A helyesírási segédletek kínálatát áttekintve sok megoldást találunk. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak (könyvben vagy CD-n, számítógépre telepítve, interneten keresztül elérve) megkönnyítik a helyesírást. A felhasználók ezeken kívül nyelvi szolgáltatókhoz is fordulhatnak, pl. az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez; hozzánk, vagyis a Manyszihoz; más, önkéntes segítőkhöz.

Ezt a kínálatot bővíti 2013. április 30-tól egy újabb helyesírási segédlet, a helyesírás.mta.hu – a leghivatalosabb forrásból. Az MTA Nyelvtudományi Intézet többéves fejlesztőmunkával létrehozott egy mindenki számára ingyenesen elérhető tanácsadó weblapot. A megnyitóról a Nyest.hu beszámolóját itt olvashatják. Az ünnepélyes megnyitáson a tudomány és a politika képviselői méltatták, mutatták be a honlapot: Kenesei Istvánnak, a Nyelvtudományi Intézet igazgatójának bevezetőjét Pálinkás József MTA-elnök és Hoffmann Rózsa EMMI közoktatási államtitkár köszöntője követte, majd a kivetítőkön láthatta a jelenlévő közönség a honlap elindítását, az első kereséseket. A honlap készítői közül Miháltz Márton, a projekt vezető fejlesztője részletesebben bemutatta a honlap működését.

A honlap szándéka, hogy gyors segítséget adjon helyesírási kérdésekben, nyelvtechnológiai alapon. A helyesírás egy része olyan szabályokból áll, amelyek a számítógép számára is jól megfogalmazhatók. Természetes, hogy a munkában a MorphoLogic Kft. helyesírás-ellenőrzési alkalmazásait is felhasználták. A honlap a beírt kérdésekre azonnal választ ad, ez a gyorsaság igen nagy segítség annak, aki éppen elakadt a szövegalkotásban.

Milyen kérdésekben érdemes a honlapot használni?

A helyesírás szerteágazó témáiból azokat találjuk az oldalon, melyek nyelvtechnológiai szempontból jól leírhatók. A különírás, egybeírás a legnehezebb rész a magyar helyesírásban, s a választható témák közül ez található az első helyen. A kérdéses szókapcsolatot szóközökkel kell beírni, majd a Javasolj! gombra rákattintva meg is kapjuk a választ. Beírtam sétáló és utca szavakat, korrekt válaszként a sétálóutca és a magyarázat jelent meg: „A(z) „sétáló” valamilyen képességre, rendeltetésre vonatkozik, a(z) utca nem vagy nem pusztán pillanatnyi cselekvést, tevékenységet végez, illetve folyamatot átél, elszenved”, hivatkozásként pedig az AkH. 112. szabálypontja. Második kísérlet a látogató és a központ volt, a válasz kétféle: látogató központ és látogatóközpont, mindkettőhöz magyarázat. A kétféle írásmódból a kérdezőnek kell eldöntenie, melyik illik a szövegébe, ezekhez szükséges a magyarázat. Az elsőt, a különírtat egy adott szövegkörnyezetben elfogadhatjuk (pl. az intézménybe látogató központ – vagyis a központ munkatársai látogatnak meg egy intézményt). A másik lehetőség, a látogatóközpont a ’látogatókat fogadó központ’, vagyis a rendeltetésre vonatkozik a látogató, ismét a 112. pont a hivatkozás, illetve az OH. 113. oldalán olvasható magyarázat. Külön megfontolandó a készítők megjegyzése: „A szabályok sokszor többértelműek, a nyelvhasználók szövegkörnyezetet értelmező képességére építenek. Ezekben az esetekben igyekszünk a megadott bemenetnek megfelelő, összes lehetséges szabályos írásmódot megmutatni, segítséget nyújtva a megfelelő értelmezés kiválasztásához. A felhasznált nyelvtechnológiai eszközök – mint minden, a mesterséges intelligencia határterületén mozgó, információs technológiai megoldás – jelenleg szükségszerűen nem képesek az esetek 100%-ában helyes választ adni. Másfelől, a különírás-egybeírás bizonyos kérdései különösen nehezen ragadhatóak meg számítógéppel. Így gyakran előfordulhat, hogy rendszerünk nem képes az összes lehetséges helyes megoldást megmutatni. Az általunk javasolt megoldások mellett mindig lehetnek más helyes megoldások is. Amennyiben automatikus rendszerünk nem képes kielégítő választ adni, kérdésével forduljon bizalommal közönségszolgálatunk munkatársaihoz.”

Segítséget kapunk a következő témákban is: helyesen van-e írva egy bizonyos szóalak (pl. árbóc, a válasz az, hogy „Ismeretlen”, és a program felkínál több hasonló szót az adatbázisából, benne megtaláljuk a ma helyesnek elfogadott árboc szót is). Ez a rész főleg a hangtani változatokra használható, adott esetben felajánlja a különírás, egybeírás menühöz való visszatérést.

A számok betűvel való leírását is ellenőrizhetjük, a dátumok különféle módjait is: pl. 2013. május 2-tól, 2013. május 2-ától a helyes változatok.

A honlapon választ találunk a nevek írására is, bár a toldalékolás itt hiányzik. Hasznos segítő az Elválasztás és az Ábécébe rendezés menüpont is. Jó megoldás, hogy a Nyelvtudományi Intézethez érkezett kérdések archívumként kapcsolódnak a honlaphoz, kereshetünk benne pl. intézményneveket, ragozott alakokat, akár egy-egy részterülethez kapcsolódóan is. Mondjuk, minket csak az -ó, -ő képzős igeneves alakok érdekelnek, akkor 562 találatban böngészhetünk. Sajnos rendezési lehetőség nincs itt, hogy legalább az ábécé alapján keressünk.

Könnyen kezelhető, áttekinthető a honlap, a szürke háttéren jól olvashatók a feltűnő színekkel írt részek. (Egy zavaró megoldás van, a kék háttérben a vörös kiemelés.) Igen nagy segítség a helyesírási szabályzat áttekinthető közlése is, a belső hivatkozások egy kattintással előhozzák a kapcsolódó újabb szabálypontokat.

A honlap fejlesztői körültekintően megfogalmazták, hogy mit nem tud a helyesírási tanácsadó honlap, melyek a korlátai. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk, hogy az automatizált válasz nem dönt a szövegbe illésről; milyen szövegkörnyezet, jelentés az, amit keresünk, tehát az emberi tényezőt, a mérlegelést a lehetséges válaszok közül nem hagyhatjuk el. Mindenképpen szükséges némi erőfeszítés a kérdező részéről is! Érdemes előre átolvasni a Hogyan működik? részt, melyben az egyes területek működése, használhatósága van leírva, mindegyikben külön bekezdésben az, hogy mit ne várjunk az adott területtől. Ha a kétségeket nem tudjuk eloszlatni, még mindig megvan a lehetőség a személyes kapcsolatfelvételre, az intézet helyesírási tanácsadó szolgálatához fordulhatunk.

Értékes helyesírási segédletet használhatunk tehát, mely a mindennapi szövegalkotást meggyorsíthatja. A legjobb az lenne, ha több helyen folyó tanácsadás, segítség szóanyagát összevonva, folyamatosan bővítve egy nagy internetes helyesírási szótár alakulna ki.