Skip to main content

Bevezetés a netes memetikába

Szűts Zoltán - 2016. 05. 31.

Interneten terjedő…

Egy mém többet mond egymillió szónál. Az interneten terjedő képek, videókés szövegek speciális típusát alkotják a mémek, melyek gyorsan és kaotikusan terjednek. A semmiből bukkannak fel, végigsöpörnek a világháló lokális, de gyakran globális kulturális rendszerében, és a semmibe vésznek. Hamujukból nem ritkán újabb mémek támadnak fel. A mémeket mindenki felismeri, de definiálni már nem egyszerű őket. Alapelemük a humor és asszociáció, hasonlítanak a népköltészet kincseihez, hiszen egy-egy tehetségesebb mémkészítő saját történetét „írja bele” a mémbe. Mérő László matematikus szerint: általában véve a mémek a gondolatoknak azon a legkisebb, (még, vagy) már önmagukban is értelmes egységei, amelyek megbízhatóan és termékenyen másolódnak az egyik emberi agyból a másikba (Mérő, 2004). A világháló megjelenése előtt másfél évtizeddel Richard Dawkins(1976) jelentette meg a The Selfish Gene, magyarul Az önző gén című könyvét, melyben kísérletet tett a darwini evolúciós elmélet újszerű megközelítésére. Munkájában Dawkins felvetette annak a lehetőségét, hogy az emberi elme termékei az evolúciós törvényszerűségekhez hasonlóan, a genetika szabályainak megfelelően mémek formájában másolódnak, öröklődnek, immár elméről- elmére.

Dawkins víziója megelőzte korát, és a hálózat kontextusán kívül nehezen értelmezhető, ahogy például Borges Bábeli könyvtára is csupán látomás volt a világháló megjelenése előtt.Dawkins mémelmélete tehát kiválóan alkalmazható az internet kontextusában is. A mai internet egyik alapvető tartalom-létrehozó módszere a remix. A mém generátorok használata más Web 2.0-ás eszközökhöz hasonlóan rendkívül egyszerű, így általános jelenség, hogy a mémeket a felhasználók remixelik.A legnépszerűbb verziók végül elterjednek a közösségi médiában, melynek véleményvezérei maguk a felhasználók, megosztásaik és lájkjaik pedig véleménynyilvánításként foghatók fel.

A felhasználókból lett tartalom létrehozók, a prosumerek által készített alkotások jórészt a meglévő alkotások újrakombinálásán, tehát a mashupon és remixen alapulnak, és nem újak létrehozásán. A mémek a másodlagos írásbeliség, a digitális környezet új nyelvének és a közösségi médiának a kulcselemei. Rövid, gyakran kultúrafüggetlen jelentést hordozó képek, melyek a szöveggel alkotnak egységet, és a Web 2.0-ra jellemző könnyű tartalomlétrehozás termékei. Fontos megemlítenünk, hogy ez a jelentés már rövid távon is jelentős változást hozhat majd az infotechnológia és digitális tartalmak nonformális oktatásban való használatában (Molnár 2013, Molnár 2014).

Napjaink hálózatát az értelmes káosz jellemzi. Így a káoszelmélet alapján feltétezhetjük, hogy bármely internetes jelenség könnyen mémmé válhat. Az online kontextusnak ugyanis felerősítő hatásavan, azonban számtalan körülménytől függ, mi válik népszerűvé, éppen ezért nem tudjuk megjósolni, hogy melyik videót vagy képet fogják annyian megosztani, hogy virtuálisan terjedjen.

Van programod estére?

Pavol Rankov (2003) szerint az internet ereje nem az új információkban, hanem a meglévők kombinálásában rejlik.A világháló kontextusának egyik legszignifikánsabb tulajdonsága a linkelhetőség, melynek következtében legkülönbözőbb tematikájú és nyelvű szövegek, képek, zenék, multimédiális anyagok és fájlok általában csak néhány kattintásra vannak egymástól. A mémek ügyes kombinálás eredményei. Előfordul, hogy az eleve sikeres alapötletet valaki tökéletesíteni szeretné, ahogy azt a Van programod estére? mém esetében láthatjuk.

szutsmem1

szutsmem2

Erős Pista, a hungaromém

Hasonlóan az egymásra utalásra, egy közös vonáson alapulnak a hungaromémek is, melyek „magyarosítják” nemzeti vonásainkkal a közismert ikonokat és szimbólumokat. A prosumerek által létrehozott kultúra jórészt a meglévő alkotások újrakombinálásán, tehát a mashupon és remixen alapul, és nem újak létrehozásán. Innen származik például a hungaromém 2013-ban berobbant trendje is, mely hirtelen söpört végig a magyar interneten. A jelenség lényege az volt, hogy egy éppen populáris nemzetközi médiatartalomból rögtön egy magyaros képet remixeltek azzal a módosítással, hogy egy pödört bajszot photoshopoltak a képre.

Szupermen önmagában ismert, az Erős Pista pedig (gasztronómiai értékének megkérdőjelezhetőségek ellenére) gyakran nem hiányozhat a magyar asztalról. Hasonlóképpen vodka Martinit rázva, de nem keverve ivó 007-es ügynöke, a 300 ordító Leonidásza, az Elrabolva kíméletlen főszereplője, az Odaát démon vadászai, vagy az eleve „betyáros” hajviseletű Knight Rider mind ismertek a magyar közönség előtt, egy magyar bajusz és a „magyaros” szöveg pedig azonnal, minden további magyarázat nélkül helyi jelleget, color localt kölcsönöz.

szutsmem3
Erős Pista. Mi így szeretjük

szutsmem4
A magyar Bond

szutsmem5
Lehel kürtje?

szutsmem6
Nem fog kegyelmezni

szutsmem7
Vörös Rébéket is levadásszák

szutsmem8
A lovát ugratja

Mint a kámfor

Végezetül fontos kiemelnünk, hogy a világhálón az információk, és így a mémek is villámgyorsan terjednek, a digitális környezet azonban egyáltalán nem biztos, hogy biztosítja annak megőrzését, sőt, elképzelhető, hogy egy adott szöveg, kép, hanganyag (fájl) megsemmisülésének veszélye nagyobb, mint a könyv esetében vagy a kézirat korában volt. Ezért, ha egy mémet szeretnénk visszakeresni, nagyon nehéz feladatra vállalkozunk.

 

Irodalom:

Benedek, András, György Molnár: Supporting the m-learning based knowledge transfer in university education and corporate sector, In: Inmaculada Arnedillo Sánchez, Pedro Isaías (szerk.) Proceedings of the 10th International Conference on Mobile Learning 2014. Madrid: IADIS Press, 2014.

Davkins, Richard: Az önző gén, Bp., Gondolat, 1986.

Mérő László: Az élő pénz: A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája, Bp., Tericum, 2004, 77-80.

Molnár, György: Modern:  ICT based teaching and learning support systems and solutions in higher education practice, In: Milan Turčáni, Martin Drlík, Jozef Kapusta, Peter Švec (szerk.), 10th International Scientific Conference on Distance Learning in Applied Informatics, Párkány, Szlovákia, 2014

Molnár György:New learning spaces? M-learning’s, in particular the IPad’s potentials in Education, International Journal of Interactive Mobile Technologies 7:(1) pp. 56-60. (2013)

Rankov, Pavol: Borges mágikus könyvtára és az internet, Jelenkor, 2003, 1134.

Szűts Zoltán:Az internet nyelve. Másodlagos írásbeliség, emojik és mémek, Korunk, 2016/4, 55-60.

Szűts Zoltán: Pillangóhatás – a mémek csodálatos élete, 2016.
http://mediahorizontblog.hu/blog/pillangohatas_a_memek_csodalatos_elete

 

A szerkesztő megjegyzése: Az E-Nyelv Magazin 2016/2. Internetmém – hungaromém tematikus számát Szűts Zoltán szerkesztette.

(A képek forrásai: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8)

4 Replies to “Bevezetés a netes memetikába”

  1. Miben különbözik a mém egy mese terjedésétől? A mém persze humor, de a mese is lehet az…

  2. Nagyon jogos kérdés, KA! Lehetne vizsgálni a mesék terjedését is!

  3. Tegyük hozzá, az internetmémes terjedés és a mesés, folklór-terjedés között van egy óriási különbség! A mesék akár több ezer évre is visszanyúlnak, gondoljunk csak a kozmogóniai kapcsolataikra, az ősi tudásra, az internetes mém pedig feltűnik és eltűnik, ma már senki sem tudja, hogy tavaly ilyenkor mi volt a mém – és ha valakinek megmutatjuk, azt sem tudja, hogy mit jelent. Tehát nem biztos, hogy összekeverhető a kettő!

  4. A selfie tekinthető mémnek? Mármint azért, mert mindenki követi…

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x