50. magyar nyelv hete, 2016. április 11–12., Sárospatak–Széphalom
50. alkalommal gyűltek össze a magyar nyelv ápolói, művelői – ezúttal a sárospataki főiskola dísztermében –, hogy számot vessenek az elmúlt fél évszázad eredményeiről, és előre tekintsenek a következő időkre. A szervezők a jeles eseménynek méltó helyszínt találtak: Sárospatak a magyar kultúra és szellemiség ősi fellegvára, Széphalom pedig Kazinczy emlékét őrzi,és a magyar nyelv múzeumának kincseit ajánlja az oda látogatónak.
Az ünnepélyes országos megnyitó április 11-én hétfőn délután Kelemen Judit dékán, házigazda köszöntőjével indult. A rendezvénysorozatot Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket Sikora Attila alpolgármester és Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora.
A kétnapos rendezvény első napjának az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara és A művelődés Háza és Könyvtára adott otthont, a második nap eseményei a széphalmi magyar nyelv múzeumában zajlottak.
A magyar nyelv jövője. A gazdag programsorozat magas színvonalú konferenciával indult. Előbb nyelvészek tekintették át anyanyelvünk jelen, főleg pedig várható jövőbeli állapotát. Előadásaikban a modern magyar nyelvstratégia alapkoncepciói körvonalazódtak. Balázs Géza (Budapest) a magyar nyelvközösség jövőjéről, Magyari Sára (Nagyvárad–Temesvár) a határon túli magyarság perspektíváiról fejtette ki gondolatait. A Kárpát-medencei nyelvközösség kilátásairól Pusztay János (Szombathely) nyelvrokonaink szemszögéből szólt, Pomozi Péter (Budapest) pedig a magyarság és a magyar nyelv jövőjéről meglehetősen borús képet festve, a nyelvi disszimilációval mutatott fel pozitív jövőképet.
„Nyelvében él a nemzet!” Az irodalmárok a magyar nyelv művészi használatának múltját és jelenét vázolták föl. Balázs Imre József (Kolozsvár) a nyelvhasználat jellemzőit mutatta be a kortárs erdélyi irodalom alkotásait elemezve, Csehy Zoltán (Pozsony) a szlovákiai magyar irodalom „nyelveiről” szólt Arc, arcrongálás, maszkos játék című előadásában. Végül Takács József (Pécs) a XIX. századi magyar kultúrában lezajlott egységesítő törekvéseket tekintette át.
A programhoz két kiállítás is kapcsolódott. A főiskola épületében Pomozi Péter Magyar nyelvű otthon című poszterkiállítását Pusztay János nyitotta meg. A színvonalas és esztétikus sorozat – rövid tanmesével – a nyelvpresztízs fontosságát érzékelteti szóval és képpel.
Vizuális vallomások az anyanyelvről. Az Újbástya kiállítótermében neves művészek mutatták be legújabb, az anyanyelvhez való kötődésüket érzékeltető alkotásaikat. A kiállítás lelke, előkészítője Sándor Zsuzsa művésztanár, rendezője Bordás István, megnyitója Csatlósné Komáromi Katalin és Zimányi Árpád volt. A kiállító művészek: Csetneki József, Lugossy László, Fazekas Balogh István, Kéri Mihály, Molnár Irén, Puha Ferenc, Sándor Zsuzsa, Simon Tünde, Stark István, Vass Tibor, Vitányi Beatrix és Wrobel Péter.
Az Évszázadok szellemi és lelki öröksége című program a Sárospataki Református Kollégium híres könyvtárában zajlott le. Dr. Kovács Áron szakértő könyvtáros mutatta be a világhírű könyvgyűjtemény történetét és legértékesebb darabjait.
Íróink, költőnk az anyanyelvről – nemzedékek versmondása.Este a Makovecz építette művelődési házban kettős ünnep: a jubileumi nyelvhét és a költészet napja gyűjtötte egybe a magyar nyelv és irodalom barátait. Színes, változatos összeállításban a különböző korosztályok: óvodás, kis-, nagy-, közép- és főiskolás diákok, valamint az idősebb korosztály képviselői válogattak a magyar irodalom gazdag tárházából. A produkciókat megzenésített versek tették még élvezetesebbé.
A rendezvénysorozat második napjának nagy részét anyanyelvünk mai jelenségeivel és várható alakulásával kapcsolatos előadások töltötték ki. Dede Éva a mai viselkedésformák nyelvi lecsapódásait taglalta. Érdekes módon két fiatal kutató, Bogár László és Pölcz Ádám az ókori retorika mai képviselőjeként annak megújulásáról szóltak. Hódi Éva a Vajdaságból, Adáról érkezett, és a magyar nyelvkultúra ottani gondjairól, nehézségeiről, fenntartásának igényéről beszélt. A délelőtt utolsó előadója Minya Károly nyelvünk friss, új jelenségeit mutatta be.
A délutáni programot Arató Balázs indította, szakmájának, a jogi nyelvnek sajátosságait, bonyolultságát, hibáit taglalta. Horvát Péter Iván statisztikai és fonotaktikai vizsgálatokkal igyekezett kimutatni az idegen szavak idegenszerűségét.Szili Katalin Kulturális nyelvészet és nyelvművelés című előadásában a magyar nyelvművelés új stratégiáját, keretét vázolta föl. A tanácskozást Nyiri Péter, a nyelvmúzeum vezetője, Kazinczy-kutató zárta a múlt és a jelen (Kazinczy és a nyelvmúzeum) összefüggéseit fejtegető előadásával.
A kétnapos rendezvénysorozat tartalmas eszmecserével zárult. A jelenlévők – ha nem is a következő fél évszázadról, de – a jövőről, az anyanyelv ápolásának, az anyanyelvi ismeretterjesztésnek a módjairól és lehetőségeiről fejtették ki gondolataikat.
Végezetül szólni kell arról a kötetről, amely a jeles eseményre, a jubileumra jelent meg. A Fél évszázad a magyar nyelv szolgálatában címet viselő könyv alcíme: A magyar nyelv hete 1967–2016. Szerkesztője az anyanyelvápolás mai vezéralakja, a fáradhatatlan szervező: Balázs Géza.
A karcsú kötet összegzéseket, visszaemlékezéseket, dokumentumokat tartalmaz a nyelvhét 50 éves történetéből. Grétsy László terjedelmes írásban tekinti át a nyelvhét 50 évét a kezdetektől napjainkig. H. Varga Gyula a Heves megyei történéseket vezeti végig. Balázs Géza a magyar nyelv heteit mint művelődési mozgalmat értékeli, majd ugyanő a nyelvi ismeretterjesztéssel kapcsolatban föltett kérdésekre kapott válaszokat gyűjti össze. A kötetet dokumentumgyűjtemény zárja.
Varga Gyula, a rendezvénysorozat megálmodója és kidolgozója
Fényképek: Sasi Gábor. A fényképeket az EKF Comenius Kar bocsátotta rendelkezésünkre.
A Fél évszázad a magyar nyelv szolgálatában című kötet a Manyszi könyvesboltjában is megvásárolható.
1 hozzászólás
Kedves Gyula!
Nagyszerűen összefoglaltad a rendezvény történéseit és a kapcsolódó eseményeket. Nagyon fontos volt számomra, mert nem lehettem ott.
Barátsággal: Rácz János