Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

Vízkeleti Szilveszter

Vízkeleti Szilveszter

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások

Hogyan előzhető meg az agyvérzés – nyelvi tesztekkel?

2013.10.20.2 hozzászólás

Akár egyszerű nyelvi teszttel is szűrhető a nyaki verőérszűkület és megelőzhető az agyvérzés. A nemzetközileg is egyedülálló magyar kutatás és annak eredményei.

A nyelv és a gondolkodás, a nyelv és az agy kapcsolata évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat. Ha csupán a modern filozófia kialakulásától vesszük számba a bölcseket, Descartes-tól kezdve Locke-on át egészen Humboldtig folytatható a sor. Később specializálódott az erről való gondolkodásnak a kerete. Sokat tett a tudományosság ez irányú előrehaladásáért Paul Broca és Carl Wernicke, Edward Sapir és Benjamin Lee Whorf, de a sok területen ismert és elismert Jakobson is. A nyelvtudományon belül külön tudományszakok jöttek létre, amelyek képviselői újabb és újabb eredményekről adtak számot: pszicholingvisztika, neurolingvisztika, kognitív nyelvészet stb.

zbwwcziyqpaxdjlxfh4eqdwng8ex8w-org

Azt eddig is tudtuk, hogy agyvérzés következtében károsodhatnak különböző agyterületek. A már említett Paul Broca kutatásai óta azt is tudjuk, hogy ha a bal homloklebeny harmadik homloki agytekervénye károsodik, különböző – de tipikus – nyelvi zavarok keletkeznek: ún. Broca-afázia (vagy motoros afázia) lép fel. (Az afázia a szerzett, nem velünk született nyelvi zavarokat jelenti.) A Broca-afázia gyakori kísérőjelensége az agrammatizmus (a kívánt nyelvi formák, illetőleg a nyelvtani szabályok széles körét tévesen alkalmazó, azt rendszeresen megsértő beszéd). Az ilyen beszéd általában lassú tempójú és akadozó (nem folyamatos).

Bánréti Zoltán úgy fogalmazott: „Az agy különböző területeit ért sérülések nyelvtani tünetei, következményei értékes információkat nyújthatnak az agyban tárolt nyelvtan szerkezetéről is, mivel a nyelvtan szempontjából fontos agyi területek szükségletei gyakran a nyelvtan valamely részrendszerének korlátozódását okozzák” (Bánréti 2011: 323). Mint általában a paradoxonok mutatják, a jól megfogalmazott tételek reverzibilisek, azaz visszafordíthatóak. Ezt a visszafordítást hajtotta végre Németh Dezső, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék egyetemi docensének kutatócsoportja.

Az ELTE honlapján megjelent egy interjú Németh Dezsővel. A továbbiakban az általa elmondottakat onnan idézzük.

A kutatás során a nyaki verőér- vagy karotiszszűkületet nyelvi tesztek, beszédgyakorlatok segítségével szűrik, ami lehetővé teszi, hogy a probléma már akkor felismerhető legyen, amikor a páciens még nem érzékel arra utaló jeleket. Németh Dezső úgy fogalmaz: „Az általunk alkalmazott egyszerű nyelvi teszttel […] hamar ki lehet mutatni, ha az agyműködés nem megfelelő. Ennek a korai diagnosztikai módszernek köszönhetően akár az agyvérzést is meg tudjuk előzni, azáltal, hogy időben tudjuk a beteget neurológushoz küldeni.”

teszt

A teszt egyszerű ragozási feladatokat tartalmaz. „A személyeknek szavakat mondunk, amelyeket ragozniuk kell: tárgyesetbe, illetve többes szám tárgyesetbe helyezniük. A ragozás nem is olyan egyszerű az agy számára, mint azt gondolnánk, ezért ha valaki elrontja, hamar kiderül, hogy baj van.”

A Németh Dezső vezette kutatócsoport akkor figyelt föl a nyaki verőérszűkület és a szóragozás közötti összefüggésre, amikor a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájával közösen karotiszszűkületes betegeket vizsgáltak neuropszichológiai tesztekkel, a rájuk váró műtét előtt és után. A csoport leginkább addig tünetmentes pácienseket vizsgált, akik még nem estek át agyvérzésen. Tünetmentességük ellenére a ragozás problémát jelentett számukra. „Megfigyeléseink szerint a leggyakrabban a rendhagyó alakok ragozásánál tévesztenek a karotiszszűkületes betegek.”

Németh hangsúlyozza: a nyelvi teszt fontos lehet az agyvérzés megelőzésében, de nem diagnosztikus értékű. „Ha a tesztünkön eltéréseket látunk, akkor a személyt szakorvoshoz, neurológushoz irányítjuk.”

Talán érdemes volna a kutatást kiterjeszteni, s megvizsgálni: a nyelvi kompetencia mint szerkesztéstudás (sérülése, zavara) és a karotiszszűkület összefüggése érvényes lehet-e a grammatikán túli, a kommunikatív kompetencia mint közléstudás (sérülése, zavara) és a nyaki verőérszűkület  közötti összefüggésre is.

Forrás:

Bánréti Zoltán, A nyelv és az agy = A nyelv és a nyelvek, szerk. Kenesei István, Bp., Akadémiai, 20116, 315–343.

Nyelvtani teszttel az agyvérzés megelőzéséért. http://www.elte.hu/hir?id=NW-4978 (2013. 10. 19.)

2 hozzászólás

#1 Rozgonyi Miklós 2013. 11. 9. 23:11:44

Tisztelt Szűcs Gábor úr!
Ön bizonyára közelebbi ismeretségben van Németh Dezső tanár úrral, a kutató csoport vezetőjével. Rendkívül érdekelne, hogy mely szavak tárgyeseteit kell képezni a valószínűsíthető eredmények eléréséhez. Ha kaphatnánk egy ilyen szójegyzéket, ennek nagyon örülnénk (építészmérnök vagyok, nem nyelvész vagy orvos). Lehet valami oka annak, hogy a tárgyeseteknek ilyen kiemelt szerepe van, vagy más főnévragozási eseteknek is lehet hasonló tulajdonsága? Tisztelettel: Rozgonyi Miklós

#2 Szűcs Gábor 2013. 12. 29. 00:40:18

Tisztelt Uram!
Ugyan Németh Dezsőt nem ismerem személyesen, az általános többesjel (a többes szám jele) és a tárgyrag azért lehet alkalmas a fenti vizsgálat elvégzésére, mert a többalakú névszótövek esetében a két toldalékhoz és előhangzós változataihoz (-t; -at; -et stb.; -k; -ak; -ek stb.) a megfelelő variánst kell kiválasztani a mentális lexikonból. Tehát nem *fű-t, hanem füv-et, nem *ló-t, hanem lov-at; ill. nem *fű-k, hanem füv-ek és nem *ló-k, hanem lov-ak. A megfelelő variáns kiválasztása az egyalakú szótő és az ahhoz járuló toldalék előhívásánál nagyobb mentális erőfeszítést igényel. A vizsgálat szerint ez a művelet az említett (tünetmentes) betegeknél nagyobb gondot okoz, mint egészséges társaiknál, vagy előbbieknél akár sikertelen is lehet.

Üdvözlettel:
Szűcs Gábor

Új hozzászólás