Skip to main content

Patyósrácok

- 2013. 09. 10.

Csányi Vilmos rögzíti a Kedvenc városlényem című írásában: „A Rákos-patak közelében laktunk… A parti bozótban sikeresen teremtettem kapcsolatot a környék fiatal bennszülötteivel, akiket ’patyósrácoknak’ nevezett a környék. Általában szelídek voltak… a hídon átkelő nénik engem is patyósrácnak néztek, és arra intettek, hogy jobb lenne hazamennem… Én viszont azt gondoltam, hogy azt a különös dialektust, amit a patyósrácok beszéltek, csak résztvevő módszerrel tanulhatom meg, tehát maradtam”. Csányi Vilmos a XIV., én a X. kerületben, a Rákos-patak mellett tanulta meg ezt a nyelvet. Bár a patyósrác megnevezést nem hallottam, de valódi zuglói (városi) tájszónak vélem. Hogyan keletkezett? A városi népnyelv és a szleng igen kedveli az -i és az -ó képzőket. Mindkét képző, ha t után következik, akkor visszahat, lágyítja a t-t, és ty lesz belőle: liter – *liti – lityi, brat – *brati – bratyi (bratyizik), valamint: mutter – mutyó, fater – fatyó, brat – bratyó. Valószínűleg így jött létre a negyvenes-ötvenes években a Rákos-menti fiúk nyelvében valódi zuglói tájszóként a patak – patyó, és persze a patyósrác. Vissza Csányihoz: „A patak számomra a szabadság, a természet és a törzsi kapcsolatok csodálatos világa volt sok évig”. Ám az idillnek vége szakadt. Egyszer hírek jöttek, hogy döglenek a halak: „a patak vize szinte forrt a kétségbeesetten pipáló halaktól… Gyermekkorom ott, akkor befejeződött”. Jó hír, hogy néhány éve visszaköltöztek a vadkacsák. Az én Rákos-menti tájszavaim: Dréher-tó, EMG-strand, Gyakorló-tér, Hatház, Kopottbáró, Királydomb, Mária Terézia-kastély, Töltés (körvasút), no és Rákosfalva…

 

A pesti nyelv című könyv megrendelhető: iroda@e-nyelv.hu

2 Replies to “Patyósrácok”

  1. Izgalmas lenne tudni, hogy a Rákos patak a Rákos nevű településekről kapta-e a nevét, avagy a Rákos nevű települések kapták-e a Rákos (rákos, rákokban bővelkedő) patakról. Azt hiszem, ez egyáltaln nem egyértelmű, viszont nagyon érdekes kvöetkeztetésekre ad alkalmat.

  2. http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kos-patak “A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét. Manapság már nemhogy rákot, de egyéb vízi élőlényt is alig találni benne. Középkori leírások szerint az említett rákok a patak forrásánál éltek. Az Isaszeg, Pécel, Rákoscsaba közti szakaszon több halastó működött, ami a malmokra hajtott vizet duzzasztotta, majd Rákoscsaba és Keresztúr között egy mocsaras területet táplált vizével. Ezek a mocsaras területek nem kedveztek a rákoknak, de az írások megemlítik, hogy angolnában és egyéb halban bővelkedtek” vagy így volt, vagy nem..:-)

Your Email address will not be published.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

x