Mindkettőben először elméleti jellegű tanulmányokat olvashatunk, amelyek bemutatják a nemek nyelvhasználatával kapcsolatos teóriákat. A tanulmányok nem hagynak kétséget afelől, hogy a gender nem egy állandóan megjelenő entitása az individuumoknak, hanem interakciókban létrejövő nyelvi, szociális viselkedés, amelyet a (nyelvi) szocializáció útján sajátítunk el, és tudatosan vagy nem tudatosan alkalmazunk a (nyelvi) viselkedésünk egyik összetevő elemeként. Az írások körülhatárolják a nemmel és nyelvhasználattal kapcsolatos felvetéseket, bemutatják a leglényegesebb kutatási eredményeket, amelyekhez igen változatos, modern nyelvészeti és társadalomtudományi kutatási módszerekkel jutottak.

A 2011-ben megjelent kötet 16 írást tartalmaz. A könyvbe válogatott szerzők közt ott találjuk Hanna Meissnert, Mary Bucholtzot, Deborah Cameront, Elisabeth Leinfellnert vagy Janet Holmest is. A szerkesztők az elméleti írásokon túl olyan alkalmazott kutatásokat válogattak össze, amelyek feltárják a sztereotípiák nyelvre gyakorolt hatását, folyamatos újratermelődését, az udvariasság és udvariatlanság összetett kérdéskörét, a nők nyilvános megszólalásának történetét és megjelenési formáit, az ahhoz való társadalmi attitűdöt, a média valóságshow-k által közvetített genderszemléletét. A törvényhozás sajátosságaira világít rá A megerőszakolt nem című írás, mert feltárja a rendszergondolkodás sajátos, aszimmetrikus logikáját. Igen hasznos írások még e kötetben a szakmai és a munkahelyi kommunikációs gyakorlatokról szóló kutatásleírások is. Az utolsó írás közkedvelt téma nálunk is: az iskolai diskurzusok összetett értelmezését mutatja be.

A 2013-ban megjelent második kötet szerzői közt megtaláljuk Helga Kotthoff két írását is, Susan C. Herringet, Nicola Döringet vagy Elisabeth Gidengilt is. Tematikailag a 12 tanulmány központi témái a médiában, a politikai kommunikációban, a tudományban, illetve az internetes kommunikációban megjelenő nemek nyelvhasználati különbsége. Sylvia Shaw kutatása a politikai viták során tanúsított megszólalási típusokat jellemzi. Suleiman és O’Connel írásában egy, a témára igen jellemző diskurzuselemzésben követhetjük nyomon, hogy milyen attitűd, kérdezés- és beszélgetéskultúra jellemzi a beszélgetésvezetőket attól függően, hogy a meghívott politikusvendég nő vagy férfi. Az interjúztatás különbségeit a Clinton-házaspárral folytatott beszélgetések elemzésein keresztül ismerhetjük meg. Egy igen sokat tematizált téma Kantola írása, amely feltárja, hogy milyen kommunikációs mechanizmusok segítik a tudományos életben való jelenlevőséget és karrierépítést. Az internetes kommunikációval foglalkozó írások a nemek nyelvi megjelenéséről szólnak a virtuális létben, a többszereplős online játékokban és a blogokban.

A társadalmi nem és nyelvhasználat kötetei hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a témát megfelelő érzékenységgel kezeljük a mindennapi társalgásaink során.

(Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika: Társadalmi nem és nyelvhasználat 2. Válogatott szemelvények az angol és német szakirodalomból. Szeged, SZTE–JGYFK, 2013.)