50. alkalommal gyűltek össze a magyar nyelv ápolói, művelői – ezúttal a sárospataki főiskola dísztermében –, hogy számot vessenek az elmúlt fél évszázad eredményeiről, és előre tekintsenek a következő időkre. A szervezők a jeles eseménynek méltó helyszínt találtak: Sárospatak a magyar kultúra és szellemiség ősi fellegvára, Széphalom pedig Kazinczy emlékét őrzi,és a magyar nyelv múzeumának kincseit ajánlja az oda látogatónak.

Az ünnepélyes országos megnyitó április 11-én hétfőn délután Kelemen Judit dékán, házigazda köszöntőjével indult. A rendezvénysorozatot Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket Sikora Attila alpolgármester és Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora.

Juhász Judit elnöki megnyitója

A kétnapos rendezvény első napjának az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara és A művelődés Háza és Könyvtára adott otthont, a második nap eseményei a széphalmi magyar nyelv múzeumában zajlottak.

A magyar nyelv jövője. A gazdag programsorozat magas színvonalú konferenciával indult. Előbb nyelvészek tekintették át anyanyelvünk jelen, főleg pedig várható jövőbeli állapotát. Előadásaikban a modern magyar nyelvstratégia alapkoncepciói körvonalazódtak. Balázs Géza (Budapest) a magyar nyelvközösség jövőjéről, Magyari Sára (Nagyvárad–Temesvár) a határon túli magyarság perspektíváiról fejtette ki gondolatait. A Kárpát-medencei nyelvközösség kilátásairól Pusztay János (Szombathely) nyelvrokonaink szemszögéből szólt, Pomozi Péter (Budapest) pedig a magyarság és a magyar nyelv jövőjéről meglehetősen borús képet festve, a nyelvi disszimilációval mutatott fel pozitív jövőképet.

A konferencia közönsége

„Nyelvében él a nemzet!” Az irodalmárok a magyar nyelv művészi használatának múltját és jelenét vázolták föl. Balázs Imre József (Kolozsvár) a nyelvhasználat jellemzőit mutatta be a kortárs erdélyi irodalom alkotásait elemezve, Csehy Zoltán (Pozsony) a szlovákiai magyar irodalom „nyelveiről” szólt Arc, arcrongálás, maszkos játék című előadásában. Végül Takács József (Pécs) a XIX. századi magyar kultúrában lezajlott egységesítő törekvéseket tekintette át.

A programhoz két kiállítás is kapcsolódott. A főiskola épületében Pomozi Péter Magyar nyelvű otthon című poszterkiállítását Pusztay János nyitotta meg. A színvonalas és esztétikus sorozat – rövid tanmesével – a nyelvpresztízs fontosságát érzékelteti szóval és képpel.

A Magyar nyelvű otthon című poszterkiállítás

Vizuális vallomások az anyanyelvről. Az Újbástya kiállítótermében neves művészek mutatták be legújabb, az anyanyelvhez való kötődésüket érzékeltető alkotásaikat. A kiállítás lelke, előkészítője Sándor Zsuzsa művésztanár, rendezője Bordás István, megnyitója Csatlósné Komáromi Katalin és Zimányi Árpád volt. A kiállító művészek: Csetneki József, Lugossy László, Fazekas Balogh István, Kéri Mihály, Molnár Irén, Puha Ferenc, Sándor Zsuzsa, Simon Tünde, Stark István, Vass Tibor, Vitányi Beatrix és Wrobel Péter.

A kiállító művészek egy csoportja

Az Évszázadok szellemi és lelki öröksége című program a Sárospataki Református Kollégium híres könyvtárában zajlott le. Dr. Kovács Áron szakértő könyvtáros mutatta be a világhírű könyvgyűjtemény történetét és legértékesebb darabjait.

Nemzedékek versmondása

Íróink, költőnk az anyanyelvről – nemzedékek versmondása.Este a Makovecz építette művelődési házban kettős ünnep: a jubileumi nyelvhét és a költészet napja gyűjtötte egybe a magyar nyelv és irodalom barátait. Színes, változatos összeállításban a különböző korosztályok: óvodás, kis-, nagy-, közép- és főiskolás diákok, valamint az idősebb korosztály képviselői válogattak a magyar irodalom gazdag tárházából. A produkciókat megzenésített versek tették még élvezetesebbé.

A rendezvénysorozat második napjának nagy részét anyanyelvünk mai jelenségeivel és várható alakulásával kapcsolatos előadások töltötték ki. Dede Éva a mai viselkedésformák nyelvi lecsapódásait taglalta. Érdekes módon két fiatal kutató, Bogár László és Pölcz Ádám az ókori retorika mai képviselőjeként annak megújulásáról szóltak. Hódi Éva a Vajdaságból, Adáról érkezett, és a magyar nyelvkultúra ottani gondjairól, nehézségeiről, fenntartásának igényéről beszélt. A délelőtt utolsó előadója Minya Károly nyelvünk friss, új jelenségeit mutatta be.

Széphalom, a tanácskozás helyszíne

A délutáni programot Arató Balázs indította, szakmájának, a jogi nyelvnek sajátosságait, bonyolultságát, hibáit taglalta. Horvát Péter Iván statisztikai és fonotaktikai vizsgálatokkal igyekezett kimutatni az idegen szavak idegenszerűségét.Szili Katalin Kulturális nyelvészet és nyelvművelés című előadásában a magyar nyelvművelés új stratégiáját, keretét vázolta föl. A tanácskozást Nyiri Péter, a nyelvmúzeum vezetője, Kazinczy-kutató zárta a múlt és a jelen (Kazinczy és a nyelvmúzeum) összefüggéseit fejtegető előadásával.

A kétnapos rendezvénysorozat tartalmas eszmecserével zárult. A jelenlévők – ha nem is a következő fél évszázadról, de – a jövőről, az anyanyelv ápolásának, az anyanyelvi ismeretterjesztésnek a módjairól és lehetőségeiről fejtették ki gondolataikat.

Végezetül szólni kell arról a kötetről, amely a jeles eseményre, a jubileumra jelent meg. A Fél évszázad a magyar nyelv szolgálatában címet viselő könyv alcíme: A magyar nyelv hete 1967–2016. Szerkesztője az anyanyelvápolás mai vezéralakja, a fáradhatatlan szervező: Balázs Géza.

A jubileumra megjelent kötet

A karcsú kötet összegzéseket, visszaemlékezéseket, dokumentumokat tartalmaz a nyelvhét 50 éves történetéből. Grétsy László terjedelmes írásban tekinti át a nyelvhét 50 évét a kezdetektől napjainkig. H. Varga Gyula a Heves megyei történéseket vezeti végig. Balázs Géza a magyar nyelv heteit mint művelődési mozgalmat értékeli, majd ugyanő a nyelvi ismeretterjesztéssel kapcsolatban föltett kérdésekre kapott válaszokat gyűjti össze. A kötetet dokumentumgyűjtemény zárja.

Varga Gyula, a rendezvénysorozat megálmodója és kidolgozója

Fényképek: Sasi Gábor. A fényképeket az EKF Comenius Kar bocsátotta rendelkezésünkre.

A Fél évszázad a magyar nyelv szolgálatában című kötet a Manyszi könyvesboltjában is megvásárolható.