Papp Andrea

Magyari Sára

Balázs Géza

Balázs Géza

Cservenka Judit

Cservenka Judit

Minya Károly

Minya Károly

Ilosvay Selymes Pál

Ilosvay Selymes Pál

Blankó Miklós

BlankoM

Dede Éva

Dede Éva

(Ny)elvi kérdések   1-100.

Horváth Péter Iván

Horváth Péter Iván 100 ismeretterjesztő írása

Írások

Nyelvemre harapva
1-75.

Hartay Csaba

Hartay Csaba 75 szatirikus nyelvi írása

Írások

Takázás
1-45.

Horváth Péter Iván

Magyari Sára 45 nyelvi esszéje

Írások

Szólás-mentés 1–50.

Pomozi Péter

Pomozi Péter 50 írása

Írások

Korrekt troll 1-77.

Halmai Tamás

Halmai Tamás 77 korrektorglosszája

Írások

Nyelv és iskola 1-16.

Kóródi Bence

Kóródi Bence 16 írása

Írások

Kávéházi szeglet 1-26.

Fráter Zoltán

Fráter Zoltán 26 esszéje

Írások

Borostyánkő 1-88.

Puszay János

Puszay János 88 esszéje

Írások
Balázs Géza

Patyósrácok Tetten ért szavak 53.

2013.09.10.2 hozzászólás

Nyáron a budapesti Rákos-patak környéke megtelik élettel. Részlet A pesti nyelv című könyvemből.

Csányi Vilmos rögzíti a Kedvenc városlényem című írásában: „A Rákos-patak közelében laktunk… A parti bozótban sikeresen teremtettem kapcsolatot a környék fiatal bennszülötteivel, akiket ’patyósrácoknak’ nevezett a környék. Általában szelídek voltak… a hídon átkelő nénik engem is patyósrácnak néztek, és arra intettek, hogy jobb lenne hazamennem… Én viszont azt gondoltam, hogy azt a különös dialektust, amit a patyósrácok beszéltek, csak résztvevő módszerrel tanulhatom meg, tehát maradtam”. Csányi Vilmos a XIV., én a X. kerületben, a Rákos-patak mellett tanulta meg ezt a nyelvet. Bár a patyósrác megnevezést nem hallottam, de valódi zuglói (városi) tájszónak vélem. Hogyan keletkezett? A városi népnyelv és a szleng igen kedveli az -i és az -ó képzőket. Mindkét képző, ha t után következik, akkor visszahat, lágyítja a t-t, és ty lesz belőle: liter – *liti – lityi, brat – *brati – bratyi (bratyizik), valamint: mutter – mutyó, fater – fatyó, brat – bratyó. Valószínűleg így jött létre a negyvenes-ötvenes években a Rákos-menti fiúk nyelvében valódi zuglói tájszóként a patak – patyó, és persze a patyósrác. Vissza Csányihoz: „A patak számomra a szabadság, a természet és a törzsi kapcsolatok csodálatos világa volt sok évig”. Ám az idillnek vége szakadt. Egyszer hírek jöttek, hogy döglenek a halak: „a patak vize szinte forrt a kétségbeesetten pipáló halaktól… Gyermekkorom ott, akkor befejeződött”. Jó hír, hogy néhány éve visszaköltöztek a vadkacsák. Az én Rákos-menti tájszavaim: Dréher-tó, EMG-strand, Gyakorló-tér, Hatház, Kopottbáró, Királydomb, Mária Terézia-kastély, Töltés (körvasút), no és Rákosfalva…

 

A pesti nyelv című könyv megrendelhető: iroda@e-nyelv.hu

2 hozzászólás

#1 mütyürke 2013. 10. 1. 09:00:06

Izgalmas lenne tudni, hogy a Rákos patak a Rákos nevű településekről kapta-e a nevét, avagy a Rákos nevű települések kapták-e a Rákos (rákos, rákokban bővelkedő) patakról. Azt hiszem, ez egyáltaln nem egyértelmű, viszont nagyon érdekes kvöetkeztetésekre ad alkalmat.

#2 Emese 2014. 06. 30. 11:02:43

http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kos-patak “A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét. Manapság már nemhogy rákot, de egyéb vízi élőlényt is alig találni benne. Középkori leírások szerint az említett rákok a patak forrásánál éltek. Az Isaszeg, Pécel, Rákoscsaba közti szakaszon több halastó működött, ami a malmokra hajtott vizet duzzasztotta, majd Rákoscsaba és Keresztúr között egy mocsaras területet táplált vizével. Ezek a mocsaras területek nem kedveztek a rákoknak, de az írások megemlítik, hogy angolnában és egyéb halban bővelkedtek” vagy így volt, vagy nem..:-)

Új hozzászólás