Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Csak egy bolhaszúrás
Takázás 2.

2015.08.5.1 hozzászólás

Temesvári magyar ismerősöm mesélte, hogy a táborból hazatérő gyereke tele volt bolhaszúrásokkal.

Azonnal felfigyeltem az összetételre, hiszen a tükörfordítás egyik érdekes példáját hallottam, s fel is merült bennem a kérdés, miért csíp a magyar bolha és miért szúr a román. A vizsgált kifejezések inkább átmeneti, az összeforrottság különböző fokán álló struktúrák, ún. kollokációk.Ezek is az ember gondolkodásmódját tükrözik: az észlelés, a fogalomalkotás, a kategorizáció lenyomatai. Különösen érdekel, hogy kimutatható-e valamilyen közös alapelv a kollokációvizsgálatok során.

A kontrasztív összevetés lehetővé teszi, hogy megfigyeljük, milyen észlelési különbségek vannak a magyar és román világlátásban– anélkül, hogy azonnal általánosítanánk. Jelen esetben ehhez szükséges egy központi kategória meghatározása, ami köré csoportosíthatók a jelenségek és összefüggések, mondjuk az ige, s ezen belül is elsősorban a mozgást kifejező igék. Ha a kollokációkat aszerint vizsgáljuk, hogy a kulcsszóhoz milyen mozgásigék járulnak, megfigyelhető lesz, hogy például az igében mit kódol a magyar beszélő és mit a román, milyen a mozgás végpontjának a jellege, milyen maga a mozgásirány stb. A fenti példa kapcsán alany-(igei)állítmányi hozzárendelő szerkezetekről van szó: csíp a csalán, a füst, a hideg, a paprika, a szappan, a sampon,a bolha, a légy, a szúnyog, a szesz, a kenőcs. A csíp a bolha, légy, szúnyog kifejezésekben előforduló ige az értelmező szótár szerint elsődlegesen szorítást jelent, másodlagosan fullánkos, szívókás állat szúrását, majd éles fájdalmat okozó tárgy ütését, illetve csípő, égető, szúró érzetet. Minden esetben a kellemetlen fájdalom jelenik meg. A román megfelelő esetében puricele(=a bolha), musca(= a légy), ţânţarul(= aszúnyog) înţeapă (= szúr).

Mi az a szemléletbeli különbség, amitől a magyar bolha csíp, a román pedig szúr? Nyilvánvaló, hogy mindkét esetben a rovarok szúró tevékenységéről van szó, de a magyar ige nem a cselekvés módját kódolta ebben az esetben, hanem valami mást. Így a bolhacsípés eredménye a viszkető, kellemetlen, csípő érzés a bőr felületén. Ennek analógiájára csíp a szesz, a füst, a csalán, a paprika stb. A román nyelvben viszont az igében a cselekvés módja rejtőzik, azaz pontosan mit végez, mit csinál a bolha az ember bőrén, bőrével. Ezért van a román nyelvben több megfelelő is a csíp igére: ustură, pişcă, înţeapă, muşcă. A pişcăáll a legközelebb a magyar változathoz, az usturăszó égetést, marást jelent, az înţeapăszúrást, amuşcăpedig harapást.

A hibázási lehetőségáltalában akkor fordul elő, ha a célnyelven a forrásnyelvi megfelelőnek több szinonimája is van, és a beszélő nincs tisztában avval, hogy éppen melyiket is válassza: csíp-e a bolha vagy inkább szúr, mar-e a szesz vagy inkább csíp, csíp-e a pálinka vagy éppen éget. Az igék vizsgálatával további különbségek tárulnak elénk: a magyar igékben általában a cselekvés eredménye, végcélja, iránya mutatkozik meg (csődbe jut, csíp a légy, az eső az arcomba ver), míg a román nyelvben inkább a cselekvés módja, hogyanja jelentkezik.

A kontrasztív szemantikai vizsgálat során felszínre kerülnek egyezések és különbségek, melyekből a kulturális különbségekre és egyezésekre lehet következtetni. A nyelvek szintaktikai, szemantikai szerkezetének eltérései mögött mentális okok hálózata húzódik, s ezek az adott kultúrában gyökereznek. A kollokációk vizsgálatán keresztül közelebb kerülünk ezen okok feltárhatóságához. Azaz bolhából rögtön elefántot csinálhatunk…

1 hozzászólás

#1 sdf 2015. 11. 26. 12:10:46

Csípős paprika (száj), szúrós szag (orr), csípi a szemem (szem).

Új hozzászólás