A rábaközi Mihályiból indult, ahol Zsirai Miklós is született, s hű maradt szülőföldjéhez, hiszen szinte minden évtizedben írt valamit faluja nyelvjárásáról. A leghíresebb a Mihályi tájszótár. Sopronban járt gimnáziumba, s ugyanolyan meghatározó volt számára a gimnázium, mint az Eötvös Collégium, majd pedig az ELTE, amely első és egyetlen munkahelye. A nyelvjárástudomány mellett nyelvtörténettel, szociolingvisztikával, nyelvpolitikával is foglalkozik, s most, amikor 70. születésnapján saját írásainak gyűjteményével kívánták meglepni, komoly feladatot jelentett tetemes, és sokszor eldugott helyen megjelent írásainak felkutatása. Hallgatók nemzedékeit oktatta halk, pontos és szép szavakkal a tudomány szeretetére, sokan vallják mesterüknek. Alapvető nyelvtudományi munkái mellett olyan érdekes területeket is kutatott, mint a madár- vagy szőlőnevek. A nyelvtudomány alapvető értékeinek, küldetéstudatának képviselője, s közben nem idegenkedik modern irányzatok, megközelítések befogadásától. Étoszát talán a következő két tény jellemzi a legjobban: szülőföldje, a Rábaköz hagyományainak kutatása és ápolása mellett, a magyar nyelvtudomány jeleseinek emlékét is folyamatosan ébren tartja, s mind a Magyar Nyelvtudományi Társaságban, mind pedig bárhol, ahová hívják, szívesen, szeretettel és szépen beszél róluk. Kiss Jenő professzort 70. születésnapja alkalmából 2013. február 15-n köszöntötték az ELTE Bölcsészettudományi Karán és a Magyar Nyelvtudományi Társaságban. Képünkön a köszöntők gyűrűjében.
(A felvételt Kardos Tamás készítette.)
(Manyszi-infó)
Kedves Jenő Tanár Úr! Sajnálom, hogy csak későn értesültem a jeles napról. Így most utólag kívánok eredményes munkát és nagyon jó egészséget. Ad multos annos!
Dóra Zoltán