Néhány korunkbeli budapesti (kerületi) tájszó:
I. Batyi (Batthyány tér és iskola, „találkozunk a Batyin”, „a Batyiba jártam”), Bées (Budapest Sportcsarnok), Csurgó (kis szökőkút), Nagyfa (az Ybl-bazár, korábbi ifjúsági park fölött lévő terület, melyről az 1960-as évek egyik galeriját is elnevezték), Szöcsi (Országos Széchényi Könyvtár), Vércse (Vérmező),
II. Csaszi (Császár fürdő), Emberpiac (Moszkva tér, az óra alatt), Gödör (a Széll Kálmán tér korábbi neve), Kalef, Széllkalef (a Széll Kálmán tér régi tolvajnyelvi neve, állítólag a Kálmán név becézéséből), kalefozás (ücsörgés), MHB (Margit híd budai hídfő, pl. MHB-aluljáró),
III. Békás (Békásmegyer), Római (Római part), K-híd (az Óbudai-szigetre vezető híd acélszerkezetének K alakja miatt),
IV. Kápmegyer (Káposztásmegyer), Káp I., Káp II./Kápegy, Kápkettő (lakótelep megnevezése), Szellemlakótelep (egy temető helyén épült lakótelep), UVH (Újpesti vasúti híd),
V. Egyé (Egyetem presszó a Felszabadulás téren, kb. 1990-ig), Felszab tér, sőt Felszabaddúlás tér (Felszabadulás tér), henyó (78-as autóbusz),
VI. Maja (Majakovszkij utca, ma Király utca, most is van ilyen nevű bolt az utcában)
VII. Blaha (Blaha Lujza tér), Chicago/Csikágó (városrésznév), éjjel-nappali (az 1960-as évektől a Blaha Lujza téren álló élelmiszerbolt megnevezése, mert ez volt az első éjjel-nappal nyitva tartó élelmiszerbolt, az 1980-as évektől azonban már számos „éjjel-nappali” nyílt), Emke (Blaha Lujza tér, a korábbi: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rövidítése, itt volt az EMKE-központ és sokáig az EMKE-kávéház), Rajcsúr (Klauzál tér), zsidónegyed,
VIII. Fészek (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár = FSZEK), Füvészkert (nyelvújítási szó, Molnár Ferenc regénye nyomán maradt fenn), Görög kolónia (Könyves Kálmán körút), Grund (a Pál utca és a Mária utca sarkán lévő foghíjtelek, a két utca sarka, Molnár Ferenc regénye nyomán), „halvaszületett utca” (Rexa Dezső megnevezése a Kálvin téri templom mellett tervezett utcára), Kocsisor (az egykori prostituált negyed utcái), Lordok háza (Dobozi utcai átmeneti szállás), Mágnásfertály, Mágnásnegyed, Mágnássarok (a Bródy S. utca és a Kálvin tér közötti rész, másként: Palotanegyed), „Nyócker” (nyolcadik kerület), Placc, Nagyplacc (Rákóczi tér),
IX. Dzsumbuj (< dzsungel és lebuj szóból; Illatos út, városrésznév)
X. Csaji (Csajkovszkij park), Csősztorony, Kőér (Kőbánya régi neve), Lovi (lóversenytér), sörpince,
XI. Egérút (a városból gyors kijutást lehetővé tevő menekülőút-vonal; később hivatalos névvé vált; hasonló megnevezés a külső kerületi, tervezett körút: Munkás körút), Gomba (kör alakú épület, egykori villamos-végállomás a Móricz Zsigmond körtéren), Kóbor pofonok völgye (Etele presszó), Körtér-rendező (a körtéri villamosforduló megnevezése), Műegyetem (Műszaki Egyetem), tinyó (18-as villamos), Tüskecsarnok (a lágymányosi egyetemvárosban épülő sportcsarnok), Újbuda (a Budapest-Kelenföld pályaudvar korábbi neve, 2005-től a kerület neveként újították fel),
XII. Fogas (fogaskerekű vasút), Libegő, libegőzés (a Zugliget és János-hegy között létesült kötélpálya pályázat nyomán kapott neve),
XIII. Tripolisz (kislakásos telep, nevét a közeli Vendéglő a Tripoliszhoz kocsma után kapta), Ötödik Hugó utca (V. Hugo utca), Lipócia, Új Zséland (Új Lipótváros megnevezése; a zs a zsidókra utal, zsidók is használják),
XIV. Bosi (Bosnyák tér, de ez a Páduai Szent Antal templom neve is, sőt annak honlapja: Bosihíradó), Fáskör (Városliget, az Ajtósi Dürer sor és Dózsa György út kereszteződése), Füsti (Vasúttörténeti Park), Licsó, Lizsé (Liget, Városliget), Paskál (termálforrás, fürdő), Szecska (Széchenyi fürdő), patyósrác (Rákos-patak menti vad fiú), Vakoda (vakok iskolája, s ez a címe Takács Péter könyvének is),
XV. Régipalota (Újpalota ellentéteként), Tűtemplom,
XVI. Centi (Centenáriumi lakótelep), Dallas-negyed (Árpádföld villanegyede), Dühöngő-telep (Sashalom része),
XVII. Rákosmákos, Rákosborzasztó (tréfás megnevezés a sok Rákos- kezdetű településnévre),
XVIII. Ferihegy (Mayerffy Xavér Ferenc serfőző által bérelt terület; róla nevezték el a csak alföldi értelemben „hegynek” tekinthető tájat; évtizedekig a „legegyénibb” nevű nemzetközi repülőtér névadója), (Új) Tündérkert (az egykori Grassalkovich-birtok vadaskertje),
XIX. Köki (Kőbánya-Kispest vasútállomás, metróvégállomás), Tangó (Ecseri úti ócskapiac, a Teleki térről költözött ide, s már ott is Tangó volt a neve),
XX. Csili (művelődési központ az egykori Csillag utca nevéből),
XXI. RSD (Ráckevei-Soroksári-Dunaág),
XXII. likak (barlanglakások),
XXIII. Soroksáros (Soroksár).
A kötet megrendelhető: iroda@e-nyelv.hu
Ha a XXII. kerületben azt mondják, likak, akkor az a fővárosi i-zésnek felel meg? Miért nem lyukak?
Egészítsük ki: Elizélt palota (Vörösmarty tér, mai helyén: Tyúkketrec), Nájgebáj (Neugebäude) a mai Szabadság téren börtön és kaszárnya, Snejderfíreck (Schneiderviereck – vágónégyszög) a Vörösmarty téren álló nagy épület, nem azért, meg négy sarka van, hanem azért, mert négy „vágóé” volt: szabó, sebész, bőrös és bankos (átvágta az ügyfeleket), Nyehó (New York kávéház), és most nem jut eszembe, hogy hívják a pestiek az új Nemzetit, viszont van még a Bálna is…