt, tíznél több focitémájú aranyköpését őrzik a német világhálós oldalak. De nekünk talán ennyi is elég belőle…

Zárjuk kis fociszólás-történetünket a tán legfrissebb magyar focifrazémával, amely emlékeim szerint a mi szövetségi kapitányunktól, Dárdai Páltól hangzott el az Üllői úti magyar-finn kapcsán, mikor is a közvélemény szemére hányta a szalaizást, azaz, hogy a közvélemény nagyobb része szerinte indokolatlanul és túlzottan kritikus Szalai Ádámmal szemben. Mi tagadás, én is több éve azok közé tartozom, akik szerint Szalai semmi maradandót nem alkotott a válogatottban (sem) évek óta, vagyis, ha úgy tetszik, a szalaizók táborát gyarapítom.

Kívánom, hogy ezen az EB-n a nem-szalaizóknak legyen igaza, s hogy Bernnel ellentétben ezúttal mi élhessük meg pozitívan, hogy a labda gömbölyű.

3 hozzászólás

#1 Rácz János 2016. 06. 29. 17:25:03

Sajnos a szalaizóknak lett igazuk, szinte minden labdaérintése rossz a pályán.

#2 Rácz János 2016. 06. 30. 08:11:01

Comenius 17. századi sorai is a focinál valóban sokkal régebbi labdajátékról szólnak (tenisz): “Tréfákkal, játékos mondásokkal és mesékkel vetekedni elmés dolog, laptával és rostélyos lapockával a laptaverő játék helyes dolog”. És egy másik: “A lapta-verő házban (helyben) jádzanak laptást: (laptával) a mellyet eggyik el-üt, a másik el-fog és viszszá-üt az háló-formán-csinált lapoczkával; és ez a nemessek játékja, a testnek mozgatására. A nagy lapta, fel-fujattatván a szél-eresztő cséve-által a szabad ég alatt ököllel ide s-tova verettetik.”

#3 Pomozi Péter 2016. 07. 16. 23:17:30

Köszönet Rácz János roppant érdekes Comenius-adalékáért, a háló-formán csinált lapoczkákról s a lapta-verő házról! Ilyen labdaverő-házat meglehetős korhűen láthatunk A három testőr képkockáin is, vagy a Magyar Posta “A tenisz története” c. bélyegsorán, ha jól rémlik fejből, valamikor 1962 és 1966 között adták ki.

Új hozzászólás