Skip to main content

Családterminológia

Minya Károly - 2014. 10. 07.

A családterminológia kitűnően a bizonyítja azt, hogy a különböző nyelvek eltérően tükrözik a valóságot, fogalomalkotásuk más és más lehet, így például a családi viszonyok és rokonsági elnevezések terén. Természetesen a különbségek nem óriásiak, azonban ez a „szemüveg” némiképpen eltérően láttatja a világot.

Csekéné Jónás Erzsébet A családterminológia nyelvhasználatának kognitív stilisztikai kapcsolódásai címmel többek között arról szólt, hogy az orosz nyelvben az após, anyós, nász, nászasszony, sógor, sógornő, meny elnevezésekre külön szavak léteznek a feleség és a férj szempontjából. Ljudmila Ulickaja Régi fényképek című műve kapcsán kiemelte a fordítási nehézségeket, és azt, hogy keretszemantika típusú szótárakra volna szükség, amelyek nemcsak a lexémát, hanem a annak használati körét is megadják. Hidasi Judit Nyelvi és társadalmi változások a japán családterminológia tükrében címmel tartott előadást. A rokonsági kapcsolatokból kiindulva, amely adódhat származás révén és házasodás révén, elmondta, hogy a mai japán nyelvben mind a felmenő, mind a lemenő ágon öt nemzedék egyedeinek lexikailag még van speciális, nemzedékviszonyító megnevezése. (A magyar nyelvben is bizonyos elnevezéssorban ez megvan: EGO, apa, nagyapa, dédapa, ükapa, szépapa.) Azért öt nemzedéknek, mert ennél nagyobb generációs távokat az emlékezet nem is képes átfogni. Igen bonyolult az elnevezési szabály a japánban, ugyanis például más szót használ a közlő az édesanyjára, ha vele beszél, illetve ha róla beszél. A regiszterbeli különbséget még tovább bonyolítja a „nevesítést”, többek között az, hogy milyen rangú az, akivel társalog.

Nagyné Schmelczer Erika az egyenes ági terminusokat mutatta be a francia nyelvben. A vér szerinti vagy a szerzett rokonság elnevezéseit különféle oppozíciókban szemléltette. Osváth Gábor Család és névadás Koreában címmel azt fejtegette többek között, hogy a rokonságnevek kínai eredetűek, koreai eredetűek és hibrid szavak. Koreában létezik a geonímia, azaz a rokonsági viszony kifejezése földrajzi névvel. Tehát az illető rokon nevében benne van az, hogy hol lakik, vagy az, hogy honnan származik. Koreában különleges és keresett férfi partnernek számít az, ha valakinek több felmenője első szülött gyermek (volt). Gulyás Csenge Család és családterminológia Kínában című előadásában hangsúlyozta, hogy a kínai nyelvben is kilenc nemzedék elnevezése lehetséges, az EGO-hoz viszonyítva négy föl és négy le. A bonyodalmat az okozza, hogy létezik rokonsági elnevezs oldalágon is, például: az apai nagyapa lányának a fiának a lányának a fia. Tukacs Tamás a társadalmi változások tükrében mutatta be a családterminológiát az angol nyelvben. Kiemelte e tudományág interdiszciplináris voltát, hiszen alapjául szolgál a jog, a matematika, antropológia és a biológia. Az angolban van külön elnevezés arra, ha egy testvérpár vesz el egy testvérpárt, és gyerekük születik. Nagy Sándor István: Kik vagyunk, és honnan jövünk? Családterminológiai összehasonlítás a magyar és a román nyelvben című előadásában szóba került a béranya, vadházasság, a mozaikcsalád, a zabigyerek, a névvel nem nevezett mostoha-unokatestvér és a szépnagybácsika. A komaság műrokonság, a keresztszülő tulajdonképpen a gyermek „szponzora”. A román nyelvben egyébként kevesebb ágon van elnevezés, bár a földvisszaigénylések során gond az, ha nem tudja megmondani az illető az örökség elosztása során, hogy milyen rokona az elhunytnak. Székely Gábor Rokonsági terminusok egy magyar tájszótárban című előadása zárta a konferenciát, majd a családterminológiai munkacsoport tagjai a további feladatokat beszélték meg.

One Reply to “Családterminológia”

  1. Jó estét szeretném megtudni felmenőimet!

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x