Skip to main content

Hogyan előzhető meg az agyvérzés – nyelvi tesztekkel?

Szűcs Gábor - 2013. 10. 20.

A nyelv és a gondolkodás, a nyelv és az agy kapcsolata évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat. Ha csupán a modern filozófia kialakulásától vesszük számba a bölcseket, Descartes-tól kezdve Locke-on át egészen Humboldtig folytatható a sor. Később specializálódott az erről való gondolkodásnak a kerete. Sokat tett a tudományosság ez irányú előrehaladásáért Paul Broca és Carl Wernicke, Edward Sapir és Benjamin Lee Whorf, de a sok területen ismert és elismert Jakobson is. A nyelvtudományon belül külön tudományszakok jöttek létre, amelyek képviselői újabb és újabb eredményekről adtak számot: pszicholingvisztika, neurolingvisztika, kognitív nyelvészet stb.

zbwwcziyqpaxdjlxfh4eqdwng8ex8w-org

Azt eddig is tudtuk, hogy agyvérzés következtében károsodhatnak különböző agyterületek. A már említett Paul Broca kutatásai óta azt is tudjuk, hogy ha a bal homloklebeny harmadik homloki agytekervénye károsodik, különböző – de tipikus – nyelvi zavarok keletkeznek: ún. Broca-afázia (vagy motoros afázia) lép fel. (Az afázia a szerzett, nem velünk született nyelvi zavarokat jelenti.) A Broca-afázia gyakori kísérőjelensége az agrammatizmus (a kívánt nyelvi formák, illetőleg a nyelvtani szabályok széles körét tévesen alkalmazó, azt rendszeresen megsértő beszéd). Az ilyen beszéd általában lassú tempójú és akadozó (nem folyamatos).

Bánréti Zoltán úgy fogalmazott: „Az agy különböző területeit ért sérülések nyelvtani tünetei, következményei értékes információkat nyújthatnak az agyban tárolt nyelvtan szerkezetéről is, mivel a nyelvtan szempontjából fontos agyi területek szükségletei gyakran a nyelvtan valamely részrendszerének korlátozódását okozzák” (Bánréti 2011: 323). Mint általában a paradoxonok mutatják, a jól megfogalmazott tételek reverzibilisek, azaz visszafordíthatóak. Ezt a visszafordítást hajtotta végre Németh Dezső, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék egyetemi docensének kutatócsoportja.

Az ELTE honlapján megjelent egy interjú Németh Dezsővel. A továbbiakban az általa elmondottakat onnan idézzük.

A kutatás során a nyaki verőér- vagy karotiszszűkületet nyelvi tesztek, beszédgyakorlatok segítségével szűrik, ami lehetővé teszi, hogy a probléma már akkor felismerhető legyen, amikor a páciens még nem érzékel arra utaló jeleket. Németh Dezső úgy fogalmaz: „Az általunk alkalmazott egyszerű nyelvi teszttel […] hamar ki lehet mutatni, ha az agyműködés nem megfelelő. Ennek a korai diagnosztikai módszernek köszönhetően akár az agyvérzést is meg tudjuk előzni, azáltal, hogy időben tudjuk a beteget neurológushoz küldeni.”

teszt

A teszt egyszerű ragozási feladatokat tartalmaz. „A személyeknek szavakat mondunk, amelyeket ragozniuk kell: tárgyesetbe, illetve többes szám tárgyesetbe helyezniük. A ragozás nem is olyan egyszerű az agy számára, mint azt gondolnánk, ezért ha valaki elrontja, hamar kiderül, hogy baj van.”

A Németh Dezső vezette kutatócsoport akkor figyelt föl a nyaki verőérszűkület és a szóragozás közötti összefüggésre, amikor a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájával közösen karotiszszűkületes betegeket vizsgáltak neuropszichológiai tesztekkel, a rájuk váró műtét előtt és után. A csoport leginkább addig tünetmentes pácienseket vizsgált, akik még nem estek át agyvérzésen. Tünetmentességük ellenére a ragozás problémát jelentett számukra. „Megfigyeléseink szerint a leggyakrabban a rendhagyó alakok ragozásánál tévesztenek a karotiszszűkületes betegek.”

Németh hangsúlyozza: a nyelvi teszt fontos lehet az agyvérzés megelőzésében, de nem diagnosztikus értékű. „Ha a tesztünkön eltéréseket látunk, akkor a személyt szakorvoshoz, neurológushoz irányítjuk.”

Talán érdemes volna a kutatást kiterjeszteni, s megvizsgálni: a nyelvi kompetencia mint szerkesztéstudás (sérülése, zavara) és a karotiszszűkület összefüggése érvényes lehet-e a grammatikán túli, a kommunikatív kompetencia mint közléstudás (sérülése, zavara) és a nyaki verőérszűkület  közötti összefüggésre is.

Forrás:

Bánréti Zoltán, A nyelv és az agy = A nyelv és a nyelvek, szerk. Kenesei István, Bp., Akadémiai, 20116, 315–343.

Nyelvtani teszttel az agyvérzés megelőzéséért. http://www.elte.hu/hir?id=NW-4978 (2013. 10. 19.)

2 Replies to “Hogyan előzhető meg az agyvérzés – nyelvi tesztekkel?”

  1. Tisztelt Szűcs Gábor úr!
    Ön bizonyára közelebbi ismeretségben van Németh Dezső tanár úrral, a kutató csoport vezetőjével. Rendkívül érdekelne, hogy mely szavak tárgyeseteit kell képezni a valószínűsíthető eredmények eléréséhez. Ha kaphatnánk egy ilyen szójegyzéket, ennek nagyon örülnénk (építészmérnök vagyok, nem nyelvész vagy orvos). Lehet valami oka annak, hogy a tárgyeseteknek ilyen kiemelt szerepe van, vagy más főnévragozási eseteknek is lehet hasonló tulajdonsága? Tisztelettel: Rozgonyi Miklós

  2. Tisztelt Uram!
    Ugyan Németh Dezsőt nem ismerem személyesen, az általános többesjel (a többes szám jele) és a tárgyrag azért lehet alkalmas a fenti vizsgálat elvégzésére, mert a többalakú névszótövek esetében a két toldalékhoz és előhangzós változataihoz (-t; -at; -et stb.; -k; -ak; -ek stb.) a megfelelő variánst kell kiválasztani a mentális lexikonból. Tehát nem *fű-t, hanem füv-et, nem *ló-t, hanem lov-at; ill. nem *fű-k, hanem füv-ek és nem *ló-k, hanem lov-ak. A megfelelő variáns kiválasztása az egyalakú szótő és az ahhoz járuló toldalék előhívásánál nagyobb mentális erőfeszítést igényel. A vizsgálat szerint ez a művelet az említett (tünetmentes) betegeknél nagyobb gondot okoz, mint egészséges társaiknál, vagy előbbieknél akár sikertelen is lehet.

    Üdvözlettel:
    Szűcs Gábor

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x